Címke: mezek

„MOREIRA! VEDD MÁR LE A KISPEST-MEZT!” – fröcsögtetett néhány liternyi sörös nyálat az előtte ülő szimpatizáns nyakába a múlt szezon egy hazai meccsén a korzón helyet foglaló, deresedő kobakú úriember. Ezzel a megmozdulásával akár jelentékeny felzúdulást is kelthetett volna a lelátón, hiszen ilyen vehemenciával mégsem ildomos vetkőzőszámot követelni magasan jegyzett cirkuszművészeti rendezvényen, mellette posztoló társai azonban rá sem hederítettek, inkább behúztak egy strigulát kevésbé humoros stadion-hozzászólások képzeletbeli rovatába.

Idővel aztán teljesült a kívánság, a brazil sporttárs immáron melegebb, de mindenképpen más éghajlati övön kajtat a bőrgolyóbis után. Hogy mi történt az általa (is) megszentségtelenített dresszekkel? Csak tippjeink vannak. Valószínű, hogy Pandur Robi szertáros az idény végeztével a lelátó gyomrában fellelhető veszélyeshulladék-tárolóba szállította Schrancz Balázs hajpántja, Abdou Tangara sportszára, és Yusuf Adewunmi stoplisa mellé.

A megtisztulási folyamatot követően viszont kénytelenek vagyunk új szerelés után nézni, amelyet – bár sokáig úgy tűnt, hogy más textilipari vállalat lehet a befutó – ismét az amerikai Nike szolgáltat végtelenségig bálványozott klubunk számára. Ennél konkrétabb információk azonban jelenleg nem állnak rendelkezésünkre a friss felszerelésekről, így fantáziánkat, valamint a Nike honlapján található Kit Buildert segítségül hívva próbálunk tiszta vizet önteni a pohárba.

Szavazzatok az általatok leginkább kultivált Kispest-fantáziamezre a tovább után! (Szavazni a mezeken lévő nevekkel lehet.)

Hazai:

Két dolog tudható a jórészt a Bozsikban használandó trikónkról: (természetszerűleg) vörös-fekete színekben fog pompázni, és csíkos lesz. Az első kritériumnak mindegyik jelöltünk megfelel, egyébként pedig van itt keresztcsíkos (ilyet legutóbb a 90-es évek végén viselt gárdánk, hogy pontosan mikor, megmondják blogger-őskövületeink), klasszikusnak számító hosszanti csíkozású, valamint egy érdekes, villámmintás változat is (az MTK avatta fel ezt a sablont az örökrangadón). A csíkmániát sutba dobva feltűnik egy 2009-2010-es Manchester United-stílust idéző, szerintünk remek szett (egyébként nem vagyunk puhány angolfoci-nézők, csak egy képen láttuk – teljesen véletlenül), valamint a tavalyi piros pólónk (ezúttal fekete nadrággal), hiszen mégiscsak ebben győztünk sorozatban négyszer.

Vendég:

A rendszerint fehér vendégmezünknek általában az egyszerűsége adja pikantériáját, hasonlóan Horváth Adrián nyilatkozataihoz. Az általunk elképzelt – egyébként nem túl izgalmas – garnitúrák között szerepel tisztán fehér, emellett megjelennek a vékony, elegáns fekete minták is, amelyek talán a Hummel-korszakot idézik. Találunk mezt hangsúlyosabb piros betéttel, valamint ismét megjelenik a villámminta, ezúttal más színkombóban, mint a hazai ingek esetében.

Alternatív:

Nagy szerencsénkre a harmadik számú mezek gyártása és viselése – néhány üdítő kivételtől eltekintve (narancssárga ETO- és Fradi-mez) – kishazánkban még nem igazán terjedt el, így anélkül vághatjuk taccsra rekeszizmunkat a merész, vagy egyenesen gusztustalan árnyalatokon röhögve, hogy azokat valaha is viselnie kéne kedvenceinknek. Kezdésnek itt egy pompás arany-fekete párosítás, amelyet a következő bajnoki címünk ünnepléséhez ajánlunk a klubvezetők szíves figyelmébe (tehát utolsó fordulós, pécsi vendégjátékunk alkalmával akár tesztelni is lehet). Zöld-fekete csíkos szettünk igazi vérlázító kuriózum, míg szürke megoldásunk a visszafogott tökély képviselője. A gyomorforgató alternatív blokkot a bordó-világoskék és a sárga-fekete műremekek teljesítik ki.