Mastodon

Előkerült a budilánc, és nem félek használni!

Honvéd – ZTE @ Bozsik, 19:30

Hirtelen nem is tudom, hogy melyik meccsen történt még a Covid alatt, azonban egyszer csak azon kaptam magam, a zsebemben egy szebb napjaiban budiláncként szolgáló valamit morzsolgatok rózsafüzérként. Ahogy jöttek az akkoriban kritikus utolsó utáni percek, úgy lettem én is egyre idegesebb, és kellett valami, amivel levezethettem.

Ilyenkor egyik kezemből a másikba dobáltam, lasszót készítettem belőle, pörgettem propellerként, rátekertem az ujjaimra, a csuklómra, bármit, csak segítsen.

Volt, hogy próbáltam megszámolni a kis golyóbisokat, és volt, hogy azt számoltam, ha egy ujjnyi hosszon van x darab, akkor vajon az egész hány ujj hosszú, mert onnantól csak egy szorzás.

És azt hittem, ezek az évek rég elmúltak.

“Előkerült a budilánc, és nem félek használni!” bővebben

Nagyon egyszerű játék a labdarúgás, viszont kiemelten fontos, hogy a megfelelő eszközökkel játsszuk

A bejegyzés erős szimbolikát tartalmaz.

Tudjátok minek köszönhetjük igazából a bennmaradást?

Talán az Újpest diósgyőri döntetlenjének? A lehető leghidegebb. Esetleg Horváth Ferinek? Melegecske, de nem. Balogh egyenlítő góljának a Kövesd ellen? Megint hideg. Mézga budafoki bombájának? Majdnem langyos.

Mutatom.

“Nagyon egyszerű játék a labdarúgás, viszont kiemelten fontos, hogy a megfelelő eszközökkel játsszuk” bővebben