Mastodon

Öt darab kéményről

Egészen meglepő, hogy mennyi mindenről mesélhet pár, háttérben látható kémény.

Ti elgondolkodtatok már azon, hogy a kispesti sporttelep legrégebbi ismert, valószínűleg 1912 környékén készült képén mi az az öt gyárkémény a háttérben, vagy letudtátok annyival, hogy a Dr. Lipták és társa gyárhoz tartoztak?

Engem például elkezdett kicsit érdekelni, már csak azért is, mert manapság ugyanott mindössze egyetlen kéményt találunk, valamint ez a kép az egyetlen kapaszkodónk ahhoz, hogy nagyjából belőhessük az első pályánk pontos helyét, amiről természetesen illik tudni, hogy a mai Kispesti temető Puskás Ferenc utcai oldalán állt.

Kispest közigazgatási térképe 1920 körül (részlet, Budapest térképeinek katalógusa 4085). A kép bal oldalán, a Vas Gereben és az Áchim utca sarkán látható régi izraelita temető helyére a harmincas években épült a Jézus Szíve templom.

Erről az 1920 körül készült térképről például nem csak a KAC sporttelepe hiányzik, hanem Kispest vasúton túlra átnyúló része is. A kép bal felső sarkától kissé jobba induló utca, amelyiken belül két vékony vonalat rajzoltak, az a Sárkány utca, a két vékony vonal pedig vélhetően az ekkoriban 22-es viszonylatként közlekedő villamos.

A Sárkány utca itt véget ér a vasútnál, és ami külön érdekes, a lőrinci oldalon a terület beépítettsége nem lóg ki az utca képzeletbeli folytatásáig, egyedül a Vasbeton gyár épülete az, ami jelentősebben túlnyújtózik az azóta eltűnt Tóth Béla utca vonalán.

A Vasbeton gyár egyébként nem más, mint az 1908-ban Pestszentlőrincen megtelepedő Lipták dr. és Társa (cím: gróf Apponyi Albert-u. 10., Tel. 26.), vagy pontos nevén a Dr. Lipták és Tsa Építési és Vasbetonépítési Vállalat, Vasszerkezeti Gyár telepe.

A Lipták gyár történetéről egy egész olvasmányos kis cikk jelent meg a MAGÉSZ Acélszerkezetek című újság(!) 2008/3. számában. A szerzője dr. Remport Zoltán, a Lőrinci Hengermű nyugalmazott főmérnöke.

Pestszentlőrinc korabeli iparáról, és különösen hadiiparáról pedig a Tomory Lajos Múzeum oldalán olvashattok hosszabban, valamint a Pestszentlőrinc és Pestszentimre az első világháborúban kiadványban található Pápai Tamás László: Gyárak a hadsereg szolgálatában – Haditermelés Pestszentlőrincen című tanulmányban. Utóbbi elérhető szintén a Tomory Lajos Múzeum honlapján [PDF]

Az eredetileg vasbetonnal foglalkozó gyár hamarosan kohászati üzemet is épített, majd a világháború előtti évekre fokozatosan átalakult építőipariból vasipari céggé. A háború kitörését követően rohamléptekkel fejlesztették tovább az előbb csak lőszereket és gránátokat*, majd később repülőgépeket is gyártó vállalatot, sorra jöttek létre az újabb és újabb részlegek, szaporodnak a mindenféle csarnokok. Az 1913-ban még 5-600 fős munkáslétszám 1917-re 5200-ra emelkedett. Lipták Pál tulajdonos ekkor, a sikerek csúcsán, valamint remek ütemérzékkel vált meg a részvényeitől, a név és a profil azonban maradt.

*_ A lőszergyártást a Lipták gyár területén, a Lipták gyár és az Enzesfelder Munitions- und Metallwerke A.G. közös vállalataként, a Magyar Lőszergyár Rt. végezte, amit utólag szokás összemosni magával a Lipták gyárral. A termelés fő profilja pár, nagyobb űrméretű tüzérségi lövedék volt, és itt állították elő az Osztrák-Magyar Monarchia hadserege által először 1916-ban, Doberdónál bevetett vegyi fegyvert is, a gáztöltetű tüzérségi lőszert. A repülőgépgyártásra több forrásban is kitérnek, de további részleteket nem közölnek, azonban azt megemlítik, hogy 1913-ban Lipták Pál szabadalmat nyújtott be egy féllánctalpas harckocsira, vagyis egy tankra, amelyre – a korát bőven megelőzve – forgótornyot helyezett el, azonban a géppuskával felszerelt páncélozott jármű fejlesztése nem érdekelte a hadsereg vezetését.

Apró érdekesség, hogy 1918-ban a Lipták gyár területén helikopterrel is kísérleteztek (forrás: MAGÉSZ Acélszerkezetek 2008/3.)

A gyár a háborút követő években a felívelő szakaszához hasonló sebességgel indult meg a csőd felé. Hamar kiderült, hogy a háborús termelés fenntarthatatlan, ahogy a drágán megépített kohászati részlegnek sincsenek tartós megrendelői. A véget az új tulajdonos, a Ganz-Danubius által 1927-ben indított felszámolás jelentette. A gyár eszközeit vagy értékesítették, vagy máshová szállították, a gyár területének nagy részét pedig felparcellázták házhelyeknek. Az egykori Apponyi Albert utcai (Hengersor utcai) igazgatósági épületben ma szakgimnázium működik, a kialakított házhelyek egy részének helyén pedig manapság a már szintén csak egykori, 1950-ben alapított Lőrinci Hengermű épületei rohadnak szét.

Visszakanyarodva kicsit a gyártörténelemtől a KAC felé, dr. Remport Zoltán Acélszerkezetekben megjelent cikke tartalmaz egy kézzel rajzolt térképet a gyár 1927-es beépítettségéről:

Pirossal kiemelve a 60-as számmal jelölt kémények

A rajzon jól látható a Sárkány utcával, tehát a mai Puskás Ferenc utcával párhuzamosan futó öt kémény, valamint a bal alsó sarokban 3-as számmal jelölt déli portáslakás, mint később majd jól használható igazodási pont.

Újra megnézve a sporttelep 1912 környékén készült fotóját, valóban ott van rajta egy nagyobb és különálló, valamint további négy kisebb kémény. A kép tehát jó eséllyel valóban valahol a jelenlegi temető északi részén készülhetett. Picit talán zavaró, hogy a pálya és a kémények valahogy nem pont úgy állnak, ahogy várnánk, tehát a kémények a pálya oldalvonalával párhuzamosan. A perspektívában rejlő ellentmondást talán valamennyire feloldja, hogy a Sárkány (vagy Temető) utca vasúton túli szakszán, valahol a mai Újtemető köz magasságában elindult egy erősen hegyes szöget bezáró utca, és a gyár ennek mentén feküdt:

Sárgával a KAC első sporttelepe, pirossal pedig a kéménysor egykori helye. A sportteleptől jobbra az akkoriban még különálló izraelita temető.

Egy apróság maradt már csak zavaró a stadion képén, mégpedig a fasor bal oldalán látható fehér színű, emeletes ház. Vajon az mi lehet? A perspektívát figyelembe véve erősen feltételezhető, hogy az épület a gyártelep területén fekszik, akkor az 1927-es rajzon a 12 (hűtőtorony), 13 (turbinaterem) vagy a 14 (kazánház) épülete kell legyen. De vajon melyik?

Pestszentlőrinc, a Dr. Lipták és társa gyár fotója 1916-ban (forrás: darabanth.com aukciós oldal)

Szerencsére fennmaradt egy kép a Lipták gyárról a másik oldal, vagyis a lajosmizsei vasút felől nézve. A négy plusz egy kémény jól látszik, ahogy az is, hogy a lőrinci oldal, vagyis maga a gyár területe valamivel magasabban helyezkedik el, mint a kép jobb oldala, a mai Bozsik stadion területe. A kép közepén lévő földszintes, sátortetős épület valószínűleg a gyár rajzán 3-as számmal jelölt déli portáslakás.

Az 1912-es stadionképen is szereplő fehér ház tehát nagy valószínűséggel nem lehet más, mint a Lipták gyár fotóján a portáslakástól jobbra látható, a valóságban egyáltalán nem emeletes, ellenben az utca túloldalához képest magasabb talajszinten álló épület, tippem szerint a későbbi turbinaterem. Hogy 1912-ben pontosan mi célt szolgálhatott, azt nem tudom.

Ahogy azt sem, hogy a helikopteres kép, amely állítólag a Lipták gyár terültén készült pontosan hova eshet manapság. A háttérben látni kéményeket, azonban nem olyan szerkezetben, ahogy azt a többi képen, vagy a gyár későbbi rajzán. A jobb oldalon álló két alak között mintha egy redőzött tetőszerkezet lenne látható, ilyet viszont a nagyjából ugyanakkor készült 1916-os fotón nem találunk, vagyis ha más nem, az kizárható, hogy Asbóth Oszkárék a mai Bozsik stadion területén folytattak volna helikopteres kísérleteket**.

**_ Egyes források a mai Reviczky és Vaslemez utcák környékét, tehát az egykori Traktorgyár-pálya területét tartják a legvalószínűbb helyszínnek, és így a háttérben látható gyár és kémények a vasút túloldalán fekvő Hoffer-féle mezőgazdasági gépgyár épületei lesznek.

Egy 1939-es fotó már az új stadionból (fotó: huszadikszazad.hu)

Ezen az alig tíz évvel a Lipták gyár megszűnését követően készült fotón már csak a gyárrajzon 30-assal jelölt nagy megmunkálócsarnokot láthatjuk, a korábban a látképet uraló kémények közben eltűntek, ahogy a többi épület is. Hogy a hatalmas csarnokot ekkoriban pontosan mire használta a Ganz-Danubius, azt nem tudjuk.

A csarnok manapság így néz ki:

A Google légifotójánán jól kivehető, hogy az utcafronthoz képest mennyivel beljebb építkezett a gyár. A kép jobb oldalán, nagyjából a két edzőpálya között indulva az is megfigyelhető, hogy a Puskás Ferenc utca kicsit megtörik, és ennyi pont elég ahhoz, hogy az úttal párhuzamos egykori kémények a régi kispesti pálya oldalvonalával már ne legyenek azok.

Apropos, 1909 és 1912 között vajon hol játszott a KAC?


Apró fejezetek a klubtörténetből sorozatunk korábbi részei //


[ninja_form id=6]

Szerző: vh

Egy lőrinci kispesti Kőbányáról. Megtalálsz a Twitteren, emailt itt tudsz írni nekem, ha pedig üzennél, akkor a Telegramon keress. ||