Mastodon

Értelmes célokért is lehet Győrbe utazni (hogy aztán az álom álom maradhasson)

Egy nagy kedvenc ETO elleni meccs 2011-ből.

Emlékszem, RW-vel a stadion egyik VIP-boxából néztük, mert a sajtópáholy valamiért nem üzemelt, és itt jelölték ki a helyünket. Az ablakokról hiányzott a szigetelés, és a réseken át betörő levegő cúgja miatt bent rosszabb volt, mint a box előtti teraszon a tiszta hidegben.

A félidőben Fredi Bobic mellett hugyozhattam, aki akkoriban valamelyik német klub játékosmegfigyelője volt, és mindenki tudta, hogy Danilo miatt utazott idáig. A mosdóban természetesen hideg, és a vezetékes víz hiánya fogadott minket. Bobic értetlenül nézett rám, én széttártam a kezem, és ennyiben maradtunk.

A pályán viszont oktattunk.

“Értelmes célokért is lehet Győrbe utazni (hogy aztán az álom álom maradhasson)” bővebben

Párnapikispest 2024/01/30

játékoskeringő, Kocsis Dominik, pénz, alapcsapat, gólvideó

edzőmeccs // ezúttal 6-0-ra vertük a BVSC-t az idény előtti utolsó felkészülési meccsen. A fő érdekesség nem az eredmény, és az egyébként nagy érdeklődés (khm, zártkapu helyett: zárt mosdók, de büfé azért van), hanem

Kocsis Dominik // akiről egyre több lap írja, hogy 350 ezer euró (135 millió forint) körüli árért viheti a Debrecen. Kocsis a BVSC ellen nem játszott, és a korábbi meccseken is inkább a második sorban.

  • amennyiben valóban hasonló összeget kapnánk érte, az elég lenne a Cirkovic felé fennálló tartozás rendezésére, valamint egy-két havi bérfizetésre. Ha nincs egyéb komolyabb akadálya Cirkovicon kívül az idei licensznek, akkor ezzel a transzferrel azt is behúzhatjuk, görgetve tovább magunk előtt a valódi problémát:
  • hogy a tulajdonosi kör a sajátjából továbbra sem hajlandó érdemben finanszírozni a Honvédot. Teljesen egyértelmű, hogy nem a Honvéd érdekében vették meg a Honvédot, nem honvédosként/kispestiként, nem saját projektként, hanem majd fizeti az állam, mi pedig tulajdonosat játszunk. Az állam márpedig nem fizet korlátlanul – nagyon helyesen egy úgy működő céget, ahogy a Honvéd működött éveken át.
“Párnapikispest 2024/01/30” bővebben

Schlosser jutalomjátéka Kispesten

(Nagy nap Kispesten.)

Minden évben Kispesten kezdik el a szezont, valamilyen barátságos mérkőzéssel. Azért Kispesten, mert ott nincs futballtilalom. Úgy látszik már az új szezon kopogtat az ajtón, mert ma Kispesten már jelentős meccseket játszanak. Schlosser tartja tréneri jutalom játékát s ennek során előbb a kispesti amatőrválogatott az FTC csapatával, majd a Ferencváros a Budai „11”-el méri össze az erejét. Szép a program. 

via Nemzeti Sport, 1930. július 13., Arcanum Digitális Tudománytár

A mérkőzésről fennmaradt egy videórészlet, és ezzel jelenleg az egyik legkorábbi ismert mozgóképfelvételünk a kispesti pályáról. Sajnos, a részlet tényleg részlet, annyira rövid, és a képen is inkább Schlossert mutatja a kamera, mintsem a stadiont.

“Schlosser jutalomjátéka Kispesten” bővebben

Hurrá, négy nappal a meccset követően kijött a Pécs-Honvéd összefoglalója!!!

Az egyetlen szépséghiba, hogy a Honvéd csatornájára a Pécs kommentálásával került feltöltésre.

Lehet nézni. Jó szórakozást hozzá!

A Facebookra természetesen nem került ki, és a honvedfc.hu-ra is csak alig.

“Hurrá, négy nappal a meccset követően kijött a Pécs-Honvéd összefoglalója!!!” bővebben

Ha nem lett volna kivel beszélgetni, akkor valószínűleg halálra untam volna magam,

Soroksár – Honvéd 1-1

és ez mindent elmond a mérkőzésről.

Egyedül a kilátástalanságot sikerült tökélyre fejleszteni. Hiába az új igazolások, hiába nevezhetjük végre minőséginek és bőnek a keretet az NB II. szintjén, a dolgok sajnos nem úgy működnek, hogy már az első meccstől minden sokkal jobb lesz.

Ismét idő kell, mert kivétel nélkül mindig idő kell az edzőknek, csapatoknak, koncepcióknak. Idő kell, és időt kérnek. A szurkoló élete másról sem szól, mint a türelemről, a várakozásról, hogy egyszer talán valahogy, valamiért jobb lesz.

A szurkoló bármit képes belelátni a legtrógerebb csapatba is, mert a szurkoló reménykedik. Tavaly is hittünk elég sokáig, pedig nem csupán a pofánkba röhögtek, hanem egyenesen és boldogan beleszartak, amikor csak alkalmuk nyílt rá. Pedig mekkora játékosok lehettek volna. Albán, szerb, mindenféle válogatott.

“Ha nem lett volna kivel beszélgetni, akkor valószínűleg halálra untam volna magam,” bővebben

A gyűlölet nem pálya – reboot

A stadion viszont nem színház!

Amikor már azt hittük, hogy a Gyűlölet nem pálya kampány nem több a stadionok hangrendszerébe eltávolíthatatlanul beszorult cédénél, amiről pár kissrác beleordítja a meccsek körüli időbe és térbe, hogy nem pálya, nem pálya, nem páááááálya, akkor jött az MLSZ és gurított egy váratlant: tíz év után felfrissítette a képi világot, és új szereplőkkel mondatja el ugyanazt az üzenetet.

Természetesen lenne pár megjegyzésünk.

“A gyűlölet nem pálya – reboot” bővebben

A végén Klafuric úgy örült a győzelemnek, mint egy igazi kisgyerek, és meg tudom érteni miért

Honvéd – Felcsút 3-1

Rohant ki a szurkolók elé, hogy srácok, izé, bazzz, nyertünk, hát végre, velünk is megtörtént! Itt vannak a játékosok, hajtottak, küzdöttek, jogos a taps, még akkor is, ha az NB I. legrosszabb formában lévő csapata ellen játszottunk. Nyertünk, és ez a lényeg, meg az, hogy nem szakadtunk le véglegesen.

Tizenegy forduló van hátra, meg kell próbálni. A különbség mínusz kettő a Videotonhoz és az Újpesthez képest, valamint mínusz egy győzelem. Ennyit kell fogni valamelyiken.

De előbb a tömény bevezető kifejtése.

“A végén Klafuric úgy örült a győzelemnek, mint egy igazi kisgyerek, és meg tudom érteni miért” bővebben