Értékeld te is a csapat őszi teljesítményét!

Ismét véget ért egy félidény, és ismét lehetőség van arra, hogy számokban kifejezve a szurkoló is elmondja véleményét a csapat teljesítményéről. Mint minden rendes kérdőíves kutatásnak, úgy ennek is az lenne az értelme, hogy minél többen töltsétek ki, legyen sok válasz, és akkor abból majd tudjunk valamit mondani. Egy hétig hagyjuk fent az ívet itt a blogon és néhányszor még meghirdetjük a Facebookon is, majd lezárjuk, kiértékeljük, hogy megtudjuk, kit milyennek láttatok az ősszel.

Ami fontos:

  • A csillaggal megjelölt kérdésekre kötelező válaszolni. Csak néhány ilyen van, és csak ott, ahol a válaszok eldönthetőek. Nyilván Bjelkanovicot nehéz lenne osztályozni egy-egy bajnoki, kupa és ligakupa meccs alapján, így nem is kérünk lehetetlent.
  • A kérdőívet a Küldés gombra kattintással lehet befejezni. Ha nem látszódna nálad a Küldés gomb, akkor a kérdőív jobb oldalán lévő görgetősávot kell lefelé mozgatni. (Sajnos bárhogy kísérleteztünk, a kérdőív mindig máshogy nézett ki, függően attól, hogy milyen böngésző alatt nyitottuk meg.)
  • Ha a Küldés gombra kattintás után hibaüzenetet kapsz, akkor az azért lehet, mert nem válaszoltál valamelyik csillagozott kérdésre.

Kollektív besülés. Kispest-Haladás osztályozókönyv.

Nem könnyű osztályozni kedvenceink tegnapi teljesítményét, ugyanis 3 meccs is zajlott a 90 perc alatt… Az első 30 percben iskoláztunk, szigorú letámadással, kreatív előrejátékkal, majd jött negyed óra szánalmas káosz, végül egy típusos Kispest-45 perc, jobbára meddő mezőnyfölénnyel, és kapu előtti tehetetlenkedéssel. Szóval nem egyszerű a kalkulusokat osztogató arc dolga – de azért próbát teszünk.

SÁNTA: A Győrből hozott hálóőr amolyan Sánta-sztenderdet hozott ezúttal is, biztos hárításokkal és a kósza beadásokat is ügyesen halászgatta lefele. Kicsit azt érzem nála, mint Kemenesnél Szabi első meccsein: alapjáraton jó, de a nagy, meccsmentő bravúrok még hiányoznak. De ha arra gondolok, hogy a két gól egyikénél sem nagyon tehetett semmiről, akkor inkább hagyom a francba az előző gondolatmenetet. 6.

LOVRICS: Ivan úgy kezdett, ahogy Győrben is játszott: hibátlanul, és remek előretörésekkel. Aztán a védelem komplett befaszulásába ő is térdig süllyedt, a 89. percben pedig úgy maradt le az egyenlítő Tóth Péterről, elmélázva, mint saját bevallása szerint a Mágus a Benfica-szerződésről 1992 nyarán. Mindkét szereplő sokat vesztett…  5.
DEBRECENI: Az első 30 perc okés, aztán gázos produktum, első gólunk az ő lelkén is szárad. Kár.  5.
BOTIS: Sorin doktor úr példásan söprögetett a meccs nagy részében, kár, hogy a zavarodottság őt sem kímélte a vészesebb periódusokban. Mégis az, ahogy űzte-hajtotta társait a meccs végéig, együtt a sokszor utolsó emberkénti mentéseivel, most egy kegyelemhatost ér. 6.
HAJDÚ: Azt leszámítva, hogy néha úgy pörög a saját tengelye és a szerelendő játékos körül, mint a szaftos bunyevác káromkodások sora Szivics fejében Rózsa Pál kecsói klubtulaj neve hallatán, eredményesen működött. Máskor viszont épp e fura mozgáspörformanszai miatt lett majdnem nagy baj. 5-ös, középút a megfejtés.

TCHAMI: Lőtt egy gólt, OK, ez dicséretes, viszont a labdakezelés és az észjáték továbbra sem a sajátja. Talán külön kellene vele foglalkozni a téli szünetben. Persze ha esze is lenne a sebessége mellé, nem nálunk lenne5. Cseréje, Akassou a védelmi szárnyat jött stabilizálni a középső csapatrészbe, és beszállása után a blogunkon őt dicsérő kommenteleőink igazát tűnt bizonyítani… csakhogy megint jött az előrejáték, pontosabban annak hiánya, pl. mikor egyedül nyargalt el a balszélen, beadásai/passzai tényleg a bohózat kategóriát jelentették. Aztán a meccs végére már szűrőként is csak gyertyákat rugddosott – ez nem az ő napja volt. Mondjuk legalább elkísérte a sérült Abasst a kórházba, haverságból jeles. Meg az osztályzata is, ezért…5.

HIDI: Patrik a 60. percig szépen hozta amit kellett, jól rombolt, sőt, előrefele is jó labdákat tett, kár, hogy lövési kísérletei most nem hordoztak veszélyt. A 75. perc tájékén csinált egy labdaeladásos nagyobb hibát, onanntól pedig ennek súlya alatt atomjaira hullott, Gege és Supka szimultán ordították le szegény fejét.  Sajnáltam őt, mintha magamat láttam volna…5.
IVANCSICS: Gege ismét hajtott és küzdött, ám a kreativitási fokunk a cseh megoldás hiánya óta ma sem tudta elérni a kívánt nívót. Mikor a szélre vezényeltük, szerintem megint jobb volt. Középen olyan, mint anno a Vikidál-féle Himnusz. Nem az igazi! 5.
ABASS:
 Nos, ma végre nem nagyon tudok belekötni! Hajmeresztő beadásaiból keveset mutatott, nagy elszökésekből annál többet, ami egy Korolovszky, majd Nagy II. Gábor fémjelezte, Kamaz-fordulékonyságú védelem ellen főnyeremény. Faragták is ezért rendesen, a végén agyrázkódás lett küzdelme jutalma. Jobbulást! 6. Cseréje, Horváth Adrián olyan volt támadó jobbszélsőnek, mint évkezdetkor jobbhátvédnek. Katasztrófa. Persze kényszermegoldás volt ez, ne rajta verjük el a port, de lehet egy Czárral jobban jártunk volna, még ha ő balos is – így a vélhetően átvezényelt Gege a jobboldalon tán nem lett volna ekkora öngól. 4.

DANILO: Imádjuk, szeretjük potenciális gólkirály-jelöltünket, ám hihetetlen, hogy 100%-os ziccereihez úgy viszonyul, mint anno Abraham. Ha kiélezett a meccsszitu, ne kötényt akarj adni, hanem tedd azt mint Sanyika az őt éltető rigmusban. Valószínűleg nem e meccs alapján csapnak majd le rá a külföldi megfigyelők. 5.
DÉLCZEG: Nyomottan kezdett, majd adott egy hatalmas zsugát Dániel Paripának, aki ezzel nem élt (Tchami igen). A második félidőre besült, Supka le is kapta. Ugyanúgy, mint Németh Norbinál, nála is eltört valami, de rá is igaz: hosszú távon értékünk lehetne – lesz. Kell majd neki a bizalom! 5. Cseréje, Németh Norbert ma sem váltotta meg a világot, de kapufája, melyet lehetetlen helyzetből és váratlanul lőtt, jelzi: ő az a keretben, aki Bohócliga szinten képes a váratlan húzásokra, jó löketekre. Ha most gyengén is megy neki, ne tékozoljuk el. Supka sajtótájos kiszólása (“a meccs negatívuma a csereemberek teljesítménye akik semmit nem lendítettek a csapaton, már nem először“) sanyarú jövőképet fest elénk, remélem az edző nem követi el a Tóth Misi ügy újraélesztését és küld el egy újabb régi kispestit, akiben sokkal több a potenciál, mint amit mutat, csak ki kell hozni belőle. Legyen ez inkább egy szép edzői feladat és ne a könnyebb utat válasszuk, ha kérhetem. 5.

* * *

Végszónak ennyi, jövő héten értékelünk szezont, meg ahogy hanta is jelezte, nem csak mi tekintünk vissza, de ti is jöttök, interaktív posztunkban. Készítsétek a virtuális pennát…

Fotó: Babar (1909foto.hu)

Védjegyes szezonzáró. Kispest-Haladás beszámoló.

Bravúrsiker Győrben, kötelező három pont kéne itthon. Ha behúzzuk, mindenki boldogan vonul téli pihenőre: szurkoló, edző, játékosok. Ez az a meccs, amire még kivánszorgunk a hidegbe, letoljuk a forralt bort vagy a most annyira nem is jóleső jeges sört, megnézzük, ahogy Sanyi ver egyet az első, Dani meg a második félidőben, aztán hazavillamosozunk/sétálunk/autózunk a meleg lakásba, hogy egy jó rumos tea mellett még átgondoljuk ezt az őszi szezont.

Ez lett volna az optimális forgatókönyv – de Kispesten ritkán van optimális forgatókönyv. Amikor nem számítunk rá, pozitív meglepetés jön, amikor jót várunk, koppanunk. Középút nincs.

A tegnapi Haladás elleni évzáró mintapéldánya lett a fenti fejtegetés manifesztálódásának. Hanta megírja a vidám beharangot, a jó emlékekkel teli Hali-memoársort, én a melóban reggel óta tűkön ülök és hiába heggesztek 9.00 óta a nyomdának kiküldendő 130 oldalas tanulmánykötetünk tördelésével, lelki szemeim előtt már a Sanyika trademarkos pitbullkodása lebeg egy jó Korolovszky nyakán, Danilo büntetője száll Rózsa hálójába és a korzó típikus hangjai visszhangoznak a fülemben. Délután négykor indulás, családtagok összeszedve, a Bozsikban a kötelező meccskezdő polemizálás Viktorral, ki mit vár, ő megint 1-1-et tolt az egyik blogos tippjátékban mer’ mindig azt tol, én meg persze magunk ellen tippeltem mert ha mellettünk voksolok sose nyerünk, aztán befut egy jó Hanta is, persze már sorban is áll a büfében, és ni, ott van vele Lotus is a ‘biztosról, hát micsoda díszes társaság. Ez nem lehet rossz meccs egyszerűen.

Az első fél óra csalóka, úgy fest, a Kispest-faktort feltaláló rossz szellem valahol a Bahamákon tölti szabiját, hisz miden álomszerűen alakul. Az első percben Danilo olyan góllal szerez vezetést, amilyeneket mi a hétfői focikon hozunk össze, szegény Aczél Zolinak a fél borostaállománya koppan fagyottan a földön saját védelmének teljesítménye láttán. Aztán még kihagyunk 1-2 nagy helyzetet, de ez a Hali halovány, mint Szapor Gábor életműve, aztán Délczeg óriási indítást tol, igen, Danilo mehet vele, ziccer, 100%-os, hát az ilyen Daninak sose megy, de a kipattanóra valahonnan ott terem Hervé barátunk, és beveri… Tchami gól, kegyetlen oxymoron ez, de benn van, a Hali helyzet nélkül áll, Korolovszkyt akkor forgatja be Abass és Danilo amikor akarja, és még örök pesszimista Öcsém is bólint mikor 4:0-t jósolok.

És akkor itt az eredeti forgatókönyv második felének lapjait valaki kitépte tövestől. Ami inen jött, az… az a dolog amire azt mondhatjuk: tipikus Kispest. Sajnos.

Az első félidő utolsó 15 percét egyszerűen nem értem, nem értjük. Nincs egy értelmes passzunk, a srácok nemhogy az öltözőben, de inkább valami téli hibernációs állapotban járnak agyilag, az addig tompa Haladást felhozzuk egy nyugodtan passzolgató csapat szintjére, köszönik szépen, vernek is egyet a legjobbkor, 45. perc, mikor máskor? A második félidőben pedig a csapat beidegeskedik ahogy azt “kell”, a ziccereink elúsznak, Lovrics hiába zelenkázza Dániel Ló elé a labdát, a szóló rávezetést nagyképű köténnyel zárná a brászil, Rózsa persze véd. Németh Norbi szép kapáslövése kapufán csattan, pedig ha bemegy, azzal elhomályosította volna Vincze Ottó 1999 őszi évzáró Bozsik-beli hasonló góljának utolsó fájó emlékeit is. De hát itt minden kimarad.

Hogy aztán annak rendje és módja szerint a magát szívósan tartó Hali a 89. percben be is találjon. Nincs itt mit elemezgetni nagyon, megérdemeltük ezt a pontvesztést. Megérdemeltük, mert egy csapat, aki az első percben demoralizáló góllal üti meg ellenfelét, majd 30 percen át okosan azt lejátssza a pályáról, jó középpályás labdaszerzésekkel, helyzetek sorát alakítva ki, melyet egy második góllal koronáz meg, az rúgjon még kettőt, és ne menjen el aludni, ne hozza magát olyan helyzetbe hogy stresszelnie kelljen a hirtelen csak egygólosra olvadó előnyben, hogy emiatt remegjenek a lábak a végén. A lalátón elégedetten szemléltük, hogy itt nem lesz Pécsmeccs-reloaded, hisz 30 perc alatt kettőt is vágtunk, jöhet a nyugodt gála, de egy kiütött, egy több sebből vérző, egy lelkileg a padlón fetrengő csapatot mi felsegítettünk, fellocsoltuk őket, hátbaveregettük őket, hogy “srácok, nincs veszve semmi, ne adjátok fel” – és ki az az ostoba ellenfél aki ezzel nem élne?

Csak gratulálni lehet a Halinak, amely ilyen formában is pontot tudott rabolni tőlünk, de mondom megérdemelten, hisz ők megtették, amit meg kellett, amit meg lehetett e helyzetben. Mi pedig azt, amit tanítanivalóan nem lehet. Kár, nagyon kár.

Összességében ezért az őszért jár a gratula a csapatnak. Nem is kicsi. Ezt nem vehetjük el tőlük, nem is akarjuk. A pálya bejárata mellett megjelent szurkolói graffiti is mutatja, hogy alakult egy keret amit lehet kedvelni, van egy stabil magja a csapatnak, vannak arcaink, és ez a csapat hozott egy adag bravúrt (Debrecen, Győr idegenben), egy adag behúzott fontos rangadót (Vidi, Diós) és egy adag presztízsrangadót (Fradi, Újpest, Vasas). Csak hát a pont az “I” betűn, az hiányzik, nem is kicsit. Mert a szurker telhetetlen. Mert valahol érezzük, hogy hogy nem olyan biztos, hogy a tavasz is ilyen magabiztos lesz. Mert a Kispest már rég állt stabilan a táblázat első harmadában. Jó lenne ott ragadni, dobogóról álmodozunk, és akkor az ilyen meccseket szúrjuk el, ostobáskodjuk el. Győr itthon, Pápa, Paks, Pécs, Hali, 5 meccs, ahol kezünkben volt az irányítás, de kiengedtük, belaudtunk, vagy péklapátot érő hülyeséget csináltunk. Félő, hogy ez nagyon visszaüt a végelszámolásnál. De most befejezem, mert mit írunk az évértékelő posztba, ha már most dől a szó?

Szóval hogy is van ez? Kispesten ritkán van optimális forgatókönyv. Amikor nem számítunk rá, pozitív meglepetés jön, amikor jót várunk, koppanunk. Középút nincs. És ezt ilyenkor kicsit savanyú kimondani, sőt már magam pofozom meg, hogy ezt hangoztatom, de valahogy így szeretjük mi ezt az egészet. Vagy legalábbis elfogadjuk.

De azért most már rohadtul lehetne másként is.

Fotó: lovi (1909foto.hu).


Edzői nyilatkozatok:


Fotók: babar (1909foto.hu).

Hazai, Haladás

Nehéz bárkinek elmagyarázni, mitől olyan természetes nekünk, hogy órákat fogunk fagyoskodni péntek délután egy magyar nbegyes mérkőzésen. Néha még magunknak is, de szerencsére vagyunk olyan kényelmes helyzetben, hogy mindez még véletlenül sem jut eszünkbe. Amúgy meg csak, akkor is kivisz a lábunk, ha nem akarnánk, és akkor is ott leszünk, ha máshol lenne jelenésünk. Mert ilyen a szurkoló.

Utolsó fordulóhoz érkezett az őszi szemeszter, második rundót rendeznek a tavasziból, és még mindig csak november van, sehol egy ibolya, sehol az újra zöldellő növényzet. Jelenleg ott tartunk, a havazásra is napokat-heteket kell várnunk. Persze ez csak játék a szavakkal, és a bajnokság hagyományos nevezéktanával, ahol az első kör az őszi, a második kör a tavaszi, miközben előrehozunk, áttolunk, és amúgy is.

Péntek, 18 óra, Bozsik, Haladás.


Be kell valljam, szeretem a Hali elleni meccseket. Talán ez az a csapat, amelyikhez a legtöbb emlék fűz, kezdve Babos Ádám legendás bedobásával, Szekeres két góljával és a bennmaradással, épp a testükön keresztül. Láttam már sok mindent életemben, de ilyen kirívó és sokakban maradandó emlékként élő sportszerűtlenséget még nem. Utólag védekezhetünk a cél szentesíti az eszközt szöveggel, mert a cél valóban nemes volt, a elsőosztályú tagság megőrzése, mégis van bennem (bennünk) némi méla undor, ha visszagondolunk a kérdéses jelenetre.

Aztán ott van Török Péter, Komora Imre országos cimborája, a hallgatag, de mélyen tisztességes edző, aki sokunk egyik kedvenc Kispestének volt a mestere. A kilencvenes évek közepén egy, a korábban megszokottnál jóval gyengébb állományból csinált középcsapatot, kupagyőztest, honosította meg magyar pályákon talán először az igazi kontrafutballt, amit nem voltunk restek, sokszor hazai pályán is bevetettünk. A Nimes elleni kiesés után, emlékszem, megható módon búcsúzott, egy sálat kapott, és a kanyar előtt köszönte meg a korábbi másfél itt eltöltött évét.

Ugorjunk mintegy tizenöt évet, egészen tavaly májusig. (A 2008 őszi kutyás meccset már tegnap felemlegettük, így azt most kihagynám, ahogy az 1999 őszit is, ahol Váczi Zoli játszott hatalmasat.) Épp a Haladással játszottunk hazai pályán, ráadásul épp 30 éves lettem, így barátaim összekötötték a kettőt, és egy kezdőrúgással leptek meg az alkalom kapcsán. Morales mester sajna a fakót gondolta akkor bevetni, így volt egy pillanat, amikor Bojtorral ácsorogtam a kezdőkörben, hogy aztán – de erről van videó is.

Utána keresztbe fújó szél, hatalmas esőzés, valamint egy kínkeserves nulla-nulla következett, de az már nem az én saram, ami tőlem elvárható volt, azt remek technikával oldottam meg.

Idén tavasszal újfent egy emlékezetes meccset sikerült játszani a Halival. 3-1 ide, miközben ultráink épp tiltakoztak valami ellen, és a vendégtábor létszámát gyarapították, hogy közben mi, bloggerek a hazai állóban próbáljunk netes mémmel meghekkelni egy magyar elsőosztályú mérkőzést. Volt köztünk kecskeméti, fradista, diósgyőri, egyszerű érdeklődő, halista és szerencsére néhány kispesti is. Azt hiszem merem állítani, nincs az a rossz idő, nincs az a rossz meccs, amit jó társaságban ne élvezne az ember.

A lényeg szerintem ennyiből érthető: tényleg szeretem a Haladás elleni meccseket! Szimpatikus csapat, szimpatikus ellenfél, szimpatikus szurkolók, ráadásul általában verjük is őket, hogy aztán kiessenek, de rá egy évre újra feljussanak, és így tovább (ebben a mutatóban valószínűleg világrekorderek), úgy pörögve a mókuskerékben, mint ahogy a jó Tchami zavarodik bele a saját biciklicselébe. Végeláthatatlanul.


Utolsó forduló következik tehát egy remekül sikerült félév végén. Sajnos továbbra is van két sérültünk a fix kezdőből: Kemenes már egy ideje, és Novák is múlt hét óta. Utóbbinál természetesen mindamellett, hogy őszintén sajnáljuk a tényt, hogy sérült, talán nem is baj, hogy kicsit most nem játszik, az utolsó meccsein ugyanazt diagnosztizáltuk nála, mint Lovric mesternél: hanyatlott bizony az a korábban remek forma. Diaby kimaradása marginális, és lassan Zelenka hiányát is megszoktuk. Ha tippelnünk kellene a kezdőcsapatra, akkor a győrit kapnánk elő, annyi hozzávetéssel, hogy gyors tizeneggyel nyitunk, amit Supka a második félidő közepétől folyamatosan lassít le egy jólirányzott Hore, Németh Norbi, esetleg Délczeg becserélésével.

(A mellékelt ábrán látható összeállítás csak a szerző várakozása.)

További fontos tudnivalók: mindenki Holé ura vélhetően készül forralt borral a mérkőzésre, amit a várható időjárás is indokol. Az időkép.hu péntek estére borult, felhős időt, valamint 1 Celsius fok körüli hőmérsékletet jósol, továbbá hajóvonták találkozása fokozottan tilos. Hogy a Vác elleni stadionavatóhoz hasonlatosan kakaóscsiga lesz-e a büfében egyelőre kérdéses, nem mernénk rá megesküdni, de nem is fogjuk hiányolni.

Tehát: péntek, 18 óra, Bozsik, Haladás, idényzáró. A megjelenés egyfelől alkalomhoz illő ruhában, másrészről pedig kötelező.


Más. Emlékeztek még Szász Kittire, aki az Újpest elleni meccs félidejében (Danilo dupla, természetesen) látványos trükkökkel szórakoztatott minket, a nagyérdeműt? Épp a minap került ki a népsport női focival (nem röhögni!) foglalkozó blogjára egy videója, ahol tovább csodálhatjuk a tehetségét. Alapozásnak Sanyikára egész kellemes.


Még másabb: jövő hét elején kiteszünk ide a blogra egy kérdőívet, amin keresztül majd Ti, a szurkolók értékelhetitek a csapat őszi teljesítményét. Örülnénk neki, ha minél többen kitöltenétek, ezért a Kispest-Honvéd (és talán a klub hivatalos) Facebook-csoportjában, valamint egyéb helyeken többször is meg fogjuk hirdetni.

Kuttor kutya után is van élet a Haladásnál

Talán még emlékszünk rá, három évvel ezelőtt egy őszi Honvéd-Haladáson szaladt be a kutyus a pályára, hogy aztán előbb labdákkal, majd virslivel próbálják elkapni a hívatlan vendéget, miközben a tábor vígan énekli: “Soha ne add fel, soha ne add fel, soha ne add feeeeeel!” (Érdemes megfigyelni, hogy a máskor morcos biztonsági őr milyen cselekkel vezetgeti a labdát és a kutyát a régi óra felőli menekülőkapuhoz. Bár Tchamitól látnánk néha hasonlókat.)

Tényleg szeretünk a Hali ellen meccselni.

Téli játékoskeringő, 2011/12

Hagyományos uborkaszezoni posztunkat ezúttal is korán, már november végén megnyitnánk, hogy itt, egy helyre gyűjtsük össze a pletykákat, történéseket, igazolásokat. A korábbi rendszeren továbbra sem változtatunk, tehát csak azt fogadjuk el ténynek, amit a klubhonlap is hírként közölt. (2011/12 nyár, összes poszt a témában)

(A poszt idővel át fog kerülni az oldalsáv egy kiemelt helyére, hogy mindig hozzáférhető legyen.)


Érkezett: Ceolin (Győr, brazil, fél évre kölcsönbe), Emir Hadzic (Celik Zenica, boszniai), Matias Porcari (CA Fénix [uruguayi], argentin, egy évre kölcsönbe), Tomas Diaz Navarrete (Royale Union Saint-Gilloise [belga], chilei, fél évre kölcsönbe), Faggyas Milán (Mattersburg [osztrák], három és fél évre), Marko Vidovic (Levszki Szófia [bolgár], montenegrói, három és fél évre), Bojan Bozovic (Siófok, fél évre kölcsönbe opcióval, montenegrói)

Távozott: Kostolani (ASK Mannersdorf, osztrák hetedosztály), Sekulic, Ikande (Beitar Jerusalem, izraeli), Abass (Vietnám, kölcsönbe fél évre), Zelenka, Torghelle (Videoton), Hercegfalvi (Vasas), Danilo (FC Sion, svájci), Tisza Kálmán (Szolnok, NB2), Vólent Roland (Sopron, NB2, kölcsönbe fél évre)

Utánpótlásból: Vécsei, Baráth, Czár, Moga, Vernes, Erdélyi


2011.11.21.: Mivel még nincsenek igazán hírek, így négy vitaindító költői kérdéssel nyitnánk:

  1. Sanyika marad-e?
  2. Zelenka marad-e?
  3. Együtt tudjuk-e tartani a keret magját, vagyis azokat, akik a stabilitást adják nekünk hétről-hétre, és nemkülönben még eredményesek is?
  4. Kik lesznek a távozók? Kik maradnak a nyáron igazoltakból, különös tekintettel Sekulicra, Kostolanira, Bjelkanovicra, Ikandéra, Diabyra és Marshalra?

2011.11.21.: Supka Attila a Nemzeti Sportban:

“(…) Danilo egyike azoknak a légiósoknak, akik dacolnak a kritikákkal, sőt bizonyították, hogy húzóemberei lehetnek a Honvédnak. Sajnos van azonban egy-két külföldi labdarúgó, akiről nem lehet elmondani ugyanezt. (…) Nyugaton megszokott, hogy harcolni kell a csapatba kerülésért. Ez így van rendjén. Ám nálunk volt néhány futballista, aki előbb egy kicsit duzzogott, elégedetlenkedett, majd amikor rájött, hogy ez nem járható út, beleadott mindent, és megmutatta, számíthatok rá. Egy-két játékosra azonban még szükségem lenne a télen, mert vannak posztok, amelyeken elkél az erősítés. (…)”

2011.11.23.: A Haladás elleni beharangozó utolsó sorai a klubhonlapon. Nem akarunk a sorok között olvasni, de bennünk is nagyon hasonló kérdések merültek föl ugyebár.

“(…) És ha már Torghelle. A „mi Sanyinknak” érdemes volt hazaszerződnie. Amióta itthon van, elsőszámú arca lett az NB1-nek, megszámlálhatatlan cikk, interjú készült vele. De ami a legfontosabb, begyűjtötte a legrangosabb elismerést itthon, az öltözők szavazata alapján a hónap játékosa lett. Ha hozzávesszük, hogy Danilo a Nemzeti Sport értékelése alapján bekerült az ősz csapatába, akkor már érthető, hogy miért foglalták dalba nevüket a szurkolók.
Reméljük pénteken nem a búcsúmérkőzésüket játsszák a Bozsik Stadionban…

2011.11.24.: Legújabb információnk szerint Harmony rendelt az ajándékboltban néhány mezt a saját nevével ellátva, vélhetően a rokonoknak ajándékba. Nem tudjuk ebből mire lehet következtetni, de nekünk maradósnak tűnik a srác. (Amúgy Danilo és Abass is hasonlóan cselekedett, vagyis a világ minden táján szép ajándék egy Kispest-mez.)

2011.11.24.: Mindenféle további kommentár nélkül, Hemingway úr legfrissebb blogbejegyzésének egy részlete:

“Nem telik el egy hét, hogy valaki azt ne mondaná: “Jól megy most a Honvédnak, csak tartsuk egyben a csapatot”. Amikor ezeket a szavakat hallom, mindig arra gondolok, vajon tudja-e az illető, mi egy csapat egybetartásának az ára. A Real Madrid, a Barcelona, vagy a Manchester United könnyedén egyben tudja tartani az évek során a csapatot, ha az edző úgy akarja. Akaratuk ellenére senki sem tudja kivásárolni sztárjaikat. De már az európai középcsapatok sem mondanak nemet, ha valamely játékosukért jó áron bejelentkezik egy nagyobb költségvetéssel rendelkező csapat.

A magyar csapatok esetében ez duplán igaz. Sok esetben a játékos eladásából befolyó bevétel az, ami egyengeti a csapat további sikeres szereplését. Nem hiszem, hogy van olyan csapat a magyar bajnokságban, amely megfelelő ajánlat esetén ne adná el akár meghatározó játékosát is. Mert a jó üzlet lehet a záloga a következő évi sikeres szereplésnek is. Mint szurkoló, én is szeretném csapatunkat mindig együtt tartani. Mint tulajdonos, néha bizony máshogy kell cselekednem. Aztán csendben én is sírhatok.

2011.11.25: Supka Attila az esetlegesen távozó kulcsjátékosok pótlásáról:

“Tény, hogy több játékosunkat is néznek nyugat-európai klubok, de ez még nem azt jelenti, hogy távoznak is tőlünk. Először meg kell egyezni a klubbal. De ha elviszik őket, akkor minőségi labdarúgókkal fogjuk pótolni őket, lesz visszaforgatva pénz játékosra. Már erre az esetre is felkészültünk, szétnéztünk a piacon.” (honvedfc.hu)

2011.11.29.: Zuhanyhíradó: Zelenka és Kostolani lesznek az első távozók, valamint talán Harmony.

2011.11.29.: Meg is vannak az első távozók: Kostolani, Sekulic. (honvedfc.hu)

2011.11.29.: Pletyka: A Nemzeti Sport információi szerint Danilot a francia másodosztályú Monaco venné kölcsön vételi opcióval a télen. (nso.hu)

2011.11.29.: Danilo nem megy kölcsönbe Monacoba – nyilatkozta Hemingway úr-, ellenben tegnap óta a német VfB Stuttgartnál van próbajátékon. Talán ezért láttuk a tavaly Németországba visszatérő Massimo Morales korábbi edzőnket (akinek Danilo már Csehországban is játékosa volt) néhány héttel ezelőtt a győri meccsünkön. (pepsifoci.hu)

2011.11.30.: Új fejlemények a Danilo vs. Stuttgart fronton. A Nemzeti Sport információi szerint csatárunk ára 350.000 euró, vagyis jelenlegi árfolyamon olyan 108 millió forint, és ha meggyőzi jelenleg is tartó egy hetes próbajátékán a németeket, akkor már januárban odaigazolhat. Ennyiért bagó lenne nekik, akár padra is. (nso.hu)

A magyar futballal foglalkozó Bepassz blog szerzője ennek kapcsán fel is teszi jogos kérdését: megéri-e ennyiért eladni egy 16 meccsen 14 gólt lövő játékost?

2011.12.01.: Egyre nő Danilo ára. A pepsifoci értesülései szerint a Honvéd egy 475.000 eurós (144 millió forintos) ajánlatot már visszautasított korábban egy máig ismeretlen kérőtő, vagyis illenék majd ennek az összegnek fölémenni. Labaddia, a Stuttgart edzője amúgy érdekes játékosnak tartja Danipacit. Mi is. (pepsifoci.hu)

2011.12.05.: Online chat volt a ma a tulajdonossal, mi pedig megpróbáljuk kihámozni belőle a játékoskeringőre vonatkozó részeket: (honvedfc.hu)

  • Ikande megy. Vele inkább emberi és nem képességbeli problémák voltak. Ha igaz, megértjük, és viszlát.
  • Zelenka vélhetően megy, mert bár “Miután egy rendkívül rendes, tisztességes játékos, ha a szakmai stáb úgy dönt, hogy nem tart rá igényt, minden valószínűség szerint szakmai okok indokolhatják a döntést.”
  • Sanyika maga dönt a sorsáról, nincs további hír.
  • Danilo csak akkor megy, ha tisztességes ajánlat érkezik érte. Megértjük, és sajnáljuk.
  • Az egyik játékosunkra Vietnámból érkezett ajánlat, remek fizetéssel. Vélhetően Abassról van szó.
  • Bjelkanovic, Marshal és Diaby marad.
  • Hercegfalvi szerződése év végén lejár, ő szabadlistán van.
  • Januártól négy akadémista is a felnőttcsapattal kezdi meg a felkészülést, köztük két jobbhátvéd, tehát Lovric akár bemehet majd gyakrabban középre is.

2011.12.07. A Mikulás a sok csoki mellett rossz hírt is hozott, Söndörünk nyugati szomszédunkkal kokettál – és egyre inkább külföldben gondolkozik. Ha így lesz, hiányozni fog.

Nagyon messzire már csak a családom miatt sem szeretnék menni, éppen ezért a kínai lehetőség most egy picit háttérbe szorult. Ebből a szempontból Németország és Ausztria is ideális választás lenne. Amiért Kispestre igazoltam, azt úgy érzem teljesítettem ősszel, az utolsó bajnoki meccsen egy kisebb sérülés miatt ugyan nem tudtam játszani, de már teljesen rendben vagyok. Minden előfordulhat, de most abban gondolkodom, hogy külföldre szerződöm. Ha ez nem jönne össze, akkor az egy új helyzet, amit majd át kell beszélnem a menedzseremmel.” – idézzük a pepsifocit.

2011.12.07.: Ikande is távozott. (honvedfc.hu)

2011.12.09.: Átigazolási híreink egy oldalra kigyűjtve. Fontos, ez ugyanúgy nem hivatalos, mint mi, de velünk ellentétben tömör. (soccerfame.hu)

2011.12.14.: Sanyika valószínűleg nem megy Cottbusba, de ettől még válogathat a külföldi ajánlatok közül. (pepsifoci.hu)

2011.12.15.: Abasst kölcsönadtuk 2012. augusztus 20-ig a jónevű vietnámi Song Lam Nghe An Football Clubnak, miközben a szerződését meghosszabbítottuk 2013 végééig. Kellemetlen a hír, mert ha a legrosszabb forgatókönyv áll össze a téli szünet végére, akkor Abass mellett Sanyika, Danilo és Zelenka is távozik, tehát a támadósorunk talán legfontosabb ékkövei. (honvedfc.hu)

2011.12.27.: Supka Attila egy elejtett félmondatából derül ki a Nemzeti Sport hasábjain, hogy Zelenka távozott.

2011.12.29.: Négy próbajátékos érkezik máris január elején: (honvedfc.hu)

  • Jami Petteri PuustinenWilliam Jebor libériai, jelenleg Egyiptomban légióskodik. Csatár. [transfermarkt.de]
  • Francis Doe szintén libériai és szintén Egyiptomban játszik jelenleg. Korábban Kamerunban, Ghánában, Görögországban és az Egyesült Államokban is megfordult. Csatár, mutatója a válogatottban 8/2. [transfermarkt.de]
  • Jami Petteri Puustinen finn, korábban a Manchester United ifijátékosa volt, valamint a finn U21 válogatott tagja. Jelenleg otthon játszik. Csatár. [transfermarkt.de]
  • Stefan Pötzl osztrák, nyáron már egyszer próbálkozott nálunk, akkor nem marasztaltuk. Jobboldali középpályás. [transfermarkt.de]

2012.01.03.: Hat fiatal is a felnőtt kerettel kezdi meg a felkészülést: Vécsei, Baráth, Czár, Moga, Vernes és Erdélyi. (honvedfc.hu)

2012.01.03.: Francis Doera nagyon kíváncsiak leszünk, hogy valóban eljön-e a próbajátékra, mert közben többen is megtalálták Malajziában.

2012.01.04.: A ferencvárosi Fitosról pletykálnak. Egyelőre azonban még az sem tűnik biztosnak, hogy távozik a Fradiból.

2012.01.04.: Összefoglaló cikkünk a négy lehetséges próbázóról.

2012.01.07.: Iparági pletykák szerint Torghelle neve komolyan előkerült a Videotonnál, ahol hosszú távra szerződtetnék, a nyugati kereseti lehetőségeivel versenyképes fizetés mellett. Állítólag már tárgyalnak. (mno.hu)

2012.01.07.: Szabadon igazolható, pletykaszinten bedobható, illetve a többi NB1-es csapattól távozott, de máshova még nem szerződött játékosok:

  • Mijadinoszki (DVSC)
  • Tóth Bence, Fitos László (FTC)
  • Copa, Ceolin, Nicorec (Győr)
  • Maynard, Urbán Gábor, Pisanjuk, Radanovic, Stokic (Kecskemét)
  • Zulevs, Varga Péter (Pápa)
  • Petrók Viktor, Sólyom Csaba, Godslove (Pécs)
  • Denisz Rebrik, Szatmári Zoltán, Tusori Richárd (Siófok)
  • Sütő László (Vasas, MTK)
  • Delic, Bujor, Stanisavljevic (ZTE)

2012.01.08.: Sanyi távozik. (honvedfc.hu)

2012.01.09.: Az első edzésen a négy beharangozott próbázó közül csak az osztrák Pötzl és a finn Puustinen jelent meg, valamint megerősítették, hogy Francis Doe Malajziába szerződött. (honvedfc.hu)

2012.01.10.: Sanyi, Videoton. (nso.hu)

2012.01.10.: Supka Attila a klubhonlapon megjelent videóinterjújában egy talán megszerezhető magyar szélsőről beszélt, akivel már tárgyalt a múlt héten, és Abasst megfelelően tudná pótolni. (honvedfc.hu)

2012.01.11.: Puustinen egy edzés után már haza is ment, de a pontos miértről nem nyilatkozik a honlap. (honvedfc.hu)

2012.01.12.: Hemingway úr legújabb blogbejegyzésében kitér arra, hogy jelenleg hol tart a Danilo-kérdés:

“Ahogy ezt a bulvárlapok már többé-kevésbé hitelesen megírták, ajánlatok érkezett klubunkhoz Danilo megvásárlására. Az eddig érkezett ajánlatok nem voltak klubunk számára elfogadhatóak. Egy klubbal még tárgyalásban vagyunk, és két másik klub jelezte, hogy ajánlatot kíván tenni. Tudni kell, hogy nem mindenképpen kívánjuk Danilo játékjogát értékesíteni, hiszen eladás esetén egy csatárt kell igazolnunk tavaszra.” (pepsifoci.hu)

2012.01.13.: Az osztrák próbajátékos Pötzl is távozott. (honvedfc.hu)

2012.01.16.: Bár várható volt, mégis elkerülte a figyelmünket, hogy Hercegfalvi távozott, és múlt hét óta az atomjaira hulló Vasassal készül. (pepsifoci.hu)

2012.01.17.: Tchami után is érdeklődnek? Francia, német másod-, osztrák első osztály. (pepsifoci.hu)

2012.01.17.: Az NSO szerint állítólag tárgyalunk a Győrött létszámfelettivé vált brazil Nicolas Ceolinnal. (nso.hu)

2012.01.17.: Fitos László már biztos nem lesz a játékosunk, ugyanis két és fél évre aláírt Gyirmótra. (Nemzeti Sport)

2012.01.18.: Akassou a francia harmadosztályú Nimes-nél van próbajátékon. (nso.hu)

2012.01.20.: Érkezhet Ceolin Győrből kölcsönbe? (eto.hu)

Kölcsönjátékosként elképzelhető, hogy a fővárosban folytathatja pályafutását Nicolas Ceolin. Klement Tibor ügyvezető igazgató megerősítette: mai napon Győrben, majd azt követően késő délután Budapesten is folytak a megbeszélések, és amennyiben a támadó és menedzserei eredményes tárgyalásokat tudnak folytatni a Honvéd vezetőivel, az ETO nem gördít akadályt az elé, hogy brazil játékos a piros-feketéknél játsszon a  tavaszi szezonban.

2012.01.23.: Dinától elköszöntünk. (honvedfc.hu)

2012.01.26.: Ceolin fél évre érkezett Győrből kölcsönbe. (honvedfc.hu)

2012.01.26.: Faggyas Milánnal ma tárgyalunk. – nyilatkozta Supka Attila a Nemzeti Sportban.

2012.01.26.: Danilo a svájci FC Sionhoz szerződött. (honvedfc.hu)

2012.01.30.: A boszniai támadó, Emir Hadzic 3 és fél éves szerződést kötött a Honvéddal. (honvedfc.hu)

2012.01.31.: Három próbajátékostól, Trnicictől, Burgartól és Pandzától elköszöntünk. (honvedfc.hu)

2012.02.01.: Az argentin szélső, Porcari egy évre írt alá hozzánk. (honvedfc.hu)

2012.02.01.: Az egy hete még a Manchester City tartalékcsapatánál próbálkozó chilei középhátvédet, Tomas Diaz Navarretét a belga harmadosztályú Royale Union Saint-Gilloise csapatától vettük kölcsön fél évre. (nso.hu)

2012.02.01.: Az akadémista Ihrig-Farkas Sebestyént az olasz Parma vette kölcsön. (nso.hu) (honvedfc.hu)

2012.02.01.: A Nemzeti Sport szerint tárgyalunk Dajiccal a Vasasból. (Hemingway úr egy elkapott félmondata szerint a BKV elleni meccsen: nem.)

2012.02.02.: Kostolani az osztrák hetedosztályú ASK Mannersdorfba szerződött. Csak érzékeltetésül, Magyarországon általánosan öt osztályból (NB1, NB2, NB3, megye1, megye2) áll a bajnoki rendszer. (nso.hu)

2012.02.02.: A lett Aleksei Alekseev és a kuvaiti Aziz biztosan nem marad, Faggyas Milán viszont lehet. (nso.hu)

2012.02.12.: Marko Vidovic szerződtetésére viszont jó esély van, legalábbis szeretném, ha igazolnánk, a többi már nem rajtam múlik. Ha a montenegróival nem sikerül dűlőre jutni, szükségünk lesz bal oldali védőre, arról nem beszélve, hogy továbbra is szerződtetnünk kell legalább egy csatárt. A nigériai támadó, Joel még a csapatnál marad. Szívem szerint azt mondanám, ne jöjjön több próbajátékos, de nem tudunk mit tenni” – mondta Supka Attila a Nemzeti Sportnak.

2012.02.12.: Bogdan Apostuval nem tudtunk megegyezni. (Nemzeti Sport)

2012.02.13.: Az NB2-es csapatban szereplő Tisza Kálmán Szolnokra igazolt. Arról nincs információ egyelőre, hogy kölcsönbe, vagy véglegesen. (nso.hu)

2012.02.13.: Összegyűjtve a pletykákat: Akassou mehet, ha kifizetik; Marshall nem a játékosunk, csak kölcsönben szerepel itt, viszont nem is megy cserébe Navarrétéért Belgiumba. (pletykák)

2012.02.14.: Faggyas (3,5 év) és Navarrete (fél éves kölcsön) is nálunk szerepel a tavasszal. (honvedfc.hu)

2012.02.16.: Vólent Roland az NB2-es Sopronhoz került fél évre kölcsönbe. (honvedfc.hu)

2012.02.16.: Vidoviccsal nem sikerült megegyezni, továbbra is balhátvédet és csatárt keresünk. A nyáron lejáró szerződésű Akassou távozhat, ha talál csapatot magának. (nso.hu)

2012.02.18.: Vidovic talán mégis jöhet, valamint egy meg nem nevezett csatárral is sikerült megállapodni (02.19-én derül ki, mi lesz vele, vagy egyáltalán ki az). A békéscsabai balhátvéd Juhász nem kell, a libériai Joelt pedig újra megnézik. (csakblog)

2012.02.20.: Két játékost is igazoltunk egyszerre. A montenegrói balhátvéd Vidovic többször is szerepelt próbajátékosként, sokáig úgy tűnt nem sikerül megállapodni vele, végül azonban három és fél éves szerződést írt alá Kispestre. Egykori csatárunk, a legutóbb Siófokon játszó Bojan Bozovic fél évre érkezett kölcsönbe, opcióval, ha utána szerződtetni szeretnénk. (honvedfc.hu)

http://csak.blog.nepsport.hu/archives/2012/02/19/Ezzel_mar_a_Vasas_ellen_keszultunk_-_Supiinti/

Hull a 6-os, mint a hó. Győr-Kispest osztályozókönyv.

Fegyelmezett, néhol  ötletes játék, többé-kevésbé jól kivitelezett kontrák, nagy küzdés, szép gólok. Ezek voltak győri kirándulásunk sikerének alapkövei, s mivel e kritériumokat rendre jól hoztuk le szombat este, azt kell mondanunk: bőven megérdemelten álltunk bosszút az idénnyitón Kispesten elszenvedett vereségért.

Osztályzataink bevallottan boldogságot tükröznek, de örvedjünk ennek és most kissé dobjuk sutba a szigort. Lássuk hát a kalkulusokat.

 

SÁNTA: Egy nagyobbat hibázott, amikor Dudás kiszedte a már-már kapusunk által birtokolt labdát csőrrel a kezei közül, ezt leszámítva nem volt veszélyes hárítani valója az első félidőben. A másodikban több távolabbi kísérletet és beívelést is kipattanás nélkül halászott le, ismét megbízhatót nyújtott tehát. Két ilyen jó kapusunk talán a Vezér/Rott leosztás idején volt. 6. 

LOVRICS: Ma a régebbi formáját hozta az első játékrészben, bár 1-2 alkalommal beforgatták őt, nagyrészt állta a sarat. A második 45 percben aztán – főként miután átvette a frissen beállt Alekdsidzét -, több igen fontos szerelése is akadt, és az utolsó 10 percig nem is hibázott, akkor két kisebbet, de most az összképért kijár a 6.
BOTIS:
Jól fogta össze a védelmet, a vége felé jött csupán 1-2 (szerencsére nem döntő jelentőségű) baki. A meccs egészét tekintve meghatározó volt a produkciója. 6.
DEBRECENI:
Az első játékrészben különösebb hiba nélkül hozta a kötelezőt, jól helyezkedett. A másodikban ismét több remek belépővel tette emlékezetessé az estéjét. Idei legjobbja volt ez. 6.5.
HAJDÚ NORBI:
A meccs első 15-20 percében néha össze-vissza futkosott, de végül mindig sikerült szerelnie az ellent, a félidő második felére pedig kissé le is higgadt. Előrepasszai ekkor még hagytak kívánni valót maguk után – mondjuk ez a faktor a második félidőre sem javult sokat. A védőfeladatát viszont jól látta el. 5.5.

TCHAMI: Gyorsaságát többször is kihasználhattuk volna, néha nem is értettük, miért a lopakodó-osonkodó, “megyek bringát lopni” mozgássorát mutatta be a tchamis vágták helyett – pedig a győri védelem bizony bőven sebezhetőbb lett volna, ha így tesz. Labdát kezelni meg nem ártana tudni. 5. Cseréje, Németh Norbi ma ezúttal a szokásosnál is feltűnőbben volt lassú, ugyanakkor a passzai most működtek, kissé talán többet is vállalhatott volna – bár e kitétel megint a sebesség kérdésére vezet vissza. Továbbra is tartom, hogy többet kell játszatni, hogy Gegéhez hasonlóan bizalmat érezve pöröghessen fel. 5.
HIDI: A kezdő szakaszban bizony előfordult, hogy olyan zavarodottan kóválygott a középpályán, mint BognárGyuri a tavalyi VB-hez készített DJ Dominik féle péklapátos dalfeldolgozás videoklipjében. A félidő második felére stabilabbá vált, de ekkor még igen fáztam a második félidőtől és nem csak a sajtópáholy véleményes szigetelése miatt. Nos, a jelzett játékrészre a labdaszerzésben egyértelműen feljavult a fiú, még a kapuralövés és az ellenfél térfelén kivitelezett passzjáték terén kéne ugyanezt megtenni. 5.
IVANCSICS: Ahogy Öcsém jegyezte meg az első félidő közepén: “nem egy Zelenka” – pedig testvérem nincs annyira belebuzulódva a cseh sörfazonszabászba, mint jómagam. Hát igen, Gege a szélen jobb, itt középen pont az hiányzik belőle, ami egy igazi karmestert naggyá tesz: a passzjátékot biztosító ösztönös finesz és gyors gondolkodás. Becsülettel tette a dolgát, persze, de nem tudott extrát hozzátenni a játékhoz. Németh beállása után a szélről aztán viszont többször jól mozgott vissza középre, s a gólját is inkább középről, semmint balról érkezve verte be. Utóbbi egyébként mestermunka volt. 6.
ABASS: Na ő viszont ma pont azt és pont úgy hozta, amit tud és ahogy neki kell. Remekül futotta meg a Szabó Ottó fémjelezte győri védelmi baloldalt, hol jobbról, hol balról, gólpasszt adott és majdnem a Zete elleni hülyególját is megismételte. Amikor az első félidő vége felé elkezdett megpróbálni passzolgatni – na azt nem kellett volna. Aztán a második félidő elejét megint megpörgette, és hát nyomott egy újabb gólpasszt…ekkor már kezdtem nem elhinni, hogy Diengünket látom. S bár a végére elfáradt, ez ma Abass nívóprogram volt a javából. 6. Cseréje, Délczeg sprintelhetett egy pár hosszt. (-).

TORGHELLE: Nagyot küzdött, Csertői nem túl szimpatikus taktikai húzása eredményeként azonban úgy szétrúgták mint Véber az egyszeri vizesvödröt. Utána tudatosan behúzta a féket, s Danilo kiválása után ráadásul egyedül maradva rendesen elfáradt a végére. Ennek ellenére ismét 2 embert folyamatosan magán tartott és adott egy akkora gólpasszt, hogy csak csettintettem. Nem lehet kevesebb, mint 6-os az érdemjegye – mi lesz ha egyszer végre abszolút kijön neki a lépés?

DANILO: Osztályzatán sokat dob a gól és a több bejött csel, ám a hatékony összjátékbeli részvétel -az aktív, és nem a passzív oldalt tekintve- még mindig nem a sajátja, összegezhettem az első félidő után. Aztán elkezdte bizonyítani, hogy a kaput egyre inkább érzi – végre nem csupán tiziből, sőt Sanyának egy kvázi gólpasszt is adott. Debrővel együtt a legjobbunk volt, és az örök rejtély ingája (annyira rossz hogy az már jó versus csak be kell érnie és meghatározó csatárunk lesz évekig) ma inkább az utóbbi álláspont felé mozdult el. 6.5. Cseréje, Horváth Adrián szűrögethetett egy jó 20 percet (-).

Fotók: Babar (1909foto.hu).

Gondűző győri túra. Győr-Kispest beszámoló.

Régi kívánalmam teljesült a mostani hétvégén, hisz végre valahára nem nekem kellett felvállalnom a vezetés ődiumát a győri autós kaland során. Az már a sors pikantériája, hogy az egészésgügyi megfáradás eredményezte önkéntes alkoholfogyasztási moratóriumom pont mostanság éli “virágkorát” így csak az ökölbe szorított kézzel valő szenvelgés és a Hanta kezében feltűnő sörösdoboz irányába küldözgetett sanda pillantások maradtak nekem. Hát nem egy örömteli indítás, mondjuk ki –  szerencsére a csapat kárpótolt e kimaradt élvezetekért.

Ugyanis e győri túránk igazán remek is trippé avanzsált: a tömött kisbuszban való Honvéd-related emlékidézések Öcsémmel; a győri stadion környékén a Honvéd-tábor szórványainak felfedezése; az ETO Park decensen kihalt plázájában az építmény specialitásának számító két egymással szembeni fémcsúszdából a földre huppanó 1-1 kispesti és győri fanatikus szócsatája és a véget nem érő sztorizgatások – hát ennek van egy hangulata szombat délután. Jól megy idén a csapatnak, nő is a kedv a meccsnézéshez, nem a kötelező jellegú “megyek mert mennem kell” attitűd dominál, hanem jóérzésű izgalom bizserget az adott forduló előtt. Ilyenkor jó Kispest drukkernek lenni. (Ilyenkor is – közölné pikírten Hanta, ha látná hogy mit írok, és nem az esti pörköltözéséről ábránozna itt a kisbusz hátsó ülésén).

Nos, e délután-este Debrecenhez hasonlóan ismét úgy alakult, hogy a kezdő sípszó a sajtópáholyban talált minket, néhány budapesti, valamint egy adag  kisalföldi kollegával, no és egy echte körkapcsolás-arculattal a rádióból. A közvetítés zaja mellett így csendben elszeparáltuk magunkat a tömött páholy sarkában, várva a kezdő sípszót, megilletődötten sutyorogva az esélyekről. Vajon Supka optimizmusa -melyet a hétközi interjúja sugallt – jogosnak bizonyul-é?

Jelentem, igen – gépelhettem be az adekvát választ a laptopba, hisz úgy kezdtük a meccset ahogy kell. Szigorú védekezés hátul, a kezdetektől jól  teljesítő Sorinnal és Debreceni  Művész Úrral, illetve 5-10 perces fáziskéséssel ugyan, de azért csak felpörgő Lovriccsal és Hajdúval. Hidi ugyan szokásos “tétova óda” jellegű performanszával riogatott a startnál, ám Sanyi elöl szintén a megszokott formát hozta. Szélsőink, Tchami és Abass rendre megfutották a győri védelmet – rögvest az első ilyen akciót Danilo pedig gólra is váltotta. Na, így kell ezt.

A folytatás mindenesetre néhány visszasságra is ráirányította a figyelmet. Egyrészt bosszantó volt látni, mennyire nem használjuk ki a tompa győri védelmet alázgató Dieng és Hervé sporik gyorsasága adta lehetőségeinket. Másrészt aggódva figyeltük a sommás értékű győri taktikát, melynek lényege Sanyi kiiktatása  volt: eleinte a lerugdosásával, majd a CsertőiMortalKombat Level 2-es pályáján ékünk kiállíttatásának kísérletével borzolta idegeinket a kisalföldi csapat. Szerencsére Sándorunk a sérülést is megúszta (nagy csoda) és a kiállítást is (kisebb csoda), viszont a 30. perc körüli balhét követően tudatosan visszabb kellet vegyen a besárgulás okán, ami kihatott a saját és ezen keresztül az egész csapat veszélyességére. Szerencsére ez az állapot csak a második félidő elejéig tartott…

Ugyanis a második 45 perc az első gól lemásolásával (Abass elhúz, Dani beveri) indult, a Győr pedig előbb potenciálját, majd kedvét is elvesztette. Dudás indiszponált volt, Ahjupera eltűnt, Ji-Paraná besült, mint egy országhatárt átlépő Tököli. Reli dühöng, Supka nyugodtan áll, a tábor újabb és újabb mutációit zenésíti meg a Sanyit dicsőítő anagrammáknak, a győri érdekeltségű újságírók mellettem pedig permanensen szidják csapatukat és a napi bűnbak balhátvédet, utóbbi kapja is rendesen az ívet, már-már azt idézve fel bennem, amikor Benjamint fumigálta egy emberként a korzó és a kanyar az ébenfekete szűrő agyfaszos időszakai során. Ideges tehát a győri futballközeg a Kispest vendégkjátékakor – azért ezt az érzést el lehet viselni.

Ekkorra már az első félidőbeli megilletődött magaviseletünk is oldódni kezd, és egyre jobban kiengedjük a hangunkat. Gyakoribbá válnak az ideges felhorkanások, ha Sántának kell hárítani, és az öblös “UHHHH”-ok mikor Sanyi fölédurrant ballal… A 65.  percben vörösesszőke csatárunk szóló kilépésénél pedig akkorát sikerült káromkodnom, hogy azt hittem, kivezetnek… hiába, ez történik, ha valaki drukker marad a VIP-ben is.

Egyedül Supka védekező jellegű cseréin húzzuk a szánkat. Nem értjük: addig sokkal jobban tartottuk, magunk míg elöl kreatívkodtunk a győri térfélen…Danilo és Abass lekapásával a gyors és ötletes támadójáték sérül, hisz Hore nem a szeme-van-passzok mestere és Délczeg is inkább csak keresi formáját. Ám ezen az estén ez sem okoz gondolt.

Hanta közben egy Staróval tér vissza a büféből -itt sajnáltam csak igazán megfáradó gyomrom miatti önkéntes sörszünetemet. A hazai stadionbüfék nagy tudora elégedett is a győri intézménnyel, s jelzi: meccs végén egy tejeskávéra is be kell ugranunk. 2:0, ünnep van, persze hogy megyünk kávézni, döntünk, mire a Segafredo márka egy másik nagy barátja, Gege is bever egy dugót Sztevanovicsnak, szépségdíjas akció végén. Fiesta lesz, gyerekek? Mi van itt?

Hát ha az nem is -egy győri gól belerondít- öröm azért akad. Rangadót nyertünk már-már az év eleji periódusunk jó formáit idézve. A meccs utolsó negyedére szinte Zalaegerszegen éreztem magam: néhol kreatív játék, biztos védekezés- csak most nem egy szétesett seregható, henem az egyik bajnokesélyes otthonában. Nem volt rossz érzés, mit mondjak… A 2. és 3. gólunk bizony minden volt, csak fércmunka nem.

Hármas sípszó, szedelődzködés, irány haza. A büfében még útitársaim letolják az obligát tejeskávét, miközben mellettünk Mátyus Jani és Vincze Ottó tart családi találkozót, feltűnik egy megsápadt Nicsenko és Hanta még egy jó Jäkl Antalt is látni vél. Megelevenednek a legendás ’90-es évek és ezt mi sose bánjuk, ifjúság, emlékek, Bohócliga. Aztán ez is lecseng, sajtótáj, elégedett Supka, sporszerűen gratuláló Csertői, busz mellett elkapott Danilo, majd diktafon a zsebbe és indulhatunk a kisbusz felé.

Most pedig, mire e sorokat írom, már Budapest fényei köszöntenek. Irtó szar hetem volt a mostani, egy adag túlórával, meg hasonló nyalánkságokkal – és ennyi kellett, egy jó Kispest, egy győzelem, és már töltődnek is azok a megfáradt cellák, legjobb. Győr tehát megmarad kedves helyszínnek: látogatásaim 3/4-e ért itt győzelemmel véget. S ha múltkor Debrecenre azt írtuk: keretbe foglalta 2011-es Honvédos utazás-évünket, akkor a mai meccs az idei őszünkre szűkítve tette ugyanezt: mely szezont ‘egerszegen kezdtünk (a Hali esküvői vendégeskedés miatt kimaradt) jó játékkal és gólzáporral – s most ugyanez Győrben is megvolt. A házigadánk először volt kénytelen kapitulálni otthon e szezonban. Szép volt, srácok.

Közben a kollégák oltani kezdenek hogy megint annyit írok hogy nem lesz aki elolvassa – be is fejezem. Hali ellen folytatjuk a sztorinkat…

Fotók: Babar (1909foto.hu).

Danilo már 13-nál jár!

Kérdés, utoljára ki lőtt legalább 13 gólt egy idényben a Honvéd játékosaként?

Szövődmény: ha felszorozzuk és arányosítjuk Danipaci eddig teljesítményét (15 mérkőzés, 13 gól), akkor év végére valahol 26-27 környékére is eljuthat. Tehát az igazi kérdés: ki nyert legutóbb Magyarországon gólkirályi címet legalább 27 góllal?