Mastodon

Paksról utólag, egész más nézőpontból

Ne maradjon el a beszámoló ezúttal sem, mégha retrospetív is lesz a poszt

Hogy képzavarral éljünk, sajnos ezúttal Karakó(szörcsög) szántotta be az Ekét és az egész csapatot (fotó: Lovi – 1909foto.hu)

Mit tesz az idő, akár másfél nap, ami a vasárnap este (= egy vasárnap késődélutáni meccs esetében a beszámolóposzt klasszik ideje), és a kedd dél közt telik el… Főleg, ha olyan kulcsesemény fémjelezte másfél napról van szó, mint amilyen a tegnapi hétfő volt. Bizony, ha nem zuhanok bele Paksról hazaérve az ágyba, és inkább megerőltetve magam, gépelni kezdek, akkor egy szoftos világvége cikk íródott volna – azért csak szoftos, mert az optimista kicsengésű diósgyőri beszámolómat nyilván nem akartam volna zárójelbe tenni teljesen, másrészt borzalmak ide vagy oda, valahol még bíztam az átigazolási időszakban, főleg haloványan, és ambivalens érzésekkel, a Zsoldy visszahozatalában. Mióta ez pedig bekövetkezett, a “kurva nagy bajban lehetünk idén” kicsengése a paksi meccsnek hirtelen átváltozott egy “mikor lesz már szombat?!“-ba. De kicsit lenyugodva, most komolyan: tényleg minden megváltozott volna?

“Paksról utólag, egész más nézőpontból” bővebben

Osztályozókönyv @ Paks

Paks – Bp. Honvéd 3-1

Egyelőre egy ténymegállapítással jövünk, poszt valószínűleg majd később érkezik valaki tollából.

Érdekesség, hogy a Honvéd utoljára 2009.10.23-án, egy hazai, Zete elleni zakót követően állt a bajnokság utolsó helyén. A következő fordulóban pedig már nem Sisa Tibor, hanem Morales ült a padon, és nyertünk 1-0-ra Nyíregyházán, amivel pont elmozdultunk a kiesőzónából. (Jó, ha a Fradi legalább kettővel veri a Zetét majd egyszer, vagy kétszer kikap és legalább mínusz három a gólkülönbsége, akkor retrospektíve ez még lehet utolsó előtti hely is.)

“Osztályozókönyv @ Paks” bővebben

Paks-Kispest: amikor csak a helyszín és az időpont biztos, más semmi

Korán kilőtt beharangozó Paksra, ahova általában halászléért és egy pontért megyünk. Szakítani kéne ezzel a hagyománnyal.

Megkérdeztük szakértőnket is, milyen idénye lesz idén a Honvédnak.

Hosszú hajrát nyitva már péntek reggel nekifutok a beharangnak, mert ma kora délutántól én már nem leszek gépközelben, és mert a XX. század egyik utolsó reliktumaként tablet és telónyomogatás nélküli ejtőzésre készülök Doki barátomnál a Ráckevei- (Soroksári-) Dunaág mentén, továbbá hogy Fanta úr cikkírás helyett nyugodtan mehessen maholnap sörvadászatra a pesti éjszakában, most enyém lesz a posztírás ódiuma. Csak kicsit korán.

“Paks-Kispest: amikor csak a helyszín és az időpont biztos, más semmi” bővebben

El sem fogjátok hinni: igazoltunk!

Eddig érkezett

  • egy kapus (kellett),
  • egy középhátvéd (Kamber, Lovric, Kálnoki Kis, Batik és Temesvári mellé, három belsővédővel játszunk, mondjuk azt, hogy kellett)
  • egy csatár/szélső (mondjuk egy középcsatár jobban kéne végre, mert az inkább illene a játékrendszerünkhöz),
  • és most egy védekező középpályás KÖLCSÖNBE (Nagy Geri, Heffler, Szendrei, és mondjuk Gazdi, valamint az egyik edzőmeccsen itt is kipróbált Uzoma mellé – miközben a játékrendszerünkbe egy vagy kettő fér bele).

Név szerint a 25 éves Kesztyűs Barna egyenesen Paksról – írja a klubhonlap. Az elmúlt két idényből másfelet az NB II-ben töltött kölcsönben (hopp, kinek tűnik fel a kísérteties hasonlóság Holdampffal?), majd tavasszal visszatért Paksra (Holdkomp is az NB I-es Halihoz került). Kilenc meccs jutott neki, ebből mindössze hatszor kezdőként. (Akár Holdinak.)

#nemértem

Egy igazi klasszikust kell idézzek: „…és, akkor kiderült, hogy megint igazam volt. Egyszerűen nem tudok tévedni, ebben a rohadt futballban!”

Bp. Honvéd – Paks 3-0 // osztályozókönyv

Nem más, mint a nagy Verebes “Mágus” József fényezte ezekkel a mondatokkal saját magát valamikor a kétezres évek közepén, egy komolyabb állami kitüntetés átvétele környékén. És most engedjétek meg, hogy ezúttal szerény személyem kontextusában használjam ugyanezeket az örökérvényű gondolatokat, és itt idéznék egy részletet a tegnapi posztunkból:

A mai elvárásom is ehhez igazodik. Egy kissé ellenséges, de amúgy általánosságban szarokbele ezaszezonmárelment hangulatú, meglepően gyér számú közönség előtt (hosszúhétvége, Fradi is akkor játszik), kissé felforgatott csapattal, számunkra remek ellenfél ellen, nekünk kedvező bíró mellett hozzuk a meccset. Szenvedünk egy kicsit, majd bizonyítjuk sportemberi nagyságunkat (helyesen: kijön a lépés), és ha nem is szórjuk meg a Paksot, de a tavasz legjobb fociját produkáljuk valamivel több, mint egy félidőn át.
Ahogy a nagy edzőfejedelmek szokták volt mondani: egyszer valakinek bele kell szaladnia a késbe.

Mibe, hogy a tavasz legjobb fociját hozzuk ma? (via csakblog)

Így történt, vagy nem így történt? Jár nekem a Mágus megszólítás, vagy nem jár? Ugyanitt kitöltött Tippmix-szelvények olcsón eladók, érdeklődni a szerkesztőség címén lehet. A jelige: kenőpénz.

“Egy igazi klasszikust kell idézzek: „…és, akkor kiderült, hogy megint igazam volt. Egyszerűen nem tudok tévedni, ebben a rohadt futballban!”” bővebben

Mibe, hogy a tavasz legjobb fociját hozzuk ma?

Bp. Honvéd – Paks @ Hungária, 17h

Nagyon fura visszagondolni, hogy mennyire más világ volt a kétezres évek elején, közepén, a tízes évek elején, hogy akkoriban a Paksot éreztük messze az egyik legértelmetlenebb valaminek az NB I-ben. Azóta lett Felcsút, Gyirmót, Mezőkövesd, Kisvárda, átalakult az egész, a futball élvonala a húszezres, vagy kisebb városok szórakozása lett. Mármint azoké a városoké, amelyek elég kicsik és elég világvégiek, valamint legalább egy helyettes államtitkárt fel tudnak mutatni, viszonylag közel a tűzhöz.

Emlékszem, (tűzbenézés, Rejtő Csontbrigádja jut eszembe), a kecsói ismerősök habzó szájjal szidták a régi paksi stadiont (régi – paksi – stadion; mert nekünk ilyen is van, illetve volt!), mert véletlenül megzavartak egy békés darázsfészket az állványzat alján, hogy jöjjön a darázstámadás, a csípés, a minden. Ma már Kecskemét sincs, mert volt egy olyan év, amikor az életképtelen, tehát finanszírozhatatlan klubokat kiszórták, és maradtak a tiszta lelkűek, és lett létszámcsökkentés.

Egyszer majd szembe kell nézni a múltunkkal.

“Mibe, hogy a tavasz legjobb fociját hozzuk ma?” bővebben

Maradjunk annyiban, hogy hoztunk egy pontot a Fradin

Paks – Bp. Honvéd 0-0

Nehéz szavakba önteni a tegnap történteket, illetve nem történteket. A Paks-Honvédot ugyanúgy hivatalosan bajnoki labdarúgó mérkőzésnek csúfolják, ahogy bármi mást, amit az NB I. keretében rendeznek, azonban ezek többségét a gondos futballvezetésnek hála nem láthatjuk, hiszen mi magunk is mérkőzésen vagyunk, a többi pedig velünk azonos időben.

Szóval. Mi csak a saját meccseinket látjuk, amik ugyanúgy bajnoki labdarúgó mérkőzések, mint a többiek, ugyanúgy pontot ér az azokon mutatott teljesítmény, ugyanúgy belépőjegyet szednek rá, a liga neve is ugyanaz, tényleg minden.

Ezek a meccsek aztán vagy nézhetőek, vagy nem, de többnyire inkább nem. Azonban Pakson kiderült, hogy a nézhetőségnek, illetve a nem nézhetőségnek is vannak fokozatai, és ez a meccs egy időre beállította a tengely egyik végét.

“Maradjunk annyiban, hogy hoztunk egy pontot a Fradin” bővebben

Elkapott a Hantavírus. Paks beharang, kibeszélő meg minden.

Lassan én leszek a blog Pölője, lássuk be: le vagyok igazolva, ott vagyok a keretben, csak ritkábban látnak játszani, mint a csapatorvosnál… Ugye ilyenkor általában az az indokom, hogy sok a meló, ami most is igaz – LESZ, hétfőtől az év végéig, viszont az elmúlt két hetet nagyjából pihenéssel töltöttem, előbb a Dél-Dunántúlon, aztán Madridban, hogy rohaggyak meg, de mentségemre szóljon, hogy ilyen nagyobb szabit már rég csináltam, gyakorlatilag évekkel ezelőtt, szóval rám fért. Mint ahogy a mai nap végén a hazamenetel is, hogy készítsek valami jobb vacsit a spanyol fővárosban beszerzett progjazz CD-m mellé, amikor pittyeg a chat, Fanta az, “bocs, hogy ezzel zargatlak, de ígértél paksi beharit “, utal vigyorogva a másfél héttel ezelőtti sörözőtörzshelyén való összefutásunkkor tett könnyelmű ígéretemre, úgyhogy kabát vissza a fogasra, és jöjjön a beharang, hiszen most még épp van pár szabad percem… “Elkapott a Hantavírus. Paks beharang, kibeszélő meg minden.” bővebben

Osztályozókönyv β // eredmények @ Kisvárda 4-0 és Paks 1-0

Egyelőre csak a TOP5, a többit majd alkalomadtán pótoljuk.

Elkészítettük az elmúlt két forduló #meccsjátékosa számításait, és azt kell modjuk, nem igazán lepődtünk meg.

2. Kisvárda 4-0

Hiába adott Kukoc a bajnokság legjobb ballábával három gólpasszt, igazából nem lehetett kérdés, hogy a középpályán hatalmasat játszó, talán pályafutása eddigi legjobb meccsét hozó Gazdi lett a befutó. Száz válaszadóból kilencven jelölte a legjobb öt közé, az összes válasz 52%-a egyenesen a legjobbunknak. Ezt hívják döntő fölénynek.

    1. Gazdag // 3,93 pont, 90%-os említettség
    2. Vadócz // 3,09 pont, 83%-os említettség
    3. Danilo // 2,70 pont, 74%-os említettség
    4. Kukoc // 1,6 pont, 55%-os említettség
    5. Nagy Geri // 1,35 pont, 46%-os említettség
3. Paks 1-0

A Paks ellen inkább hajtós meccset játszottunk, mintsem gáláztunk volna, így teljesen normális, hogy a hajtás koronázatlan királya, Nagy Geri végzett nálatok az élen.

    1. Nagy Geri // 3,90 pont, 91%-os említettség
    2. Vadócz // 3,04 pont, 79%-os említettség
    3. Baráth // 2,76 pont, 80%-os említettség
    4. Gróf // 2,20 pont, 64%-os említettség
    5. Uzoma // 1,92 pont, 69%-os említettség

“Osztályozókönyv β // eredmények @ Kisvárda 4-0 és Paks 1-0” bővebben

“Méltó” “búcsú” “?”

Csodálatosan érzelmes és megható posztot terveztem szombatra, aztán nem volt idő semmire Luxemburg után, esküvőre indulás előtt (ilyen ez a nyár, 3 hetente esküvő), Fanta doktor meg úgy megírta a Bozsik búcsúposztot, hogy majdnem én is sírtam, és nem csak azon, hogy elköszön a stadi, hanem amiatt is, hogy ezt a posztot nem én írtam meg. Ezek után a vasárnap délután folyamán már alig bírtam magammal, az említett cikket  olvasgattam, és az ismerősök fácse bejegyzéseit személtem 10 percenként a Bozsikról, majd olyan felindultan érkeztem ki a sorompó mögé a meccskezdésre, hogy arra nincs szó.

Aztán erre toltunk egy olyan meccset, hogy fél óra után már azon gondolkoztam, miért nem otthon vagyok.

Kispest ♥.

““Méltó” “búcsú” “?”” bővebben