A teremtés pillanata, a létezés, a létezés értelme, és mindezek tagadása: a Kisvárda

Bp. Honvéd – Kisvárda @ Bozsik stadion, 18:00 | tv: m4sport.hu

Bajnoki labdarúgó-mérkőzés következik, dobpergés, kis hatásszünet, a világtörténelemben először, újabb dobpergés, valamivel rövidebb hatásszünet, a piros-feketében-fehérben játszó Budapest Honvéd (a nézők összesúgnak, tudod, a Kispest, Puskás, Tichy), és a vendég Kisvárda csapatai közt (néma csend, néhányan előveszik a telefonjukat, és a térképen megkeresik Kisvárdát, páran azonban inkább a miniszterek és államtitkárok névsorát pörgetik végig Kisvárda szülöttjéért). Taps, hajrá, Honvéd, csak a Kispest!

Kedves barátaim, olvasóink, idetévedők. Ismét egy olyan dolog következik, aminek nemhogy a teremtésben nem volt helye, de még az emberi dekadencia, a szabad akarat, vagy a valószínűség bármelyik törvénye se volt képes kitermelni az évezredek során. A Valami és a Semmi, a Valaki és a Nímand szokott néha összefutni, mert az ilyen találkozásoknak megvan az eposzi értelme, játékszabályokkal rendelkezik, és a későbbiekben sokat mesélnek róla irodalomórákon és körúton kívüli kiskocsmák félhomályában.

A Kisvárda azonban se nem Semmi, se nem Nímand, hanem maga a tisztán vett értelmetlenség, a Nem Létezés fogalmának egy olyan definíciója, amit csak úgy lehet értelmezni, hogy ha az Indokolt Nem Létezést áthelyezzük a létezés síkjába és ott elnevezzük Kisvárdának. A nincset, a ne legyent, a ne létezzent, valamint mindezen tartalmak és fogalmak szükségességét most értette meg valóban a tágan vett emberiség.

A szűken vett emberiség, vagyis annak egy mérhető számosságú kiscsoportja, amit mi magyaroknak nevezünk, és ennek a kiscsoportnak is egy szintén mérhető részhalmaza, a magyarul beszélők csoportja – nem jövök ki a mondatból, kedves barátaim, ezért most vágás, és elmondanám, hogy az eszkimók nyelvhasználata felé kanyarodtam volna. Az eszkimóknak ugyanis nagyon sok szavuk van a fehérre és a hóra, mert ugye ők abban élnek, és nyilván számít minden fikarcnyi különbség.

Nos, nekünk, a magyar nyelvhasználóknak nem a hóra, hanem az értelmetlenül létező, tehát ne legyen dolgokra van nagyon sok szavunk, úgy is mint Felcsút, Balmazújváros, Mezőkövesd, Kisvárda, népbetegségek, tértivevény, cukrozott túróscsusza. Vegyük észre, hogy az azonos jelentésű szavak jelentős része a futballból érkezett, és közöttük csak árnyalatnyi különbség fedezhető fel. (Régebben a Stadler, Volán és Paks szavak voltak elterjedtek a lakosság körében, azonban idővel fokozatosan kikoptak.)

Ők például a Kisvárda.

Miattuk találták ki a TAO-t, nekik építettünk új stadiont, értük kell elviselnünk az Új Magyar Labdarúgást.

Az új földesurak országában, ahol a király és a királyi vagyon őre néha kibocsájt egy bullát, erre páran kihasíthatnak egy szeletet a birodalomból, néhányan azonban csak címet kapnak, hogy aztán az illetékességi területükön azt csináljanak, ami az ő kényüknek a kedve. Az így létrejövő hűbéri láncban aztán a hűbéresek elkezdenek a király hóbortjának hódolni, hátha feljebb kerülhetnek a láncban. Stadionokat építettek, a környező földeket bevetették TAO-val, és várták, mikor nő ki belőle egy levetett ukrajnai brazil szélsőhátvéd. Az itt-ott még létező, valamilyen jobb korból megmaradt helyekről, nevezzük úgy, a szabadság kis köreiből (jézusom, Bibóra hivatkozok <3) aztán lenyesegetik a hiányposztokra kiszemelt jobbágyokat, így tömve be egyszerre a kis körökhöz ragaszkodók száját időlegesen némi jó falattal, vagyis az időleges túlélést jelentő pénzzel, valamint erősítve tovább saját csapatukat, egyszerűen magukhoz láncolják a kiszemelt jobbágyot – például középcsatárnak.

A Kisvárda, követve a megyei hagyományt, hagyja a fenébe a magyarokat. Amikor a 18. század közepén Károlyi Ferenc gróf az elnéptelenedett birtokait (közte Nyíregyházát is) szlovák betelepülőkkel, közte békés megyei tótokkal töltötte fel, akkor nem csak a tirpák szó jelentését hozta létre, hanem a bevándorlási adót is kikerülte azzal a nem kicsi trükközéssel, hogy kétszázhetven évvel korábban élt.

Kisvárda és Seszták miniszter úr tehát ebben az értelemben az új Nyíregyháza és Károlyi gróf. Mondjuk Krúdy helyett egyelőre mindössze ByeAlexet tudják felmutatni, de ugye nem csak minden kezdet nehéz, hanem és ráadásul minden kezdet után úgyis ugyanaz a vég, és a bűnös Budapest hamis csillogása elcsábít és alkoholizmusba dönt, hogy majd valamikor újra felfedezzen az utókor.  Ahogy lesz még Karkusz Anasztáz mellékalak a Ferencvárost legyőző Szatke Zoltán szobránál, úgy talán Vuk Mitosevic is van miben reménykedjen, bár sok jóban inkább ne a Vuk 2., a Kis Vuk hatalmas bukása után.

Megjegyzem, a mi keretünkben is találni Kisvárda szülöttjét, név szerint Cipf Dominiket, ami azért jelzi, hogy Kisvárda, mint település amúgy egy létező valami, tehát nagyon kell figyelni a mondatkörnyezet egyértelműségére, amikor a Kisvárda szót a ne legyen, ne létezzen alakjában használjuk. Vegyünk pár példamondatot:

Kisvárda Nyíregyháza felől autóval a négyes úton közelíthető meg a leggyorsabban.

Kisvárda református temploma 1871-ben épült.

Ha így használjuk a Kisvárdát, akkor egyértelműen a településre gondolunk, ha viszont a következő értelmében, akkor a ne létezzenre:

Ez a Felcsút annyira Kisvárda, hogy már Felcsút.

A 27 százalékos áfa annyira, de annyira kisvárda (melléknévként természetesen kisbetűvel írjuk).

Remélem érthető. Ha mégsem, akkor nyugodtan forduljatok a körzetetek országgyűlési képviselőjéhez.

Tehát azzal a Kisvárdával fogunk ma játszani, aminek a létezését egyetlen értelmes modellben sem lehet igazolni, kivéve az új földesúr új burzsoáziájában.

Innentől más.

Illenék foglalkozni magunkkal is valamennyit, hiszen a Kisvárdával ellentétben a Honvéd (hívják bár Kispestnek) egy mindig is, vagy legalább nagyon régen létező dolog, és ezt a létezést csak páran próbálják meg tagadni, őket pedig ismerjük név szerint, és mindegyikük akkora kisvárda, hogy az már Kisvárda.

A Kispest (hívják bár Honvédnak) például olyan tapasztalt, hogy csatár nélkül futballozik, mert az egyrészt minek a modern labdarúgásban, másrészt Puskás, Tichy, satöbbi, tudjuk milyen az, ha van, most próbáljunk ki valami újat. A lapcsánkába is lehet darálni répát, és állítólag a Balatonnak is vállalható az északi partja.

Szóval. Ma a pénztárak kissé korábban zárnak, tehát érdemes jó előre megvenni a jegyeket, mert Supka kipróbálná a támadó kasszás formuláját, két adminisztrátorral és egy pályamunkással megtámogatva a középpályáról. Mögöttük a gyúró söpröget, mert a takarító kénytelen balhátvédet játszani, nem hiába mondjuk évek óta, hogy hiányposzt Kispesten.

Mondjuk én meglepetést szagolok. Szerintem a második félidő közepén be fogunk cserélni egy középpályást, aki állítólag középpályás a posztja szerint is.

Ha Moldova György újrakezdhetné a pályafutását, szerintem hagyná a picsába a Vasast, Steinitzet, Jascskákot, Podholát, de még H. Kovácsot is, úgy cuppanna rá minden jegyzettömbjével és idegszálával a Honvédra, Hemingwayre, Supkára, a hősei Bambák lennének, esetleg Bende-Bende, Steinitz Stokicra, Jascsák Jobra, Podhola Portillára magyarosítana. Csodálatos életmű, és mindössze egy kis reinkarnáció a feltétele, barátaim, csodálatos.

Miközben a magunk rögvalóságáról beszélünk. (A szabadság egyik kis köre, a Kisvárda létezésbeli ellentéte.)

Éjá-éjá-ó, kispestinek lenni jó.

Amúgy tényleg nem tudom mi lesz ma. Pihentet Supka, vagy sem? Egyáltalán kit lehet pihentetni? Lovric mondjuk játszik, Kamber nem? Bambát megnézzük és mondjuk Nagy Geri vagy Vadi pihen? Pár poszton vagyunk elegen, talán ezeken lehet, viszont azt se kéne, hogy a bajnokságot ne sok ponttal indítsuk, mert vannak olyan hagyományaink, mint például az október-novemberi gyengébb hónapok, vagy a párpontos tavaszi rajtok, nem kéne tehát beragadni, pláne nem egy Kisvárda ellen.

Csütörtökön lesz Luxemburg, bele kell férjen vasárnap este egy meccs.

Bízok Supkában, mert olyan nincs, hogy neki, pont neki annyi szerencséje legyen, mint amennyit rákennek az elmúlt hetek alapján. Szinte népmesei túlzások. Rendben, hogy a kényszer szüli a legtöbbet, és a Harrach nem jó tanácsadó (öncélú és gyenge szóvicc), azonban a kényszert nem csak felismerni kell, majd feltett kézzel sodródni, hogy utólag mondhassuk, kényszer volt, valamit tenni kellett, nincsenek mintázatok, nem létezik általános tapasztalat, így sikerült, felelős természetesen nem lehetek sem én, sem a segítőim. Lünk, lünk, lünk.

Elképzelem, ahogy Supkának minden, de tényleg minden bejön sorozatosan, és márciusban, mondjuk a Videoton ellen már a bajnokságért megyünk, Supka pedig ott áll kurvafuttató bundában, napszemüvegben a partvonal mellett, mint akinek tényleg beütött az élet. Jobb keze finoman becsúszik a bunda bélése alá a bal szív táján, mert mégse nézhet ki teljesen stricinek, kell bele egy kis kultúra is, mondjuk Napoleon.


Foglaljuk össze az eddig történteket.

Azért jó kispestinek lenni, mert mindenben meg tudjuk látni a bármit. Az most mindegy, hogy akik a leghangosabban ordították a kiesést, azok ünneplik az első sorokban egy évvel később a bajnoki címet, ilyen mindenhol előfordul. Bennünk ennél jóval több van.

A kispesti korzó például eleve utálja a csapatát (vö.: eredendő bűn), és csak szívós munkával lehet eljutni a kedveltség legalsóbb szintjeire. Megjegyzés: ennél az is könnyebb, ha az ember Nagy Gerinek születik, viszont sajnos az ilyen születések elég ritkák. Tehát a kispesti korzó a csapatának utálata mellett kénytelen lekötni magát valahogy, és ilyenkor például beszélget, fantáziál, megéli a kispestiségét, aztán kicsit utál valami teljesen mást, hogy a világ rendben legyen. A stadionon kívül természetesen mindenki civil, éli a maga életét, tanár, bányász, biztosítási ügynök, mindegy, lehet bármi.

Kispesten a beszélgetések sokszor álmodozások. Nekünk nem a harmadik csillag számít, pont leszarnánk, hogy Böde gólt lő, vagy sem, annyira, de annyira a földhözragadt ember gondolkodásából származnak. Mi szárnyalni szeretünk, mert mi ott voltunk az ígéret földjének kapujában, többször megragadtuk a kilincset, azonban belépés helyett rendre a bukást választottuk, hogy álmodozhassunk tovább, hiszen a kapu mögött az ismeretlen vár, azért meg nem érdemes benyitni. Ha nincs 56, valószínűleg BEK-et nyerünk, ha Pagliuca, akkor Plókai lövi a döntőben és nem Koeman, ha nincs a profivád 21-ben, akkor ma nem az Újpest-Fradi a derbi, és még sorolhatnánk. Mi nem elbuktunk, mint II. Lajos Mohácsnál, vagy S. Lajos a pártszékházban, hanem így akartuk, vagyis így alakult, de mivel így kellett alakulnia, ezért nyugodtan mondhatjuk, hogy mi akartuk így.

Nyugodtan írhatunk tehát RW-vel bármiről, mert minden Kispest. A Nap már egy ideje nem a Föld körül kering, erre némi máglyahalál közbeiktatásával rájött az emberiség, azonban nem csak a fizika értelmezi a világ közepét. Eszmei síkon a világ közepe az Újtemető Puskás Ferenc utca 1-3., és minden, de tényleg minden körülötte kell forogjon, mert olyan nincs, hogy egy kispesti szurkoló ne tudná másfél mondaton belül átkötni magát bármilyen témáról Pagliuca védésére. (És mivel a világ minden embere hat lépés távolságra van, tehát a teremtés egyik pillanata az kellett legyen, amikor Pagliuca elrugaszkodott a földtől.) A történészek egyetlen nehéz esetet jegyeztek fel, amikor majdnem nem sikerült:

(Valaki énekli egy emelkedettebb pillanatban:)

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

(Mire a kispesti:)

A Szózatot mindenki ismeri, beszéljünk inkább Pagliuca védéséről (hiszen az volt az a balszerencse, ami után megfogyva bár, de törve nem, maradtunk honvédosok).

Mondom, teljesen normális egy striciruhás, de Napoleonként viselkedő Supkát elképzelni vasárnap reggel, nyolc előtt, amikor ez a poszt íródik. Ez Kispest.

Fogalmam sincs hova kéne kifutnia a posztnak, ezért most lezárom inkább.

címlapkép: a TAO-angyalok által felemelt Seszták Miklós érintéssel ad értelmet Kondás Elemér életének