Mastodon

Sas József egész életében egy akkora poént üldözött, amit mi bemutattunk a kapott gólunk előtt

MTK – Bp. Honvéd 1-1

Tényleg, mit lehet ehhez hozzátenni? Talán ha kijön majd Youtube-on, akkor rátoljuk a Benny Hillifiert.

Tényleg nem nagyon van mit hozzáfűzni a meccshez, legfeljebb pár apróságot pontokba szedve:

  • a kaberét leszámítva ismét renben volt a védelmünk, Grófnak talán ha kétszer kellett védenie, ami egészen pozitív dolog az amúgy támadásra kihegyezett MTK ellen;
  • gyakorlatilag veszélytelenek voltunk az ellenfél kapujára, cserébe jól használtuk ki a szűkös lehetőségeinket, és egy rögzítettből gólt fejeltünk;
  • a kettő csak akkor működik együtt eredményesen, ha – és ebben van ugye a nagy veszély – a kevés helyzetünkből tényleg berúgunk legalább egyet, és a kevész kapunk előtti veszélyből egyáltalán nem kapunk gólt.

Érezzük ugye, hogy az utóbbi kettő elég szűkre szabja az értelmezési tartományunkat, vagyis egy apró megingás is elég lehet, hogy a remélt 1-0 hirtelen 1-1, vagy ami még rosszabb, 0-1 legyen. Mivel látványosan elkezdtünk ebben a tartományban mozogni, és felvállaltunk egy erős kockázatot, meg kell szoknunk, hogy néza bizony elbukunk.

És ha elbukunk, akkor a sűrű mezőnyben máris nem az van, hogy mínusz kettőre a Fradi mögött, és elszakadva kicsit a Mezőkövesdtől meg a Videotontól, hanem máris vesztett pontokkal harmadik, és már a hatodik is egy meccsen belülre került. Sűrű, iszonyat sűrű a mezőny, ahová nem férnek bele Felcsútok meg bohózatok az MTK ellen, ha a végén örülni szeretnénk.

Ennyi lenne most. Osztályozzunk.


Ja, amúgy hol volt 3314 néző ezen a meccsen?


Szerző: vh

Egy lőrinci kispesti Kőbányáról. Megtalálsz a Twitteren, emailt itt tudsz írni nekem, ha pedig üzennél, akkor a Telegramon keress. ||