Mastodon

Arrividerci Amore…?

pecs2014
Megint emberelőny – megint minek…

Van egy pont, a posszanáspont, amikor, mint egy holtponton, átlendül az ember, és onnantól már nem megy felefele a stressz, nem szorul jobban össze a gyomor, nem csapkodja hangosabban a tenyér a korzókorlátot. A ’90-esek végén az ilyen holtpontok elérése után nem szidta többet az adott meccsen az Esernyős tovább az ellenfél bal- vagy jobbszélsőjét (aki épp a törzshelyéhez, a korzóhoz közeli oldalon rohangált) artikulátlan hangján – pedig amíg szidta a delikvenst, az nem volt egy gyenge dolog. De utána filmszakadás, kifulladás, néma csönd. Na ez a holtpont jött el tegnap nekem, és ahogy hallottam (azaz: nem hallottam)  – sokaknak. A végén már a meg nem adott gólunknál is csak néztem, mint hal a szatyorból. Szóval megfogalmazódik szépen az emberben, illetve már rég megfogalmazódott, de mostanában egyre inkább egy csatornabűzű nápolyi sikátor szagát idéző hulladékkupacként konkrétan manifesztálódik előttünk a kérdés: hát mi a sz*r folyik itt? “Arrividerci Amore…?” bővebben

Péntek esti védekezés

szszamarErről fog szólni a ma este, mégpedig minden téren. Én védekezek a megfázás elhatalmasodása ellen (ha végül nem jutok ki a lelátóra, akkor ráadásul jó eséllyel nyerünk, a tendenciákat nézve), a csapat a Pécs ellen, Vierchowod a valamit is mondó nyilatkozatok tétele ellen, Gyuszi a góllövés ellen, kisMáncsó a futball ellen. Lassan be lehet üzemelni a piros fényújságon a 2007-es “Védekezz” feliratot!

Ja, már nincs fényújság. “Péntek esti védekezés” bővebben

Ugyan még egy kapavágás sem történt

Ugyan még egy kapavágás sem történt, de az MTK új, Hungária körúti stadionja már idén kapott 560 millió forint költségvetési támogatást az Emberminisztériumtól – írja az mfor.hu. További szép summákhoz jutott a Vasas, a Fradi, az MTK, mint anyaegyesület, az Újpest és az Újbuda is, az indoklás pedig: “2014. évi sportszakmai többletfeladatok támogatása”.

Nyilván ezekben az esetekben nem a futballklub a támogatott közvetlenül, így csak halványan teszem fel a kérdést: hol tarthat vajon a szeptemberi kezdésre ígért új akadémiánk kivitelezése?

Futballerőszaktörténet abból a korból, amikor a családok még jártak meccsre. Vagy legalább a fater.

Futballerőszaktörténet abból a korból, amikor a családok még jártak meccsre. Vagy legalább a fater. (via válogatott blog)

Pesti futballélet-élmény: közel kimaxolva!

2014-09-23 16.50.43Megfogadtam, hogy nem fogok ilyen modoros címet adni a posztnak, aztán mégsem sikerült, és csak belekerült a mostani yuppie-szleng egyik típusos momentuma, a kimaxolás. De nem találok egyszerűen ideillőbb kifejezést hirtelenjében az elmúlt 3 napra, ami a diósgyőri depresszió után kicsit visszadta a magyarfoci-kedvem.

Pedig igazából nem történt semmi extra, végignéztem vasárnap délután és tegnap egy-egy borzalmasan gyenge budapesti meccset, eufemizmussal élve “kisrangadót”, ahol azonban a technikai iszonyatokat és játék-mentességet feledtették a hangulatok, az életérzés-torlódások, az a ma már csak nyomokban és csupán néhol fel-felbukkanó boldog_békeidők_fociíz, ami tényleg alig-alig dugja ki az orrát a felszínre manapság a magyarfutball szennyes és poshadt habjaiból. “Pesti futballélet-élmény: közel kimaxolva!” bővebben

Harmincnégyek Bandája

34. Ennyien, mondom harmincnégyen ácsorogtunk szombaton a diósgyőri vendégben. Elképesztő.

Nyilván nem egy dolog, hanem sok, egymástól független és egymást kiegészítő esemény egész láncolata vezetett idáig. Félelmetes. A nem is olyan régen még az ország egyik legnagyobb utazótábora, ha leszámítjuk a helyi honvédosokat, akkor alig három-négy autót tudott (akart) megtölteni.

Innen szeretnénk gratulálni mindazoknak, akik tettek mindezért, vagy csak asszisztáltak hozzá. Sikerült eltüntetni azokat, akikért ez az egész létezik: a szurkolót.

“Harmincnégyek Bandája” bővebben