Előzetesen annyit, hogy nekem se Ferivel, se Szamóval nincs semmi bajom, alapvetően jófej karakterekként ismertem meg őket, valahol még szurkolok is azért, hogy velük legyünk sikeresek, azonban vannak pillanatok, amikor be kell látni: nem megy együtt. A kérdés igazából az, mikor jön el (eljött-e már?) ez a pillanat?
Nagyon kényelmes lenne a válogatott miatti kéthetes szünetet kihasználni egy edzőváltásra, és igen, Feriékben bőven van annyi meccs, hogy értékelhető legyen a teljesítményük, most viszont tekintsünk el ettől a felettébb praktikus helyzettől, és nézzük meg, mi az, ami elvárható lenne, és amit teljesíteni kellene ahhoz, hogy legalább középcsapatnak, felsőközépcsapatnak merjük nevezni a jelenlegi Kispestet.
A Honvéd 2021-ből hátra lévő mérkőzései, és az — általam meghatározott célhoz — elvárható pontszám (valamint az első körös pontszám) ezeken a meccseken (nem az egyes meccsek a lényeg, hanem a végén az összeg):
- 11.06. Debrecen – Honvéd 3 pont (0 pont)
- 11.21. Honvéd – MTK 3 pont (0 pont)
- 11.17. Honvéd – Újpest 3 pont (1 pont)
- 12.03. Paks – Honvéd 1 pont (3 pont)
- 12.11. Honvéd – ZTE 3 pont (3 pont)
- 12.18. FTC – Honvéd 0 pont (0 pont)
Vagyis összesen a hat meccsen 13 pontot kéne hozni (hetet sikerült az első körben), tehát meccsenként valamivel többet, mint kettőt. A Debrecen, MTK és Újpest hármas talán a három leggyengébb (formában lévő) csapat jelenleg az NB I-ben, kettővel otthon játszuk, vagyis a 9 pont abszolúte reális. A maradék három meccsen a 4 pont talán szintén.
A 13 pont egyébként pont annyi, amennyit az első 11 forduló alatt gyűjtöttünk, vagyis most nagyjából feleannyi meccs alatt kéne duplázni ahhoz, hogy elfogadhatónak lehessen nevezni az őszünket.
Ha ennyi összejönne, akkor 17 forduló után a téli szünetre 26 ponttal fordulnánk, vagyis meccsenként 1,53 pontos átlaggal. Ez a klasszikus 50%, ami szintén nem tűnik komoly elvárásnak, azonban a mostani helyzetünkben az álom kategóriája. Nyilván, nehezíti a helyzetet, hogy eddig nem szereztük megfelelő ütemben a pontokat, de ilyen a futballjáték. Nem lehet a végtelenségig húzni az eredménytelenséget. Pláne nem lehet büntetlenül Debrecenektől és MTK-któl kikapni, hiszen rajtunk kívül mást szinte képtelenek megverni.
Tehát, ha a Lokitól kikapnánk ma, akkor öt meccs 13 pont kellene a fenti szemléletben, ami azt jelenti, hogy onnantól mindössze egyetlen döntetlen csúszhatna be.
Amennyiben a fix bennmaradás, vagyis a 40 pont az éves cél, akkor az első kört követően rosszabbul állunk, mint a bajnokság rajtja előtt. A 40 pont 33 forduló alatt 1,21 pont per mérkőzést jelent. Nekünk viszont a maradék 22 forduló alatt 1,23 pontot kellene gyűjtenünk hozzá. Apró különbség, azonban jól mutatja, hogy minden lejátszott meccsel egyre rosszabb helyzetbe sodorjuk magunkat.
Tényleg kell egy pillanat, amikor és amire azt lehet mondani, hogy
- elég volt — így nem mehet tovább.
- elég volt — meg kell határozni egy reális célt.
- elég volt — mutatni kellene végre valamit.
Ha soha nem mondunk ki elvárásokat, ha soha nem értékeljük a teljesítményünket idősorosan, ha hétről-hétre elfogadjuk, hogy nem volt szerencsénk (helló, Supka!), hogy csak apróságokon múlt a meccs (mindig azon múlik, a Kisvárda megverése is azon múlt), akkor nem teszünk mást, mint magunkat hülyítjük, és megelégszünk a még csak középszernek sem nevezhető állapottal.
Így nem lehet nagynak lenni (vö.: merjünk nagyok lenni), márpedig Kispesten a nagyság valamiféle alapelvárás lenne. Pláne idén, a hangzatos ígéretek függvényében.
Három pontra a kiesés, és úgy kilenc pontra a dobogó egy kört követően, hogy a második és harmadik még játszik egymással, vagyis az a kilenc lehet akár tíz pont is. A tíz pont pedig legalább négy meccs, ha arról lenne szó, hogy be kell érni valakit. Tehát tizenegy meccs alatt kerültünk négy meccs hátrányba a dobogóhoz képest. Elképesztő, ezen nem nagyon lehet mit magyarázni.
Vagyis lehet. Az első három kimagaslik a mezőnyből, a többi pedig egymást veri össze-vissza és véletlenszerűen. Mi ebbe a többibe tartozunk, vagyis a jelenleg képviselt szintünk inkább a ZTE, Gyirmót, MTK és hasonlók szintje. Viszont ehhez a szinthez, ha ide akarunk tartozni, nem kell ennyi pénzt beleölni a fociba, nem kell eljátszani a kurvanagycsapatságot, lehet szerényen is, akár a Gyirmót vagy a Paks.
Ha ezt akarjuk, ha ez a horizont Kispesten, akkor mondjuk ki bátran. A lebegtetés, ami most van, messze a legrosszabb, amit a szurkolóval tenni lehet, pláne a klubbal. Célokat puffogtatunk (nem keresek hozzá hiperhivatkozást, tessenek felmenni a honvedfc.hu oldalra, és beírni olyan kulcsszavakat a keresőbe, mint: dobogó, cél stb), miközben látványosan nem gyakorlunk semmiféle kontrollt a nem létező eredményesség felett. Ellentmondás? Az.
Tipikus Kispest.
Debrecen - Bp. Honvéd (adatbank)
Debrecen, 17h
vezeti: Karakó Ferenc (meccsei)
címlapkép// Pixabay/Pexels.com
? a hozzászólás // előmoderált.
? az offtopicot // az offtopicba.
