Mastodon

Tovább a simeonei úton

Azért még nem egészen =, de az irány be lett lőve…

…és ez most nem RW szokásos mindenben Atletit látó hülyesége (dehogynem, mondja az olvasó). Rossi újdonsült nyilatkozataiban egyre többször bukkan fel a matracos mániákus kispadvezér credójának nem egy eleme (mi csapatként vagyunk nagyok; meccsről meccsre kell haladnunk; a mi keretünk nem tud rotálni, nem pihentetek; nincs különbség bajnokság és MK között; megyünk előre, stb.), ami örvendetes, hát ha még mindehhez a cholói pedagógiai képesség is társulna, már most megtenném magunkat az év meglepetésének. Így még azért vannak fenntartásaim…

“Tovább a simeonei úton” bővebben

Nem épp a legilledelmesebb módon, de Marco nagyjából helyre tette a meccs után kötelező sajtótájékoztatókat

Alapvetően mindig ugyanazok a kérdések, mindig ugyanazok a válaszok, a sok megkötés, konvenció és szabály miatt nem is lehetne máshogy. Ettől persze még nem biztos, hogy jófejség végigmobilozni a tolmácsolást.

Cívis kibeszélő

dvscIgen, jól látjátok, szégyenszemre fotelekké nemesülünk ma Hantával Budapest két végében*, de van ez így, hogy szökőévente egyszer egyikünk sincs ott a csapattal (legutóbb talán a majdnemkiesős 2015-ös tavaszon a Hali elleni vendégjátékot kummantottuk el, egy közös Gurigázás képében). “Cívis kibeszélő” bővebben

Gut, besser, Eppel

eppel_DVSCHU-kepe_pm1x1-pixlrÉrdekes a kispesti szurkolói lélek, hogy a hazai Fradiverésnél (6,9) is többre értékeli a Loki idegenbeli gyalázását (7,2). Nem sokkal, de azért valamivel. Persze ehhez kellett egy Eppel, egy Hidi és egy Baráth Boti is, aki mind nyolcast kapott, és csak a tizedesek döntöttek végül Eppel mellett, aki így először lett nálunk a .

Horváth 7 – Botka 7, Bobál 7, Lovric 7, Baráth 8, Szilágyi 7 – Hidi 8, Nagy Geri 7 (Márton -), Vaszke 7 – Eppel 8 (Vernes – ), Gyula 6 (Holender -) // Rossi 8

“Gut, besser, Eppel” bővebben

Meccstéma#1: Debrecen sightseeing

debr12Tegnap a beszámolóban már annyit lelkendeztem a legalább minimál városnézéssel kibővített túrák szépségeiről, hogy most némi fotódokumentációval igyekszem alátámasztani az elhangzottakat, hátha legközelebb más is kedvet kap a kaland kiterjesztéséhez a meccsnézésen túl. Lássuk! “Meccstéma#1: Debrecen sightseeing” bővebben

“Amíg élek, ezt akarom látni”…

…közölte jellegzetes érces orgánumán Gumó úr, a megkerülhetetlen kispesti szurkolói élő legenda a mögöttem lévő sorból a Nagyerdei Stadion vendégszektorában, én pedig csak vigyorogtam és bólogattam, mert ez a mondat, ez a hangszín és az épp aktuálisan indokolatlan jó kedvünk a megmagyarázhatatlan győzelmünk előtti utolsó percekben, szóval mindez együtt tökéletesen összefoglalta a kispestiséget, amiért még járunk a kritikán aluli módon szervezett és minőségű magyar bajnokság meccseire magyarfocit nézni. Ebben benne volt Nemes és Olajkár, Kovács Kálmán és Pisont Pista, a Bozsik korzója és az ország bármely benzinkúti WC-jében feltűnő Kispest-matricák, Hrabal és Rejtő, Nick Hornby és Moldova. Meg az életem fele. ““Amíg élek, ezt akarom látni”…” bővebben

Egy remek tavaszi nap, és minden más csak ráadás

<3 Hangulat <3

Holnap egy jó Debrecen, és egy még jobb tavaszi nap ígérkezik, jobb kedvcsinálót nehezen tudnék írni felütésként, hisz ahogy a régi dél-pesti közmondás tartja, “a csapattal kapcsolatos vonatkozásokról vagy jót, vagy semmit“. Úgyhogy most semmit.

Ellenben a tavasz az nagyon itt van és ettől nekem túrakedvem lesz, és bocs, de most pont le….om, hogy agyonvernek-e holnap (lehet), én sétálgatni akarok a Nagytemplomnál vagy az állatkertben, kamaszkori életérzés-foszlányokat magamba szívni a Nagyerdőben, aztán egy jót röhögni a srácokkal a lelátón (lehetőleg nem magunkon). Minimálprogram, de tavasz van, más most nem érdekel.  “Egy remek tavaszi nap, és minden más csak ráadás” bővebben