Válogatott szünet után indul a heti Lanzafame tizenegyes a Tumblren blog

Már abban a pillanatban éreztem, hogy ez az újdonsült blogozás fel fog pörgetni egy kicsit, amikor a legutóbbi posztban megígértem magamnak, hogy olvasni fogok a Diósgyőrről a meccs előtt, amiből aztán nem lett semmi, de szombaton többször is a meccsen gondolkodtam, hogy majd, ha adja a tévé, akkor megpróbálok belenézni, de nem lett belőle semmi, mert nem tudtam, mikor lesz a meccs, azt meg végképp nem tudtam, hogy adja-e a tévé.

Oda kéne figyelnie varzsiha térképésznek, hogy kellően informálja a nagyérdeműt, na mindegy, lényeg hogy Kamber nevét megint jól írták.

“Válogatott szünet után indul a heti Lanzafame tizenegyes a Tumblren blog” bővebben

Ilyen az, amikor behúzzuk a (dőltbetű) kötelezőt (dőltbetű vége)

Bp. Honvéd – Diósgyőr 2-0 (g: Lanzafame, Koszta)

Végre. Valahogy a Rossi-érákban nem megy az alsóházi, kilátástalanul futballozó csapatok ellen. Képesek vagyunk nullázni egy Mezőkövesd ellen, a Gyirmótnak gólt sem rúgni, szenvedni Pápán (és kikapni rendre), tavaly benntartani a Vasast (és majdnem a Felcsútot), miközben gyakorlatilag csak úgy lehet valaki bajnok vagy dobogós, hogy legalább 3-4 pontot elszedünk tőle.

Idén talán kicsit máshogy lesz/van. Kikaptunk a Vasastól, a Videotontól és a Fraditól (kétszer), mindhárom előttünk áll. Ezen kívül Kövesden, és pássz. Vagyis végre lent kezdtünk el pontokat gyűjteni, viszont egyre inkább hiányoznak a korábban megszokott meglepetések, hogy valóban előreléphessünk.

“Ilyen az, amikor behúzzuk a (dőltbetű) kötelezőt (dőltbetű vége)” bővebben

Ilyen is régen volt már: beharang!

Van kikért kijárni és van kinek kijárni - ez ám a remek dolog. (1909foto.hu)
Van kikért kijárni és van kinek kijárni – ez ám a remek dolog. (1909foto.hu)

Húzós időket élünk (élek) mostanában, amit az is mutat, hogy már megint alig posztolok, ráadásul az olyan ziccereket, mint a korábbi években a szülinapi posztok, is elfelejtem megírni, pedig imádok cikkben érzelgősködni valami futurisztikus göteborgi muzsikát betéve a hifibe, és sokadjára leírni, hogy nem hittem volna 2010 őszén hogy ez lesz, de szerencsére van a Hanta úr, aki tavaly meg idén (meg tavalyelőtt is) észnél van, vagy csörög a smartphoneja vagy mittomén és mire feleszmélek már meg is van a poszt, nekem meg marad a beharang, de hát már azt is régen írtam, úgyhogy örvendek mint Guie-Guie Gnkei Abraham az ajándéklabdának, míg bele nem veri a kapusba.

Szóval beharang. “Ilyen is régen volt már: beharang!” bővebben

Harminc éve nem történt ilyen Kispesten

Lanzafame előtt még az 1986-87-es bajnokság őszi szezonjában, az 5. és a 10. fordulók között volt olyan játékosunk, aki sorozatban hat meccsen volt képes egymás után gólt lőni:

  1. 1986.09.06 // Honvéd – Rába ETO 1-0 g: Détári
  2. 1986.09.12. // Siófok – Bp. Honvéd 2-4 g: Kovács Kálmi (2), Détári, Dajka
  3. 1986.09.20. // Vasas – Bp. Honvéd 2-1 g: Détári
  4. 1986.09.26. // Bp. Honvéd – Békéscsaba 2-1 g: Détári, Fodor
  5. 1986.10.05. // ZTE – Bp. Honvéd 2-3 g: Dajka, Détári, Kovács Kálmi
  6. 1986.10.18. // Bp. Honvéd – Újpesti Dózsa 2-5 g: Dajka, Détári

Azóta semmi. Ha Lanzafame betalál szombaton a Diósgyőr ellen is, akkor tehát még régebbre kell majd visszamenni, mert a Bozsik 1986. november elsejei bajnoki nyitómeccsén, az MTK elleni 2-0-án Kovács Kálmi és Sikesdi szerezték a gólokat, Döme meg nem. (Mondjuk csak két évet, és szintén Détárit fogjuk találni.)

(nyitókép: 1909foto)

Bár idilli a hangulat, de Lanzáért úgyis jönni fog a Fradi – a fotelból úgy látszik legalábbis

Régen sok hazain ott voltam. Aztán már csak elég sokon. Amikor kiestünk a másodosztályba, akkor megint jártam, még vidékre is. Eltelt öt év és már csak a rangadókra mentem, aztán már csak a nemzetközi meccsekre. Na, az sose tetszett. Még pár év és már csak a tévé maradt, ma meg már csak az összefoglaló.

És az ilyen.

“Bár idilli a hangulat, de Lanzáért úgyis jönni fog a Fradi – a fotelból úgy látszik legalábbis” bővebben

Frappáns cím nem jut az eszembe, így csak annyit írok: ezt el****tuk

Lovifotós felvételén a Tábor szép megemlékezése a kezdő sípszó előtt. (Fotó.: Lovi-1909foto.hu)
Lovifotós felvételén a Tábor szép megemlékezése a kezdő sípszó előtt. (Fotó.: Lovi-1909foto.hu)

Hát, valahogy így. Álmodozhatok én döntő Lanza-gólról, ha sokadjára is elgörcsöljük a Grupamás vendégjátékot. Pedig most aztán nálunk is volt titkos fegyver, odaát meg nem épp csúcsforma, eltiltott védelem-fél és Doll mester. Persze hogy roller lett a vége. Még ha a végét cizelláltuk is. “Frappáns cím nem jut az eszembe, így csak annyit írok: ezt el****tuk” bővebben

Őszi szombat este az Újpest ellen mi mást csinálnánk, mint ikszet?

A posztcím nyilván a reggeli Hanta-beharang öncélú parafrázisa, ugyanakkor bizony nem teljesen hamis állítást tár az olvasó elé. Ha visszanézek emlékeimben, az utóbbi 10 év hazai meccsei az Újpest ellen valahogy leginkább ikszek voltak, vagy legalábbis ezek rémlenek, ha pedig ezek rémlenek, az az jelenti, ez az eredménytípus valamiért megragadt bennünk.

Hát meg. Mint a mai három pontunk a sárban. “Őszi szombat este az Újpest ellen mi mást csinálnánk, mint ikszet?” bővebben

Napikispest 2016.09.26.

  • akkor még egyszer a hétvégi játékvezetésről //
    • a Nemzeti Sport remek érzékkel kiemeli, hogy Gyöngyike helyesen ítélte meg Lanzafame gólját, amiről mi is jelztük, hogy erősen necces.
    • a tizenegyesekről és a kiállításgyanús szituációkról sem itt, sem a videós összefoglalóban nincs szó. Bár egy kezezést legalább benne hagytak.
  • Botka Endi // egyelőre nincs a válogatottnál a hétvégi mentőzése miatt.