Mastodon

Ma elindul a Paks elleni roncsderbi

Kupa, bajnoki, kupa.

Nevezhetjük akár halászlékörnek is, simán belefér Dunakömlöd, Paks és Szeged (hídnál) egy-egy halászcsárdája a következő egy hétbe, vagyis alkalmunk nyílik eldönteni, hogy a bajai vagy szegedi az egyetlen és igazi megoldás.

Ami viszont jobban mozgat minket, hogy milyen arcát mutatja a csapat akkor, ha egymás után többször is ugyanaz az ellenfél, vagyis ugyanaz az erősség áll velünk szemben. Pisonttal vagy Sanninóval, valószínűleg mindegy. (update: Pisonttal) Beárazás következik.

Nehéz elhinni, hogy még egyszer előálljon egy Diósgyőr, egy késbe egyszer illik beleszaladni. Ha másodszor, akkor az egyrészt mészárlás, másrészt valószínűleg teljesen felesleges, mert a halottat nem illik basztatni még jobb körökben sem. Értitek, Fülig Jimmy is milyen kedves volt, amikor visszament a kagylónyelű késéért.

Másodikra talán otthagyja, és lemond róla. Vannak illemszabályok.

“Ma elindul a Paks elleni roncsderbi” bővebben

A kitörésre váró pluszenergia megtalálásához a legjobb Gyurcsókot választottuk a padra

Bp. Honvéd – Diósgyőr @ Hungária krt., 17h

Jajj, tényleg nagyon szeretem mostanában a Diósgyőr elleni hazai meccseket. Igazából ez az egyik párosítás, amit év elején mindig megnézek, mikor van, hányat kell még addig aludni.

Mert ilyenkor kijön Ádi barátom, gondosan a hazaiba, ott áll közöttünk, és minden újra olyan, mint amilyennek lennie kell, amilyen volt gyerekkorunkban: megy a legnemesebb froclizása a másiknak, a másik csapatának, és néha, mosolyogva bizony előjön az ultimate érv is: márpedig a jó kurva anyád! Egy meccsnek ilyennek kell lennie. Kispesti, diósgyőri egymás mellett, és közösen hódolnak a hóbortjuknak. Meg persze, mocskos, Miskolc, ha már itt tartunk.

“A kitörésre váró pluszenergia megtalálásához a legjobb Gyurcsókot választottuk a padra” bővebben

Ugyanazt látjuk, ugyanazt olvassuk, mégis totálisan máshogy értelmezzük a világot magunk körül, és ezért még képesek is vagyunk egymásnak esni

Bp. Honvéd – Felcsút @ Hungária krt., 17h

Sz*rok én a Felcsútra kivételesen. Tényleg. Rühellem az egész modellt, mindent, ami ott történik, a pusztulásukat várom, de mostanság van fontosabb dolgunk is, mint velük foglalkozni.

Mégpedig a vélt vagy valós eredményesség és a közhangulat összefüggései. A héten volt időm kicsit belefutni a kommentekbe, mert voltam olyan barom, hogy kommentolvasással akartam elterelni a figyelmemet minden másról. A Facebookot nem nyitottam meg, régi tapasztalatom, hogy ott nincs más, csak az igazi mocsár, míg itt, nálunk valami lápos izé van legfeljebb. (Nyilván, hiszen a Népi Internet a Facebook, aki már egy weboldalt használ, és ott egy egyedi kommentfelületre bejelentkezik, az egyrészt valamivel edukáltabb felhasználó, másrészt elkötelezettebb a valódi tartalomfogyasztás irányába.)

“Ugyanazt látjuk, ugyanazt olvassuk, mégis totálisan máshogy értelmezzük a világot magunk körül, és ezért még képesek is vagyunk egymásnak esni” bővebben

Akkora rangot adunk ma a Magyar kupának, hogy a fal adja a másikat

Haladás – Bp. Honvéd @ Szombathely, 18h

Sosem lesz rangja a Magyar kupának, bármit is csináljon az MLSZ. Lehet vinni a döntőt jövőre a Népstadionba, legfeljebb majd kivezényelnek iskolásokat, hiszen az iskolás a legkivezényelhetőbb létforma a világon, a csoportos jelenléte nélkül még nem adtak át autópálya-lehajtót, kultúrházat, nem tapsoltatta meg magát politikus, nem rendeztek ötvenöt néző fölött meccset Felcsúton.

Szóval találhatnak ki bármit, ha a meccsek csak és kizárólag szerda délután, gondosan a Bajnokok Ligája előtti műsorsávban lehetnek, akkor a rangja is annyi lesz, amennyi. Egy ócska kis felvezető műsor, hogy aztán jöjjenek a nagyok, a Komponált Futball, a zöld gyep géniuszai, taktika, technika minden mennyiségben.

Szerda, 18h, Haladás-Kispest kupameccs (többek között), a tévé nem közvetít, stream sem lesz, talán valami összefoglalót kaptok róla késő este.

“Akkora rangot adunk ma a Magyar kupának, hogy a fal adja a másikat” bővebben

Levezetjük, hogy mindenki, valamint a körülmények mindent remekül csinálnak, csak az a kurva görcs a hibás mindenért

Kaposvári Rákóczi – Bp. Honvéd

Bakker, képzeljétek, az van, hogy melóban meg kéne írnom egy közepesen hosszú szöveget, aminek a témája nem túl egyszerű, de azért nagyon bonyolultnak se nevezném, segítséget is kapok hozzá, hogy merre, hogyan szerkesszem, milyen szövegezése legyen, satöbbi. Írom, írom és újra írom, azonban mindig az derül ki, hogy sehogy se megy. Eddig kétszer pattantam le a rendszerről, kétszer nem ment át. Ott vannak a betűk, nagyjából látszik, hogy mit szeretnék, de nem az van leírva, ami kellene, amit más is be tud fogadni, szóval fussunk neki újra (és újra, és újra), amíg olyan nem lesz.

Közben rágörcsöltem, pedig egyáltalán nem jellemző rám szövegalkotás közben. Simán szoktak jönni a mondatok – még akkor is, ha fogalmam sincs, mi lesz a következő bekezdésben. Ahogy most is történik éppen.

Egy egyszerű átkötéssel készültem ugyanis a kaposvári meccsre mindössze.

“Levezetjük, hogy mindenki, valamint a körülmények mindent remekül csinálnak, csak az a kurva görcs a hibás mindenért” bővebben

Beharangozó helyett kibeszélő a Haladás elleni kupameccsre, amit a Vasas pályáján játszunk

Ha addig nem lesz más, mondjuk RW tollából, akkor ennyivel kell beérnetek mára, mert munka van, hajtás van, házon kívül vagyok, igazából jobb dolgom is lenne, kicsit meg is csömörlöttem, satöbbi, majd kikecmergünk belőle valahogy. Például holnap lesznek új drónképek Barla jóvoltából a stadion építéséről, azt már most beígérhetem, mert tegnap óta a gépemen várakoznak.

Addig pedig mindenféle kérdések:

  • Mátyus Jani, Mátyus Jani!
  • Lanza pihen?
  • Ugrai játszik?
  • lesz meglepetés a keretben?

Ilyesmik. Mindenkinek kellemes napot, este találkozunk a presszóban és/vagy a stadionban. (nettó négy percet szántam erre a posztra.)

Egy bíró ma belefúj a sípjába

Bp. Honvéd – Újpest @ Hungária krt., 19:30

Utolsó forduló az évben, számunkra ma befejeződik a pályán 2019, az új magyar labdarúgás néhányadik éve, és megkezdődik az új magyar labdarúgás néhány érdemének egyike: a rettenetesen rövid téli szünet. Alig öt hétvégét kell kihagyni, amiből egyet-másfelet úgyis a bejgli (bájgli) és a székely- vagy töltöttkáposzta/halászlé bűvöletében töltünk, plusz angol foci a tévében, hamar eltelik – valahogy.

De ha már téli szünet, új versenynaptár, miegymás, pont a héten került elő egy beszélgetésben a téma, és csináltam is rá gyorsan egy kimutatást az 1989/90-es bajnokságtól. Illetve nem csináltam, mert már megvolt tavalyelőttig, vagyis valahova, talán egy cikkhez kellett, így csak be kellett frissíteni.

“Egy bíró ma belefúj a sípjába” bővebben

Debrecen nagyjából arról fog szólni, mint Negrau fejese. Csak most menjen be, ha kérhetném!

Debrecen – Bp. Honvéd @ Debrecen, 17h

Szokásos péntek, szokásos törzshely, ezúttal laptop helyett tablet, a zene most mindegy, betettem egy Ligetit, onnan nem fogok nagyon szöveget idézni. A sör talán érdekes, de inkább nem, viszont felsorolom a mai szortimentet, amin tervezek végigmenni: Drink the Christmas Tree (fenyős pale ale a Fehér nyúltól), Stróman (New Englad IPA az UGAR-tól), Beet Bloot (sós-savanyú, céklás gose a HopToptól), és a végén valami kilépő.

“Debrecen nagyjából arról fog szólni, mint Negrau fejese. Csak most menjen be, ha kérhetném!” bővebben

Remélem, hogy kicsit magadra ismersz, és nem én vagyok az utolsó svájcisapkás vén komenista (írói kép!), aki a padlóra köp, ha meghallja: Kisvárda

Kisvárda – Bp. Honvéd @ Kisvárda, 17h

Ismét egy péntek, ismét leültem a törzskocsmámban egy asztalhoz, pedig nem szoktam, igazi pulttámasztó vagyok a piros bárszékemről, kirendeltem egy Supersideot (Yeastside), hozzá kísérőnek egy pohár vizet, a söralátét a tavalyi Fehér Nyúl szortimentje (címlapképünkön), az iTunesban felcsendül a Sexepil (What Do You Say), nagyjából minden stimmel, egyedül a témát kívánom a halál véreres f*szára: Kisvárda.

Merengős poszt következik.

“Remélem, hogy kicsit magadra ismersz, és nem én vagyok az utolsó svájcisapkás vén komenista (írói kép!), aki a padlóra köp, ha meghallja: Kisvárda” bővebben

Szerencsétlen Paks sem igazán tehet a saját létezéséről, de nyugalom, a történelmi példázatok szerint már nincs sok hátra neki

A körülmények szerencsétlen összjátéka folytán ismét: Bp. Honvéd – Paks @ Hungária krt. 17h

Egyrészt az van, hogy a Paks elleni hazai mérlegünk igencsak parádés, és gyűjtöttük mindezt az elmúlt tizenhárom évben, vagyis nem Puskásék, de még csak nem is Illés Béláék szórták a hármasokat a sportlapban csak halászlésekként hivatkozott csapatnak. Korábban fix döntetlenért jártunk ki a Bozsikba, aztán valami eltört, és mostanában inkább nyerünk. Meg lehet szokni, azonban a megszokás átvezet a

másrésztre, vagyis, hogy minek megszokni azt, amit nincs értelme megszokni? Vagy ami még rosszabb, hogy inkább ezt szokjuk meg, mert már szinte történelmi, és még szimpatikus is valahol (csak magyar játékosok a modell szerint), de kicsit olyan ez, mintha aközött kéne választani, mekkora lendülettel rúgjanak tökön, miközben a skála legkisebb fokozata is a Holdig repítene.

“Szerencsétlen Paks sem igazán tehet a saját létezéséről, de nyugalom, a történelmi példázatok szerint már nincs sok hátra neki” bővebben