aznap a sorsolás szerint a nagycsapat Mezőkövesden játszik.
Kategória: Csak
Tényleg Pisont lesz az új Szuribá?
Kösz mindent, Tamás, ebben sajnos csak ennyi volt
Valamivel több, mint öt hónap után Bódog távozik Kispestről.
“Kösz mindent, Tamás, ebben sajnos csak ennyi volt” bővebbenHova érzitek idény végén a Kispestet? (2. kör)
Játék és kattintgatás két percben.
Nem egyszerű épp ezekben a napokban feltenni annak a kérdésnek a második menetét, amit idény elején megfogalmaztunk, vagyis: hova érzitek a Honvédot a bajnokságban?
Az augusztusi körben egyértelműen a második helyre tettétek, miközben a Budafokot csontra kiesőnek, a Kisvárdát és a Paksot pedig a másik kipottyanásra esélyesnek. Azóta eltelt 10-12 meccs csapatonként.
Szóval.
“Hova érzitek idény végén a Kispestet? (2. kör)” bővebbenAhhahhhhaaha
Kiszámoltam, és most már azt szeretném, ha ÖRÖKRE Bódog maradna az edzőnk
Szerda délutánig kellett várni, hogy mondjon valamit a Honvéd vezetősége a csapat teljesítményéről. Végül arra jutottak, bár nem mondják ki szó szerint, hogy Bódog kap még egy meccset. Vagy valami tartalmában nagyon hasonlót.
“Kiszámoltam, és most már azt szeretném, ha ÖRÖKRE Bódog maradna az edzőnk” bővebbenTudjátok miért érezzük ekkora gebasznak a valóban Nagy Gebaszt?
Mert nem ezt ígérték, nem ezt vártuk, nem ezt hitettük el magunkkal a nyáron.
Nyilvánvalóan torzít a grafikon, nyilvánvalóan a szurkoló felülpontozza a saját reményeit és csapatát, azonban mindezeket figyelembe véve is a nagy közös várakozás tényleg valahol a dobogó közelében lehetett.
“Tudjátok miért érezzük ekkora gebasznak a valóban Nagy Gebaszt?” bővebbenDulván odalöktek minket a padlóla, azonban mielőtt feltápászkodnánk, elkezdtünk ujjal mutogatni
Bp. Honvéd – Felcsút 0-1 // osztályozókönyv
Én sem vagyok jobb ember az emberek többségénél, ugyanúgy érzek némi elégtételt, ha kárörvendhetek egy kicsit: márpedig én megmondtam, miközben ti, a birkák csak tapsikoltatok. Na, kinek lett igaza? – árad szét bennem az elégedettség.
Illetve áradna minden más helyzetben, mert most egyszerűen csak kurvaszar minden. Így, magyarul: kurvaszar. Előre féltem a Bódog-lufitól, előre féltem a négyedzős (négy vezetőedzős!) modelltől, előre féltem attól, hogy a klubnak nincs célja csak megjelenése, hogy a dolgoknak nincs felelőse, hogy nincs valódi tulajdonos mögöttünk. Egyszerűen mert a dolgok úgy működnek, hogy ha egy vállalkozást nem teljes szívvel csinálsz, akkor az egy idő után magától összeomlik a gecibe. Kispesten ez történik éppen: belefulladunk a rohadt nagy (elképzelt) szakmaiságunkba.
“Dulván odalöktek minket a padlóla, azonban mielőtt feltápászkodnánk, elkezdtünk ujjal mutogatni” bővebbenHalló, észnél vagyunk Kispesten?
Végignézve ezt a remek vasárnap esti programot és szokásos sziporkázó játékunkat, csak pár kérdésem lenne.
“Halló, észnél vagyunk Kispesten?” bővebbenHétvégi túraajánlatunk: Iváncsa
Ha már kezdesz begolyózni a bezártságtól, mert kiolvastad az összes könyved, a Netflixen megnézted a világ összes filmjét, és a családdal is átbeszéltetek minden lehetséges témát Ablaktól Zsiráfig, akkor hadd ajánljuk figyelmedbe a friss levegőt és a túrázást. Természetesen este nyolcra mindenki legyen otthon, mert a gonosz vírus előszeretettel vadászik éjszaka! (Kivéve, ha van nálad fénymásolt A4-es papír!)
Megfigyelésünk szerint, az emberek hajlamosak felkerekedni azért, hogy magas dolgokra felmászva megnézzék távolról, mi van ott, ahonnan felmásztak a magas dologra. Aztán szeretnek gyönyörködni házakban, kastélyokban, templomokban, mindenféle nagy épületekben. Sokan inkább a zöldet szeretik, és erdők felé veszik az irányt, mások pedig a vonatokat, buszokat, ezért pályaudvarokra, felüljárókra járnak fényképezni.
Mi a kerítésekért rajongunk.
“Hétvégi túraajánlatunk: Iváncsa” bővebben