Mastodon

Nyilván hülyeség ezt mondani, meg minek is, de azért mégis mondom: talán a Hali az utolsó esély megmenteni ezt az idényt

oz-popcornJó hosszú cím lett, és szerintem minden benne van, amit érdemes elmondani. Persze ki fogom fejteni, de úgy már nem lesz annyira érdekes, csak növelem a karakterszámot amíg meg nem unom. (Leütésre díjazom magam, minden ezres után vállonveregetés jár.)

Első kérdés, hogy miért is neveztem a Halit utolsó esélynek? Mutatom a sorsolásunkat:

  • 30. Haladás – otthon (43 pont)
  • 31. Diósgyőr – idegen (35 pont)
  • 32. Békéscsaba – otthon (22 pont)
  • 33. Felcsút – idegen (25 pont)

Vagyis az van, hogy a mi 37 pontunkhoz nézve tényleg a szomszédokkal  játszunk már csak a hátralévő fordulókban, és ha sikerülne legalább 9, de inkább 12 pontot szerezni, akkor a 37 lehetne akár 46, vagy 49 is, ami neccesen, és hatalmas szerencsével elég lehet a TOP6-ra.

 

A nemzetközi szereplésről már lemondtam, azt odaadtuk a Vasasnak (hahahaha), viszont a TOP6 azért kéne, mert ők valamivel jobb sorsolást kapnak majd jövőre. Tudom, ez egyel több hazai mecset jelent csak, de ha megnézzük, hogy otthon mennyivel eredményesebbek vagyunk, mint idegenben, akkor érezni fogjuk, hogy igenis számít az a plusz egy-két pont.

Tehát ennyink maradt, és a lehetőség, hogy ha már a saját sorsunkon nem is tudunk feltétlen javítani, azért a szurkolók közérzetén még volta mit. Ehhez az alsóház sorsolását kell megmutassam:

  • Vasas (25) – Diósgyőr (o), Békéscsaba (i), Felcsút (o), MTK (s)
  • Felcsút (25) – Békéscsaba (o), MTK (s), Vasas (i), Honvéd (o)
  • Békéscsaba (22) – Felcsút (i), Vasas (o), Honvéd (i), DVSC (o)

Vagyis azon túl, hogy a három kiesésgyanús még játszik egymással, kettővel mi is találkozunk. És akkor jön az, amiért nagyfatertól járna a saller, mert ilyet nem mond tisztességes sportember: hogy ha a Vasas után a Csabának is leadjuk a pontot, akkor április 30-án, Felcsúton felemelően kárörvendő idényzáróra készülhetünk.

De persze ez az egész egy hatalmas lutri. Négy forduló nagyon sok a kiesőknek, pláne, ha elnézzük az egész éves teljesítményüket:

 

És akkor itt az ellentmondás: ha meg akarjuk csípni a TOP6-ot, akkor lehet, bent kell tartanunk a Felcsútot, ami igaz lehet még úgy is, hogy nyernünk kell náluk. Bonyolult ugye? (Nyilván az, mert a szurkolói lélek egy igen összetett valami, amire a bonyolult szó a legenyhébb, amit érdemes használni.)

Ez van. Úgy lettünk igazából reménytelen középcsapat, hogy minden esélyünk megvolt nem annak lenni, de ezeket az esélyeket szinte kivétel nélkül elszalasztottuk. Jöhet újra a mantra, hogy bírók, hogy Vasas, hogy pechvogel, de tényleg elhisszük, hogy minden és egyszerre pont ellenünk esküszik össze? Mekkora skillű üldözési mánia kell ehhez a gondolathoz?

Magunknak csesztük el, mert, és inkább sorolok néhány dolgot:

  • bigott módon ragaszkodtunk az MLSZ-féle zsaroláshoz, hogy a meccseket 6 misis fix bevételről indítjuk (U20, légiós), akár az elérhető pontmennyiség kárára is.
  • túl rövid kispadot raktunk össze, mert (és ez csak vélhetően) készülünk a jövő évi fix bevételekre, ezért a megfelelő és minőségi cserék helyett szinte teljesen elsőbálozó fiatalokkal töltöttük fel a hiányt. Ha Ignja megsérül (megsérült), akkor gyakorlatilag nincs cserevédőnk, miközben ők vannak kitéve a leginkább az eltiltásoknak, és mivel öt kell belőlük tavasszal, ha változtatni kell a játékon, akkor hozzájuk nyúlunk először, de szinte nincs hogyan. És akkor sorolhatnám a többi posztot is, ugyanez.
  • nem a célokhoz igazítottuk a keretet, hanem menet közben akkor mondtuk ki a célt, amikor éppen futott a szekér. Az okés, hogy minden évnek úgy futunk neki, hogy jó lenne a nemzetközi indulás, mert ez a minimum. De az már necceske, hogy ha nyerünk néhány meccset, akkor máris elvárás lesz a dobogó. Felesleges hangulatkeltés, mert kötelezően jönnek majd a hullámvölgyek, majd újra a hullámhegyek, ahol megint felvillan talán-talán, aztán majd mégsem. Nézzük meg az MTK-t, még most sem beszélnek a dobogóról, miközben lassan már ahhoz is bravúr kellene, hogy lecsússzanak róla.
  • meg ilyesmik.

Vegyük észre, ezek mind-mind strukturális hibák, amik abból fakadnak, hogy valójában csak jelszavak vannak Kispesten, nem pedig világos koncepció. Az ajánlások (én zsarolásnak szeretem nevezni) betartása, illetve ragaszkodás a betartásukhoz jelszó, a fiatalítás, a saját nevelés, ezek mind-mind jelszavak. Ne feledjük, tavaly ilyenkor még tucatnyinál is több légiós volt a keretünkben, hogy alig néhány hét alatt álljunk át a most használt módira. Erre nekem senki se süketelje, hogy koncepció, ez tipikus ad-hoc döntésekre adott ad-hoc válasz, ami nálunk és szerencsénkre bejönni látszik, bár a tabellán esetlen nem úgy tűnik.

Ha volt is (volt!, ezt állítom) folyamat a régi NB I-ben a Honvéd saját nevelések felé eltolódására, azt tavaly nem csak felpörgette a szövetség radikális reformja, hanem egy teljesen új keretrendszert teremtett. Egyik napról a másikra kellett szinte a nulláról felépíteni ezt a csapatot. Lehet jönni a bullshittel, hogy ezek a folyamatok már korábban elindultak, és valóban lesz is benne igazság, de azért mégsem mindegy, hogy most kötelezően játszani kell, mint a majd ők fognak játszani mutogatása.

Valószínűleg ennek a túlpörgetésnek a következménye Kamber, Nagy Sándor, Szilágyi és Lovric, akik úgy külföldiek, tapasztaltak, hogy közben magyar állampolgárok, tehát nyugodtan játszathatók bármikor. Tehát a légiósszámunk úgy esett vissza, hogy igazából a padról és a lelátóról szorultak csak ki (leszámítva Szilágyit és Kinget).

Szóval tartom, nem látom a koncepciót, hogy honnan és hova. Persze hogy is láthatnám, ha a szabályozási környezet véletlenszerűen változik két idény között? Néhány hét nem elég lereagálni az okosok döntéseit, és ne kerülje el a figyelmünket, hogy jelenleg azok vannak a döntési pozíciók közelében, vagy azok súgnak a döntők fülébe, akik gazdagok, akik megtehetik, hogy ne szarozzanak az ilyen ajánlások betartásával, miközben tetszeleghetnek az új szerepükben: ők mindent megtesznek a magyar futball felemeléséért. Abszurdka ugye?

Talán még azt is mondhatnám, ha vevő lennék a konspirációs teóriákra, hogy a gazdagok, az összezárók így akarják elintézni, hogy a papíron a 16-nál erősebb 12 csapatos bajnokságban néhány klub már eleve hátrányból, leszakadva induljon, ha szeretné magát az ő kegyükből finanszírozni.

Csak kevés klub mert erre nemet mondani, és bár az Újpestnek bejönni látszik, a Békéscsaba például könnyen lehet, hogy kizuhan, miközben a tulajdonosi körének kellett szinte teljes egészben kicsengetni az idény költségvetését. Jó, mi?

h b
FTC 1 6
MTK 2 1
DVSC 3 8
UTE 4 12
Videoton 5 10
Haladás 6 4
Paks 7 1
Honvéd 8 1
DVTK 9 6
Vasas 10 4
Felcsút 11 9
Békéscsaba 12 10

magyarázat: h – helyezés a tabellán, b – helyezés a bónuszok szerint (mekkora bevételre tett szert az U20- és légióskvóta betartásából) félkövérrel azok a csapatok, ahol három helyett öt légióst lehet alkalmazni egy meccsen.

Hoppáka, mit látunk? Az első öt helyen négy olyan csapat van rögtön, aki jóval könnyebben juthatott hozzá a légióskvóta után járó plusz hárommillióhoz. Közülük egyedül az MTK használta ki viszonylag ritkán, vagyis ha megtisztítanánk az adatokat a plusz két légiós hatásától, akkor még durvább lenne a megfigyelhető tendencia: gazdagékat nem érdekli az a rongyos néhánymillió. És ugyanígy kénytelenek lemondani róla a kiesés ellen menekülők is. Aki pedig ebből (is) gazdálkodna, annak marad a semmitmondó középmezőny. (Ja igen, itt is: kivéve MTK, idén nekik jött ki a lépés.)

Sikerült jól elkalandoznom a Haladástól, és most nem is érzem igazán, hogy hirtelen hogy fogok visszatalálni hozzá. A lényeg, hogy két olyan csapat játszik ma egymással, akik próbálták betartani az ajánlásokat, és abból, ha csak minimálisan is, de eddig a Hali látszik jobban kijönni. Erre mondják: egyenlő erők küzdelme várható, amihez ha hozzátesszük, hogy a hazai pálya előny, akkor legyen 55-45, ha százalékosítani kéne a várakozásaimat.

Azt viszont nem árulom el, hogy mi az a várakozás, amit így sikerült számszerűsítenem.

(1177 szó lett a vége. Mivel a magyarban egy szó átlagos hossza valahol 6 uszkve 7 karakter, így alsó hangon 7200 és 8400 között tarthatok most, vagyis legalább 7-8 önvállveregetést kiosztok magamnak.)

Szerző: vh

Egy lőrinci kispesti Kőbányáról. Megtalálsz a Twitteren, emailt itt tudsz írni nekem, ha pedig üzennél, akkor a Telegramon keress. ||