Mastodon

Háttérbe vonulunk

Megtettük a lépést végre, amit talán már korábban illett volna: egy évnyi üzembiztos működés után elindítottuk a blog saját Facebook-csoportját!

Ahogy az már nálunk szokás, minden nyílt, mindenki játszik, minden labda forintos. A csoport üzenőfalát úgy állítottuk be, hogy ha ti hozzászóltok, akkor az ugyanúgy látszódik minden tag részére, mint ha mi toltunk volna ki valami általunk érdekesnek tartott bejegyzést.  A különbség mindössze annyi, hogy mi Csakblog néven fogunk írogatni, míg ti a saját profilotok nevében. Remek lesz.

És ha már Facebook, akkor most következzék egy olyan dolog, amit tegnap már beharangoztunk ott, és most itt az idő, számon lehet kérni rajtunk, mint Supka mesteren a jó Hore állandó becserélgetését, miközben vezetünk a második félidő közepén.

A tovább után remekszép meglepetések blogunk lángtollú és csehsörbarát szerzője, RobWarzycha testvérének alkotásaként.

Háttérképek! Előzményként el kell meséljem, hogy néhány hete, amikor Győrből tartottunk hazafelé testületileg, és a kollega előkapta laptopját a kisbuszban, hogy ne hagyja hunyni az élményeket, azonnal karakterekbe öntse minden örömét, én a bealvás és az olthatatlan ételre vágyás közötti vékony határmesgyén bizony oda-odasandítottam a monitorára. Csodát láttam!

Amióta a világ világ, a számítógépemet használni szoktam. Vagyis vagyok én, és van a számítógép, és amikor az én leül elé, akkor a számítógép azt csinálja, amire én kérem. Ezt nevezem használatnak. Nem foglalkoztam soha azzal, hogy kuszomizáljam igényeim szerint, mert minek. Alkalmazásokat nyitok meg, alkalmazásokat használok, sosem a háttérképen gyönyörködöm, azt mindig takarja valami. És akkor az imént említett Győrből hazafelé tartó pillanat volt az, amikor úgy döntöttem, feladom minden elvemet, és AKAROM! Azóta rendszeresen bombáztam a jó RW-t, hogy küldje már át, de ő állandóan csak dolgozott, meg valami egyéb elfoglaltsága, esetleg mentsége volt, hogy egészen tegnapig húzódott a helyzet megoldása.

És, hogy az egész még szebb legyen, RW öccse, András, gondolt egy nagyot, és további apró finomságokkal kedveskedett nekünk. Az általam először csak megcsodált, majd akarva akart háttérképet elkészítette különböző felbontásokra, mobilra optimalizálta, sőt, mit sőt, hovatovább(!) Sándorral is ellátta! Blogunk már eleve nem tud elég hálás lenni neki, hogy még az év elején megajándékozott minket a fentebb azóta is látható gyönyörűséges fejléccel, most pedig újra a kedvünkben járt, és méghozzá milyen módon. Köszönjük!

A fantörpikus háttérképek letölthetők a kisképek mellett kattintva egyet a kívánt méretre (majd jobbklikk, mentés másként), vagy egészben az összes egy ZIP tömörített fileban.


Klasszikus háttér, különböző képernyőméretekhez:

1024×600 pixel
1200×900 pixel
1356×768 pixel
1600×900 pixel
1920×1080 pixel

 


Sanyi beb*szta tematikában:

1356×768 pixel

 

 

 


Mobiltelefonhoz:

320×480 pixel
640×960 pixel

Amennyiben a mobilod böngészőjén keresztül szeretnéd valamelyiket letölteni, akkor a következő egyszerűsített címeket használd:

320×480 pixel: http://bit.ly/320hattercsak [vagy QR-kód]

640×690 pixel: http://bit.ly/640hattercsak [vagy QR-kód]

Szerző: vh

Egy lőrinci kispesti Kőbányáról. Megtalálsz a Twitteren, emailt itt tudsz írni nekem, ha pedig üzennél, akkor a Telegramon keress. ||