Egész pofás kis meccset játszottunk a penetráns csatornaszagban

A gyomrom fordult ki, olyan büdös volt a második félidőben a fehérvári stadionban. Elképesztő csatornaszag, nem is értem, hogy gondolják, hogy lehet ilyen körülmények között NB I-es meccset rendezni?

Aztán kiderült, eleve csak nyomokban próbálták meg. A csak készpénzes (helló, 2021!) büfé például valahol a hetvenvalahányadik percben lehúzta a rolót, miközben az ígéret szerint, a kurva repoharat akár a meccs végén is vissza lehet váltani. Remélem, hogy két évvel az EL-csoportkörös szereplés után nincsenek olyan filléres gondok Videotonban, hogy az a párszáz 350 forintos repohár betéti díja is számítson.

Természetesen a Videotonnak megírjuk a kérdéseinket, hogy pontosan miként gondolták ezt a tokenes visszatérítést a bezárt büfében. Mert az idő előtt bezárás egy nagyon tróger dolognak tűnik, és nem a 350 forintos betétdíj, hanem az elv miatt.

“Egész pofás kis meccset játszottunk a penetráns csatornaszagban” bővebben

Mint majom a farkának

Bp. Honvéd – Kisvárda 2-1 // osztályozókönyv

Első dolgom volt kikeresni Machach góljának előzményét a Médiaklikken, azonban csalódnom kellett, mert a közvetítésben nem szerepelt. Annyi látszik mindössze egy pillanatra, hogy Zsótér igazgatja a labdát, hogy Batik sűrűn magyarázva fut be a kapu elé, viszont amikor a rendező visszavált a szabadrúgásra, már csak Machach áll a labda mögött.

A helyszínen, illetve egyéb szemlélők megfigyelése alapján annyi történt, hogy Zsótér végezte volna el a szabit az utolsó percben, azonban a csapatkapitány (cséká!) Batik egyszerűen más döntést hozott a pályán, és Machachra bízta a dolgot. Arra a Machachra, akiről még Ferenc testvér is azt nyilatkozta, hogy edzésen sem látta szabadrúgást lőni. (Nyilván túlzott.) (Remélem.)

“Mint majom a farkának” bővebben

Ezt a posztot akár Lukic is írhatta volna, amíg várt Tamás beadására a harmadik gólunk előtt

Gyirmót – Bp. Honvéd 2-4

Szeretem az olyan meccseket, mint a gyirmóti volt. Kicsit visszahozta azt a kupahangulatot, amit talán hiányoltam múlt héten, Balmazújvárosban.

Kellemes idő, kellemesen sok szurkoló, könnyednek mondható győzelem, satöbbi. A meccs is inkább volt a lelátón egy jófajta happening, ahol mindenki úgy érezhette jól magát, ahogy épp kedve volt. A szurkolás pedig angolosan, történt, ahogy történt, és valahogy mindig történt, mindig volt valami.

Mondom, hangulatra tipikus szeptemberi kupa, és ez így van jól. Hadd élvezzük végre mi is a meccseket, lassan kezdtük elfelejteni, milyen jó dolog tud az lenni. Balmazújváros és Gyirmót kettő, pénteken jöhet még egy a Bozsikban.

“Ezt a posztot akár Lukic is írhatta volna, amíg várt Tamás beadására a harmadik gólunk előtt” bővebben

Többször is megpróbáltam, és inkább arra jutottam, hogy nem akarok beszélni róla

Hosszú volt a tegnap este, nehéz volt a ma reggel, a fakó gurított egy sima négyest a Ceglédnek (nagyjából huszonöt néző előtt), és esküszöm, megpróbáltam, hiszen

  • csoportosultunk a lelátó alatt
  • és a stadion bejárata előtt,
  • ültünk a szobor előtt,
  • álltunk a pub előtt,
  • ültünk a pub alatt,
  • tömegközlekedtünk,
  • egyedül maradtam a gondolataimmal,
  • kinéztünk a fakóra, majd
  • bevásároltam, és

mindvégig képtelen voltam beszélni a tegnapról, sőt, mindent megtettem azért, hogy ha egy mód van rá, eszembe se jusson a Fradi elleni meccs. Elfojtásban szerencsére otthon van ez a lángoktól ölelt kis ország átlagosnak nevezhető lakója, szóval a részsikernél azért komolyabb eredményeket hoztam.

“Többször is megpróbáltam, és inkább arra jutottam, hogy nem akarok beszélni róla” bővebben

Végül elmaradt a verebesi értelemben vett késbe szaladás, hiába éleztük vadul és fenyegetőn az első pár percben

ZTE – Bp. Honvéd 1-3

Negyed óra bőven elég volt ahhoz, hogy elvegyük a Zete kedvét a meccstől. Előbb Lukic vágott be egy kipattanót, majd Hid passzolta a kapuba teljesen ütemtelenül Nagy Dominik beadását.

Később lőhettünk volta még párat, ha kicsit pontosabbak vagyunk. Sajnos nem jött össze, és az évek óta a fordulókat követő negatív gólkülönbségünk átmenetileg sem múlt el. Sebaj, helyette legalább labdarúgással szórakoztattuk magunkat, ami hasonlóan komoly hiányzó volt mostanában mifelénk.

“Végül elmaradt a verebesi értelemben vett késbe szaladás, hiába éleztük vadul és fenyegetőn az első pár percben” bővebben

Mondjuk azt, hogy sima volt, és ne vonjunk le hosszabb távra semmiféle következtetést belőle

Honvéd – Paks 3-1

Előtte

  • Meccs előtt mindenki bizakodó volt, akivel összefutottam. 3-0, 4-0, sima, beleszaladnak a késbe – ilyesmi tippek egymás után.
  • Ha van ellenfél, akitől hagyományosan nem félek, az a Paks. Természetes, hogy nyugodt voltam (illetve másnapos/fáradt), legfeljebb megint játszunk egy null-nullt.
  • A kezdőben semmi váratlan, talán csak annyi, hogy Mézga lesérült, helyette Lovric a jobbhátvéd (továbbra is mindig mindenre Lovric a válasz, ha hirtelen nagy a szükség!), valamint Bardea lefokozása mellett kiderülni látszik, hogy Ferinél Batik, Klemenz, Baráth, Lovric a sorrend a két belsővédőben.
  • Nono és Pantelic mellett továbbra is keressük a harmadik középpályást. A Paks ellen Zsótér volt szenvedés egy félidőn át, majd hozott egy egészen vállalható másodikat. Nagyon látszik, hogy innen elképesztően hiányzik egy ember. Ferinél egyelőre Pantelic, Zsótér, Nagy Geri/Hidi, Banó-Szabó tűnik sorrendnek a Nono melletti belső középpályás posztokra. Sajnos itt vagyunk talán a legsoványabbak.
“Mondjuk azt, hogy sima volt, és ne vonjunk le hosszabb távra semmiféle következtetést belőle” bővebben

Hurrá!!!, sikerült az első tízben végeznünk!

Honvéd – FTC 1-2 // osztályozókönyv

  • Újra nézők előtt játszhattunk egy hazai meccset.
  • Gazditól 11 év után elköszöntünk.
  • Talán a Hungária körúttól is.
  • És még ki tudja kitől, hiszen egyelőre nem indultak be a hivatalos bejelentések, hogy kinek a további pályafutásához kívánunk sok sikert.
Tujvel
Mezghrani, Klemenz, Bardea, Uzoma (Aliji)
Hidi (Zsótér)
Nagy D. (Kesztyűs), Szendrei, Gazdag, Balogh
Eppel (Gale)

Padon maradt: Nagy Sanyi, Batik, Kamber, Lovric, Traoré, Bocskay.

“Hurrá!!!, sikerült az első tízben végeznünk!” bővebben

Egyszer valakinek bele kellett szaladnia a késbe (kijött az osztálykülönbség)

Budafok – Honvéd 0-1 // osztályozókönyv

  • Bőle a tizedik meccsén begyűjtötte az ötödik sárgáját, kihagyja a tét nélküli Fradit.
  • Ma este kupadöntő, vagyis onnantól nem mi vagyunk a címvédők.
  • Egyelőre nincs még időpontja az utolsó fordulónak, csak annyi biztos, hogy hétvégén lesz. A Felcsút és a Videoton is lehet még második, a Videoton és a Paks is lehet még harmadik, valamint egy komolyabb csodával mi is befuthatunk az igen előkelő nyolcadik helyre.
    • Feláll, taps, ováció.
“Egyszer valakinek bele kellett szaladnia a késbe (kijött az osztálykülönbség)” bővebben

Eredetileg itt egy Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit lett volna, azonban végül lepötyögtem, hogy az egy pont szinte semmit sem ér

Bp. Honvéd – Mezőkövesd 2-2 // osztályozókönyv

Miért kellett a 31. fordulóig várni, hogy újra valami küzdést lássunk a pályán? Miért három fordulóval a vége előtt kell felfogni, hogy itt akár komoly gond lehet? Miért kell ezért külön szólni?

Egy gyenge, formán kívüli Mezőkövesd ellen sikerült annyira összekapni magunkat, hogy legalább egy döntetlent összehoztunk – kétszer is hátrányból. Ezt nevezzük sikernek? A hajtást, hogy legalább látványosan akart valamit a csapat? Tényleg ott tartunk, hogy jövő héten már azt tapsoljuk meg, ha sikerül a megfelelő testrészre felerősíteni a sípcsontvédőt? Olyan ügyesek a gyerekek. Fejlődnek.

Részemről nem lesz semmiféle tapsika. A döntetlen kevés, szinte semmit sem javított a helyzetünkön. Ha egy-két meccsbe sűríted bele az egész idényed, akkor kurva nagy kockázatot vállalsz magadra, vagyis csak akkor tedd, ha biztos vagy benne, hogy meg tudod csinálni. Mi egy Budafoktól képesek vagyunk otthon kikapni előnyről, szóval, talán el tudjuk képzelni a helyünket.

“Eredetileg itt egy Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit lett volna, azonban végül lepötyögtem, hogy az egy pont szinte semmit sem ér” bővebben