Elhunyt Bicskei Bertalan

Korábbi kapusunk és többszörös bajnok sikeredzőnk, a válogatott egykori szövetségi kapitánya, egy csendes, mindig nagy népszerűségnek és tiszteletnek örvendő ember hagyott itt minket. Oldalunk, hasonlóan a hazai futballközvéleményhez, megdöbbenéssel értesült a hírről, és részvétét fejezi ki mind a családnak, mind a közeli barátoknak. Gyászukban osztozunk, Bercibá emlékét örökre megőrizzük.

Köszönünk mindent, és további jó játékot, máshol, immár másokkal.

Gyorshír: Megvan az új mezdizájn

Ezt is megértük: a csütörtöki csapatfotózás után nagy erővel, hibátlan dinamikával és példás sallangmentességgel kezdtek áramolni a hivatalos honlapra a spílereinkről készült fotográfiák, amelyekből fény derül a nagy titokra: hosszanti csíkos mezben szántják fel idén a Bozsik gyepét Németh Norbiék. Ajándékboltos infóink szerint azonban csupán három dressz érkezett a fényképezésre a Nike belgiumi központjából, így elképzelhető, hogy holnap még a tavaszi garnitúrában szereplünk.

fotó: honvedfc.hu

1… – Kispest-Győr beharangozó

1, azaz egy nap a rajtig. Ha heti visszaszámlálásunk nem is volt teljes (hisz csak 5,3 és most 1 nappal a rajt előtt jelentkeztünk ilyen típusú posztokkal), remélhetőleg örömünk már az lesz holnap este 6 fele, az ugyanis azt jelentené: jó rajtot vettünk. Esélylatolgatás a holnapról, röviden, szubjektíven.

A Győr ellen kezdeni ha a múltat figyelembe véve nem is jelent rossz óment, azért a realitás talaján maradva nehéz ideális elsőfordulós ellenfélnek tekinteni a Rába-parti alakulatot. Nem feltétlen tartoznak ugyan a hazai legfelsőbb krémbe (ahol anyagi helyzete mellett keret-erősségét tekintve a Vidi és tán a Debrecen üldögél) de a közvetlen második vonalnak mindenképp tagjai. Érdekes helyzet ez, hisz a hosszú távú financiális biztonság alapján simán első 3-ban vannak, ám szertelen igazoláspolitikájukkal, évente-félévente változó koncepciójukkal a saját helyzetüket nehezítik meg Tarsolyék, afféle arrabonai Matyi Dezső-effektust jelenítve meg a kisalföldi centrumban. Volt itt ugye Egervári fémjelezte hazai rutin-bohócligerekre építő másfél év, aztán a valamelyik netes fórumon egyszerűen Pechmalacnak gúnyolt Dragoljub Bekvalac fémjelezte félszezon, ahol megindult a légiósvándorlás, ami Pintér alatt is kitartott és mára sem szűnt meg teljesen.

A jelen transzferidőszakban is jelentős mennyiségű portét kellett lecserélni a győri klubház “játékosaink” feliratú vitrinjében. Távoztak olyan, a Bohócligában már jól csengő nevű légiósok, mint Eugen, Bugerra, Arséne Copa vagy a kispesti 2009-es MK-döntőn magát kiállíttató, így a Bekvalac ültette pofonfát rendesen megrázó Supics. A győri szakvezetés Pápára transzportálta a már most névlegenda Totadze – Ganugrava duót. Az érkezők közt a legnagyobb erősítést a tavasszal újpesten parádézó Ahjupera jelentheti, azzal a Simon Andrással karöltve, aki Németh Krisztián csatártartalékja volt éveken át az U-válogatottaknál, s aki a Sándor Károly Akadémiáról hosszú vándorútra indult Európába (‘pool, Hispánia, Hollandia), míg most bemutatkozhat az NB1-ben is. Őt én a 2008-as U-19-es EB helyszíni, Pribram-i csoportmeccs-szemrevételezése után (nemcsak az elfogyasztott csapolt világosok hatására, természetesen) legszívesebben azonnal Kispestre hoztam volna Komannal és Sisával egyetemben, tudjuk, ebből csak 1 transzfer teljesült és az sem lett sikersztori, SAJNOS. A többi érkező inkább még ismeretlen légiós vagy kölcsönből Győrbe visszatérő fiatal (Zámbó, vagy a siófoki Molnár kapus).

Milyen csapat hát ez a Győr? Kellemetlen, de nem verhetetlen. Előnyük az, ami nekünk is: olyannyira durván azért nem változott a keret, a tavaszi összeszokottságra lehet építeni. Kevés új kulcsember érkezett, akárcsak nálunk, hisz a mi szerzeményeink közül is azonnal kezdőbe kívánkozó csak Németh Norbi, esetleg Aleksziszünk. Csertői nem egy nagy taktiker varázsló, nagy meglepetésekkel nem valószínű, hogy készül – de ez alapvetően Supkára is igaz. Márha az nem meglepetés, a tavalyi szezonhoz képest, hogy visszaállunk a klasszik Supka 4-4-2-re.

Sok múlik majd holnap a kezdésen. Ha bealvós formánkat hozzuk, mint a tavalyi tavaszi idénykezdéskor, illetve -záráskor akkor baj lehet, hiszen a Győr nem arról híres hogy ne tudna megtartani egy 1-2 gólos előnyt. Debrőnek, Sorinnak így nagyon kell figyelnie hátul. Ugyanakkor Zelenka vagy Németh jó labdáiban bízhatunk, ha ők jó formát fognak ki és kiszolgálják a csatársorunkat -amely még mindig lehetne acélosabb, de most ez van- akkor végre lesz alternatívája a tavalyi pontrúgás-góljainknak.

A kezdőnket tekintve van még 1-2 kérdés, én a magam részéről egy ilyen megoldásra látok esélyt, aztán majd elválik, mennyire vagyok jó tippelő.

Holnap tehát délután 4, Bozsik, forróság, fáradt nyári fűszag, csapolt sör, tapogatózó, idény eleji beszólások a korzón, szotyi után a zsebekben kotorászó kezek. Kezdődik a bajnokság, kezdjük hát el. Ponttal, pontokkal hogy a klasszikust idézzem kacsintva.

Címerek: magyarfutball.hu; pálya: kisalfold.hu.

3…

…azaz 3 nap még a rajtig. A keddi szurkolói mélylélektanozás, illetve a tegnapi ankétbeszámoló után mai rövid kis felvezetőnk is inkább a vágyálmok, semmint a kőkemény realitás talaján csattog végig kihegyezett stoplis csukákkal… Miről is beszélünk?

Hemingway kiadta ugyebár a jelszót: cél a nemzetközi kupaszereplés (idén is). (A mi szerény eszközeinkkel is – GFH, videóinterjú.). Na most ezt értsük ahogy értsük. Lehet negatívan: úgyse lesz itt semmi, a keret elmarad a jóval erősebb Vidi, Debrecen állományok mögött, de a Győr, a Fradi, a Kecsó, a Zete vagy épp a Paks sem ígérkezik elsőre habkönnyű feladatnak amelyet oly játszi könnyedséggel abszolválunk majd, mint Danilo a házigólkirályi címet az utolsó idényünkben… szóval nehéz a mezőny nekünk, örüljünk a középmezőnynek.

És lehet vakon bízni a csodában, egy kifutott eredményben. Ez, a mai körülményeink között igazából a kupagyőzelem lehet, vagy legalábbis egy jó kupaidény futása, legalább 4 közé jutással. No, inkább legyen mégis győzelem, az a legjobb négynél jobban hangzik. Észérv? Nem sok. Túl sok a karcos ellenfél akikbe belefuthatunk a sorsolásokkor. Viszont, ha tartani akarom a pozitív élt, akkor az alapvetően nem rossz keretünk stabilitásában bizakodhatok, amennyiben ez a stabilitás tényleg előjön, és egy jó ősz után nem esik majd szerteszét a keret jó bohócliger módon a tavaszra. Sok a ha, tudom. De azért menjünk tovább…

…a fő érvre. Van aki a számmisztikában hisz, más a csillagjegyek állásában. Én a sporttörténelem ciklikusságában. Ezért tippeltem pl. olasz győzelemre a 2006-os VB előtt, hisz annyira ’82-re hajazott minden (calciopoli képében botrány reloaded, pont a VB előtt, az olasz válogatott nem is a fő esélyes, Brazília abszolút favorit, stb stb), hogy nem történhetett más. Sok más példát is felhozhatnánk még, de maradjunk a Kispestünknél.

Mióta Honvéd-drukker vagyok, 2 alkalommal rajtoltunk a bajnokságban a Győr ellen – egyszer itthon, egyszer idegenben. Mindkét alkalommal gyengén muzsikált a csapat, mely azonban az adott szezonok végére az MK serleggel a tarsolyában búcsúzott a Bozsiktól.

1995. augusztus 7.-én egy sztárjait vesztett, kiheréltnek tűnő Kispestünk fogadta itthon a zöld-fehéreket, kezdőbe repített fiatalokkal (Bari, KovácsBé, csereként Kabát is), még az idény sztárjai (Piroska, Warzycha, tavasszal Árgyelán) nélkül. Csekétől az első meccs alapján sokat vártam, nem lett belőle nagy durranás. Az idényből annál inkább, de azt a borzalmas 0:0-t felednénk sokan.

Kispest-Honvéd FC – Győri FC 0-0
Bozsik-stadion, 3000 néző

Kispest: Rott – Plókai A., Bánfi, Hahn, Mátyus – Kovács B., Forrai, Bárányos, Cseke – Pena (Kabát), Eszenyi
Vezetőedző: Török Péter

 

2006. július 29.-én szakadó esőben, még Dolcettivel a kormányrúdnál, Hemyvel a vendégtáborban indult útjára az idény Győrött. A meccs végül sima betlit hozott, a bajnokság pedig edzőváltást, a Bozsik mellett a keret totális kistafírozását. És a végén MK-serleget.

Győri ETO FC – Bp. Honvéd 2-0 (0-0)
Győr, DAC-pálya, 2000 néző, Vezette: Bede Ferenc

Gólszerző: Müller (60.), Bajzát (84.)
BHFC: Tóth I. – Schindler, Budovinszky, Benjamin, László A. – Pomper, Csobánki (Bartyik 63.) – Dobos, Genito, Schrancz (Gajda 63.) – Disztl (Kocsis 72.).
Vezetőedző: Aldo Dolcetti

Ennyi. Gyenge érv elsőre, én azonban haloványan bízom a megérzésekben és a már említett ismétlődésben. Meg hogy végre egy Győr elleni győzelmes nyitányt is átélhetek. Az élet apró örömei… aprók. De kellenek. Nagyon!

Számokban mutatkozik be az őszi keretünk

A klubhonlapon megjelent hír szerint véglegesítettük a 2011/12-es bajnokság őszi szezonjára a keretünket. 27 játékosnak osztottak végül mezszámot, köztük a negyvenet betöltő Tóth Ivánnak, és a régóta sérüléssel bajlódó Hercegfalvi Zoltánnak, valamint több saját nevelésű játékosnak.

A hajtás után néhány statisztikai érdekességen keresztül mutatnánk be a csapatot.

Összesített adatok:

  • A keret tagjai 1476 mérkőzést játszottak eddig a legkülönfélébb neveken futó NB1-ben, amelyeken
  • összesen 177 gólt lőttek. (Vagyis átlagosan 55/7-es mutatóval rendelkeznek.)
  • A Bp. Honvéd színeiben 793 mérkőzést játszottak, ami 54%-os arányt jelent az összes meccsükhöz viszonyítva. Magyarán a keret tagjai inkább piros-feketében futballoztak itthon, mint nem.
  • A klub történelméhez 85 góllal járult hozzá a jelenlegi társaság, amelynek tagjai átlagosan 29/3-as mérkőzés/gól mutatóval bírnak, ha csak a színeinkben lejátszott meccseiket nézzük.

Legtöbb mérkőzés az NB1-ben:

  • Hercegfalvi Zoltán – 217
  • Németh Norbert – 210
  • Hajdú Norbert – 178

Újoncok az NB1-ben:

  • Bjelkanovic, Kostolani, Baráth, Nagy Armand, Sekulic

Legtöbb gól az NB1-ben:

  • Hercegfalvi Zoltán – 55
  • Németh Norbert – 46
  • Hajdú Norbert – 23

Legtöbb mérkőzés a Honvéd színeiben:

  • Hercegfalvi Zoltán – 151
  • Abass – 88
  • Debreceni András – 81

Legtöbb gól a Honvédban:

  • Hercegfalvi Zoltán – 40
  • Abass – 11
  • Hajdú Norbert – 7

Csak a Kispestben játszottak az NB1-ben:

  • Abass, Danilo, Zelenka, Debreceni, Akassou, Hidi, Czár, Horváth Adrián, Nagy Gergő, Vernes Richárd
  • Érdekesség, hogy a 27 fős keretből 10 játékos lett az imént felsorolva. További magas arányban csak nálunk pályára lépő játékosok: Lovric (72%), Hercegfalvi (70%), Kemenes (65%), Tóth Iván (61%), Ivancsics Gellért (53%). Elmondható tehát, hogy a keret nagy többsége a Honvédban töltötte elsővonalbeli pályafutásának nagy részét.

Légiósok / saját nevelésűek:

  • A keretben 11 légiós szerepel, akik között találunk romániait, horvátot, szlovákot, csehet, elefántcsontpartit, montenegróit, szenegálit, brazilt és kamerunit.
  • A saját nevelésű játékosok száma: 10, ebből öten a 2007-ben indult akadémia növendékei voltak.
  • Talán kijelenthető, hogy a jelenlegi keret tekinthető az utóbbi években a leginkább kispesti kötődésűnek, mind a mérkőzésmutatók, mind az itt eltöltött évek alapján. Szimpatikus.

További érdekességek az alábbi táblázatban érhetők el:

A minimumprogram: Meg fogunk dögleni a pályán

“Nagy reményekkel vágunk neki a szezonnak, de hát melyiknek nem?” – ezzel a mondattal nyitotta meg Hemibá (maradnánk ennél az elnevezésnél, hiszen a magyar néplélek a -bá, apó, bácsi jelzőkkel csak azokat illeti, akik valóban tiszteletet érdemelnek) a 2011/12-es bajnokságot felvezető szurkolói ankétot tegnap, majd néhány tálca hideg sörrel vendégelte meg a nagy meleg ellenére is kilátogató mintegy 100 főnyi érdeklődőt.

A találkozón természetesen képviseltettük magunkat, és a hajtás után röviden megpróbáljuk összefoglalni az ott elhangzottakat.

Az újonnan érkezők bemutatása. Az ankét első napirendi pontja a csapat friss igazolásainak bemutatása volt. Az idei évtől az akadémia csapataként működő NB2-es gárdát edző Lőrincz Emiltől indulva (“a volt meze kék, de a vére vörös”), egy kis Hemibás standup keretében mentünk végig a friss arcokon. Megtudhattuk, hogy a szlovák Kostolani igazából nem Kosztolányi, hanem görög származású, és úgy Kostolani; Bjelkanovic pedig ránézésre vagy kapus, vagy középhátvéd (utóbbi). A legnagyobb tapsot természetesen a visszatérő Németh Norbi kapta, valamint a Siófok színeiben már kispesti gólszerzőnek számító Délczeg Gergely. A bemutatások apropóján kiderül: “minden posztra van két játékosunk … az elmúlt öt év legerősebb keretét sikerült összeszedni.” Vasárnaptól majd elválik, de annyi sejthető, hogy ezúttal nem 13-14 játékossal kell végigpörgetnünk egy egész félszezont, mint azt tettük tavasszal.

Azonnali kérdések: (A szurkoló kérdez, valaki válaszol.)

Az újpesti gyakorlathoz hasonlóan, nálunk mikor jönnek fel a nagycsapatba a fiatalok? (Hemibához)
Öt éve, amikor Hemibá átvette a csapatot, nem volt utánpótlásunk. A 2007-ben elindított akadémia legidősebb növendékei jelenleg 19 évesek, tőlük nem várható el, hogy a csapat húzóemberei legyenek a következő idényben. A keretben ugyan néhányan szerepet kapnak, az ő terepük egyelőre marad az NB2-es csapat. (Egy elejtett félmondatból: az egyik akadémista hamarosan külföldre szerződik. Félünk, a tavasszal már villantó, és reményteli Nagy Geriről van szó. – v.h.)

Védekező, vagy inkább támadó felfogású lesz a játékunk idén? (Supka mesterhez)
Az új igazolások célja az volt, hogy gyorsabb, támadóbb felfogású csapatot építhessünk, mint amit a tavasszal láttunk. Az, hogy ez közönségszórakoztató játékkal is párosul-e, azt majd a mindenkori meccsszituációk eldöntik. A csapat alapjátéka amúgy egy 4-4-2-es kétékes rendszer lesz, függően az eredményesség alakulásától. (Érdekesség: Supka Németh Norbiról úgy beszélt, hogy őt kifejezetten a támadószekció megerősítéséhez szerződtették.)

A klub indít-e az idényben szurkolói buszokat vidékre? (Hemibához)
“Nem vállalják a buszvállalatok.” – volt az egyszerű válasz, de ígéret született rá, hogy a kérdést érdemes nyitva hagyni.

Kunsági miért távozott? (Supka)
Védeni akart, és Kispesten erre nem lett volna lehetősége a feltörekvő akadémiai kapusok mellett. (Ide tartozik még, hogy Tóth Ivánnal hosszabbítottak, aki edzésben marad ugyan a nagycsapattal, de mellette az akadémia alatti korosztályok mellett is dolgozik kapusedzőként. Apró öröm, hogy végre látjuk valami jelét az értékeink megbecsülésének. – v.h.)

Hercegfalvi? (Hemibá)
Hercegfalvi maradni szeretett volna, vele hosszabbítottak, talán szeptemberre lehet harcképes. (Vagy ha nem, akkor a négyes metróval együtt adják át a sportorvosiját a közeljövőben. – v.h.)

Lett valami az Opellal folyó tárgyalásokból? (Hemibá)
Csak egy kisebb szponzorációs szerződés jött össze. Egy jelentős – és egyben vállalható – főszponzor keresése továbbra is folyamatban van.

A Fogadkozások.
Nincsen idénykezdet fogadkozások nélkül, így tegnap is hallhattunk néhányat:
Hemibá: A cél nem más, mint a lehető legjobb, amit meg tudunk csinálni. Jó lenne kiharcolni a nemzetközi kupaszereplést.
Délczeg: Meg fogunk dögleni a pályán.
Németh Norbi: Jó lenne a karrieremben végre nekem is felmutatni valamit.

A tulajdonos mögött sorfalat álló játékosokat az ankét első órája után elengedik, nekik másnap edzés van. A folytatásban igazán érdekes dolog már nem történt, mégis érdemes néhány szót vesztegetni rá. Újra előkerült a Hemibá vs. szurkolói csoportok problematika, és bár Hemibá minden kérdésre válaszol, a reakciók és az álláspontok sokszor merevek (ember a talpán, hogy a felé irányuló szitokáradat ellenére is mindvégig kitart az elvei mellett, legyen az kommunikációs helyzetgyakorlat, vagy létesítményüzemeltetési kérdés). Különösen érdekes, hogy láthatóan mindkét fél ugyanazt szeretné, hagyományokhoz méltó és eredményes Kispestet, sok-sok nézővel a lelátón. A probléma talán ott van, hogy míg a szurkolók saját érdemeiket hangoztatják a klub Kispesten tartása körüli időkből és kívülről érkezettként tekintenek a tulajdonosra, az addig épp azt nem képes néha helyén kezelni, hogy ez az egyesület bizony nagyon, de nagyon sokat köszönhet a mindig kitartó szurkolóinak, miközben persze az elmúlt években éppen neki köszönhetően létezünk tovább, ráadásul van valamiféle jövőképünk. Érdekes pillanat lenne, ha sikerülne közös nevezőre jutniuk, és együttes erővel összefogva dolgozniuk a klubszínekért. Az álláspontok (a jelenre nézve) közelinek tűnnek, csak végre túl kéne lépni a múlt megítélése körüli vitákon. Reméljük idén végre ez is sikerülni fog.

Ami biztató. Az akadémia lassan kitermeli az első eresztést, akik rögtön az NB2-be kerülve edződhetnek a későbbi feladatokra. A tavaszi keret magját sikerült egyben tartani, és hozzájuk érkeztek az új erősítések. Csapatunk tehát lesz, a kérdés mindössze annyi maradt, hogy mindez idén mire elég? A három évre szóló igazolások azt a jövőképet vetítik előre, hogy eljött az idő, amikor már kontinuitásban kell gondolkodni, és fokozatosan ehhez illeszteni a feltörekvő fiatalokat.

Vasárnap négykor Honvéd-Győr, megtesszük az első lépést. Már nagyon várjuk.


fotó: babvik

5…

…azaz öt nap van még hátra a 2011-12-es rajtig. Drukkerkezek feszülnek meg a Balaton-parton a behűtött sörösüvegeken, vagy elkínzottan a munkahelyi klaviatúra előtt. A magára valamit is adó bohócliger-drukker, ezen belül a kispesti vállfaj, gondolatban már összeállításokat vázol, kezdőcsapatokat kreál, s míg egy jó unalmas irodaértekezlet zajlik a jövendőbeli melókról, az ütemterv helyett inkább egy Zelenka-féle beívelésen vagy Németh Norbi várható második debütjén jár az agya…kezdődik a szezon.

Visszaszámlálunk ilyenkor, vágjuk a centit. Ha közben bevallom, hogy ma azt álmodtam, hogy Hantával ülünk az Oláh Gábor utcai stadionban, valami furcsa okból kifolyólag házisört szürcsölünk egy 2 literes petpalackból, közben azon hőzöngve, hogy a cseh irányítót miért csak csak a 70. percben küldi be Supka, lassan az olvasóközönség is kiutalja számomra az “ez végleg elveszett a külvilág számára” címkét. Ha még hozzáteszem, hogy álmomban Hantán egy aláiratott Hore mez feszült, a kép tényleg szürreális. Meleg napokat élünk, magyarázzuk ezzel. Meg hogy kezdődik a szezon.

A hétfői haveri focikon mindig megy a nagy divatozás – ki milyen mezben mutatja be amúgy vállalhatatlan pörformanszait a műfüvön. Tegnap nem is volt kérdés miben megyek, és a jelen blog elsődleges és egyetlen tárgyát képező klub dresszében feszítettem ki a Fáy utcai sporttelepen bérelt pályára. Még egy grimasz is kiszállt a “Vasas függő vagyok” tábla felé. Most már nincs barátság. Kezdődik a szezon.

Fura dolog ez. Ahogy távolodok a gyerekkortól, a kora ’90-es évektől, úgy romlik a focink. A ’91-es bajnokcsapatunk szétszedte volna a Tornyi-Szuri alakulatot, ez utóbbi meg szétkapná az utóbbi 1-2 év Honvédját. Barátaim zöme már elfordult a “Bohóctól”, én mégis nyomom még pár sorstárssal. Tudjuk: kicsi, savanyú, de a mienk. Nem is kell ragozni, nbcee spori megénekelte ezt már a labdabiztoson. Szóval, ha nekünk “csak” ez is jutott, ha már nem is infarktusközeli állapotban vagyok, mint 15 éve ilyenkor, de mégis ott bizsereg valami a szív vörös-fekete szegletében. Amikor az ember már arra is szívja a fogát hogy egy nappal eltolják a rajtunkat. Amikor mérgelődök Döme jóslatán – miért rontja el a kedvem előre is. Aztán majd persze felébredünk a hiú remények mámorából. De most még nem. Meló után tolok is egy sört ennek örömére: kezdődik a szezon.

Fotó: pepsifoci.hu.

Döme a középmezőnybe várja a csapatot

Détári Lajost kérdezte az NsoTV stábja arról, hogy szerinte mennyire vállalhatóan erősített a Honvéd a nyári szünetben. Döme nem kertel, és bár bevallja, nem látta egyetlen felkészülésinket sem, a keret nevei alapján egy nyolcadik helyet tartana reálisnak. Tehát az idei év nagy kérdése: rácáfolunk korábbi klasszisunk jóslatára, vagy megerősítjük?

Apró érdekesség, a most visszatérő Németh Norbi épp Döme kispesti edzősködése idején játszotta utolsó tétmérkőzését színeinkben.

Főpróbás siker – Kispest-Katowice képes beszámoló

A Győr elleni, jövő hét szombaton esedékes bajnoki premiert megelőző utolsó edzőmeccsünket játszottunk tegnap délután a centeren, a Telkiben pallérozódó a lengyel második ligás katowicei gárda ellen. Látszott a fiúkon, hogy az Ausztriából való csütörtök éjjeli hazatérés után még nem igazán billent helyre néhány kispesti bioritmus, voltak, akik fásultabban mozogtak az egyébként kibírhatatlan hőségben. A siker mégis jött: Abbas és Németh Norbi góljára csak eggyel tudott riposztozni a vendégalakulat, így végül 3-2-2-es stattal fejeztük abba az idei alapozást.
Képes összefoglalónk a tovább után böngészhető.

A lengyel himnuszt tapsolja kezdőcsapatunk. Az előző csörtéken már tapasztalt egy szűrős 4-4-2-vel indítottunk most is, amely ez alkalommal így festett: Kemenes – Kostolani, Botis, Lovric, Novák – Horváth – Németh, Zelenka, Tchami – Abass, Délczeg.
Jelzésértékű lehet a jövőre nézvést, hogy a védelem és a középpálya közti híd szerepét Horváthnak osztotta ki a mester tegnap. A félidőben aztán egy huszárvágással Debrecenit cserélte be a sárgalapos Adrink helyére, a pályán lévő három középhátvéd közül Lovric került egy sorral előrébb. Látszott, hogy ez egy teljesen szokatlan elem, meglátjuk, hogy mi sül ki belőle ősszel. Az utolsó húsz percben aztán Hidi és Nagy Armand is beszállt (ekkor már 4-2-3-1-et toltunk), Akassou viszont rombolás helyett most lelátózott böcsülettel.
Az irányítói feladatokat jó hetven percen keresztül Zelenka látta el. Ezúttal ő is kissé fáradtabb volt, lejövetelénél duzzogott is egy sort magában, szigorúan sportszakmai kérdéseket boncolgatva. A helyére beállt Ivancsics még mindig nem irányító, de a balszélsőtúltengés miatt érthető, hogy új poszt kell neki.
A szamurájfrizurával operáló Botis ezúttal is hozta szokásos, sallangmentes játékét, néha egy teljes alakos kép erejéig a kamera látókörébe is beküzdötte magát. A mellette játszó Kostolanit nem igazán tették próbára.
Felemásan működött a balszél: a 40. percig játszó Csami ismét gyors volt, Supka Attila viszont kevesebb szólót, és több passzt kért tőle (a második gólunk mégis egy hosszú sprint után kiharcolt büntetőből született). A kényszerű csere után Hajdú került eredeti posztjára, de ezúttal kevesebbet volt játékban.
Novák Alexisztől a szélen való villámgyors beindulásokat, és a Tchami mögé való befutást hiányolta a vezetőedző. A hibák ellenére végig a pályán hagyta balhátvédünket, jelezvén, hogy ősszel akár még meghatározó csapattag lehet.
Délczeg Geri felé is záporoztak a Supka-utasítások. Ezek szerint jobban kellett volna helyezkednie, valamint hatékonyabban befutni az üres területekre. Egy második félidei szituációnál Ivancsicshoz passzolt lövés helyett, amelyet szintén sérelmezett a kispad.
Csúcsformában az eredményjelző. Egyéves blogelőfizetés jár annak az olvasónknak, aki megfejti: milyen logika szerint került a „Fel” szó mellé lefelé mutató nyíl, és fordítva.
Németh Norbi góllal debütált a centerpályán, később pedig modellt állt ehhez remekbeszabott a portréhoz. Jár a köszönet mindkét gesztusért.
Az ősz taktikai meglepetése Abbas támadósorban való szerepeltetése lehet, ami ugyanakkor logikus lépés is, hiszen a krónikus csatáraszályt ezúttal Sekulic és Danilo sérülése is fokozza, a szenegáli harcos eredeti posztján pedig sikerült minőségi erősítést eszközölni.

 

Szavazás: Most a ruha teszi a spílert

„MOREIRA! VEDD MÁR LE A KISPEST-MEZT!” – fröcsögtetett néhány liternyi sörös nyálat az előtte ülő szimpatizáns nyakába a múlt szezon egy hazai meccsén a korzón helyet foglaló, deresedő kobakú úriember. Ezzel a megmozdulásával akár jelentékeny felzúdulást is kelthetett volna a lelátón, hiszen ilyen vehemenciával mégsem ildomos vetkőzőszámot követelni magasan jegyzett cirkuszművészeti rendezvényen, mellette posztoló társai azonban rá sem hederítettek, inkább behúztak egy strigulát kevésbé humoros stadion-hozzászólások képzeletbeli rovatába.

Idővel aztán teljesült a kívánság, a brazil sporttárs immáron melegebb, de mindenképpen más éghajlati övön kajtat a bőrgolyóbis után. Hogy mi történt az általa (is) megszentségtelenített dresszekkel? Csak tippjeink vannak. Valószínű, hogy Pandur Robi szertáros az idény végeztével a lelátó gyomrában fellelhető veszélyeshulladék-tárolóba szállította Schrancz Balázs hajpántja, Abdou Tangara sportszára, és Yusuf Adewunmi stoplisa mellé.

A megtisztulási folyamatot követően viszont kénytelenek vagyunk új szerelés után nézni, amelyet – bár sokáig úgy tűnt, hogy más textilipari vállalat lehet a befutó – ismét az amerikai Nike szolgáltat végtelenségig bálványozott klubunk számára. Ennél konkrétabb információk azonban jelenleg nem állnak rendelkezésünkre a friss felszerelésekről, így fantáziánkat, valamint a Nike honlapján található Kit Buildert segítségül hívva próbálunk tiszta vizet önteni a pohárba.

Szavazzatok az általatok leginkább kultivált Kispest-fantáziamezre a tovább után! (Szavazni a mezeken lévő nevekkel lehet.)

Hazai:

Két dolog tudható a jórészt a Bozsikban használandó trikónkról: (természetszerűleg) vörös-fekete színekben fog pompázni, és csíkos lesz. Az első kritériumnak mindegyik jelöltünk megfelel, egyébként pedig van itt keresztcsíkos (ilyet legutóbb a 90-es évek végén viselt gárdánk, hogy pontosan mikor, megmondják blogger-őskövületeink), klasszikusnak számító hosszanti csíkozású, valamint egy érdekes, villámmintás változat is (az MTK avatta fel ezt a sablont az örökrangadón). A csíkmániát sutba dobva feltűnik egy 2009-2010-es Manchester United-stílust idéző, szerintünk remek szett (egyébként nem vagyunk puhány angolfoci-nézők, csak egy képen láttuk – teljesen véletlenül), valamint a tavalyi piros pólónk (ezúttal fekete nadrággal), hiszen mégiscsak ebben győztünk sorozatban négyszer.

Vendég:

A rendszerint fehér vendégmezünknek általában az egyszerűsége adja pikantériáját, hasonlóan Horváth Adrián nyilatkozataihoz. Az általunk elképzelt – egyébként nem túl izgalmas – garnitúrák között szerepel tisztán fehér, emellett megjelennek a vékony, elegáns fekete minták is, amelyek talán a Hummel-korszakot idézik. Találunk mezt hangsúlyosabb piros betéttel, valamint ismét megjelenik a villámminta, ezúttal más színkombóban, mint a hazai ingek esetében.

Alternatív:

Nagy szerencsénkre a harmadik számú mezek gyártása és viselése – néhány üdítő kivételtől eltekintve (narancssárga ETO- és Fradi-mez) – kishazánkban még nem igazán terjedt el, így anélkül vághatjuk taccsra rekeszizmunkat a merész, vagy egyenesen gusztustalan árnyalatokon röhögve, hogy azokat valaha is viselnie kéne kedvenceinknek. Kezdésnek itt egy pompás arany-fekete párosítás, amelyet a következő bajnoki címünk ünnepléséhez ajánlunk a klubvezetők szíves figyelmébe (tehát utolsó fordulós, pécsi vendégjátékunk alkalmával akár tesztelni is lehet). Zöld-fekete csíkos szettünk igazi vérlázító kuriózum, míg szürke megoldásunk a visszafogott tökély képviselője. A gyomorforgató alternatív blokkot a bordó-világoskék és a sárga-fekete műremekek teljesítik ki.