Mastodon

Vasárnap stadiont* és ellenfelet is avatunk

Miközben a világnak az lenne a normális rendje, hogy egy Honvéd a Magyar kupán túl, legfeljebb hírverő meccs miatt utazik Csákvárra.

Valami érthetetlen okból úgy alakult a magyar labdarúgás története, hogy sem a Kispest, sem a Honvéd nem játszott még bajnokit a Csákvárral. Sőt, a második csapatunk sem.

A Kispest erre egyébként nagyjából objektíve is képtelen lett volna, ugyanis Csákváron 1948-ig nem igazán létezett klubszintű labdarúgás, és mivel az önálló Kispest 1949 végén megszűnt, ráadásul az egykori Kispest település még véletlenül sem Fejér megyében található, ahol a születőben lévő csákvári labdarúgás bontogatta a szárnyait, a találkozás valószínűsége abban az egyetlen közös évben pontosan a rettentő és az iszonyatosan valószínűtlen közé eshetett. A matematika végül működött, és a két klub nem találkozott egymással.

“Vasárnap stadiont* és ellenfelet is avatunk” bővebben

Mivel, tehát, akkor

Mivel Titkos Pál a Kispest játékosaként és edzőjeként is szerepelt, érthetően Kispest-drukker. (Tehát a Honvédnak lett egy újabb világbajnoki ezüstérmese!)

Mivel Kalmár Jenő Kispesten a Kistext játékosaként és edzőjeként, valamint a Honvéd edzőjeként is szerepelt, érthetően Honvéd-drukker.

Mivel Lóránt Gyula a Honvéd játékosaként és edzőjeként is szerepelt, érthetően Honvéd-drukker.

Mivel Mészáros József a Kispest játékosaként és a Honvéd edzőjeként is szerepelt, érthetően Kispest- és Honvéd-drukker.

Mivel Varga Zoltánról elterjedt a pletyka, hogy Albert elől 1968-ban a Honvédhoz igazol (végül disszidált) és volt a Kispest-Honvéd edzője, ezért érthetően Honvéd-drukker.

Mivel Détári Döme, hozzám hasonlóan, az FTC játékosaként és edzőjeként is szerepelt, érthetően zöld-fehér drukker.

Nyilatkozta Mucha József a Borsnak.
“Mivel, tehát, akkor” bővebben

Háromezer meccs az első osztályban. Még egyszer: háromezer, azaz 3000!

Baromira nem kevés. Elég annyit, hogy Magyarországon 1901-től számoljuk a bajnokságokat, és mi vagyunk a harmadikak az Újpest és a Fradi után, akik megugrották ezt a létszámot. Egyedül az MTK van látótávolságban, mert amennyi többletük volt 1916 előtt a 8-16 meccses idényekben, azt bőven elégették a második világháború alatti megszűnésükkel, illetve azzal, hogy a nyolcvanas évek eleje óta többször is kiestek az NB I-ből, míg mi csak egyszer.

Egyébként nemzetközi összevetésben sem kevés a háromezer. Egy átlagos bajnokságban évente 30-38 meccset rendeznek, vagyis háromezer meccshez 79-100 idényre van szükség, és ugyebár Európában elég ritka az olyan ország, ahol ennyi ideje van egységes bajnokság. (Oké, papíron nálunk is csak 1926-tól, azonban közmegegyezés szerint a sporttörténészek mégis 1901-től számolnak.)

“Háromezer meccs az első osztályban. Még egyszer: háromezer, azaz 3000!” bővebben

Melyik megyében mikor nyertünk először NB I-es bajnokit?

Tibi mondott minap egy érdekességet: tudtad, hogy Bács megyében még sosem nyert bajnokit a Honvéd? Kupában, NB II-ben igen, de NB I-ben soha.

Nyilván igaza van, csak a játék kedvéért ellenőrizzük le. Pipa, nem nyertünk, vagyis van még egy szűz megyéje e lángoktól öleltnek, e darabokra szakítottnak, megtépázottnak. Most lett külön öröm, hogy csodálatos módon feljutott a Kecskemét, így lesz legalább egy alkalmunk kimaxolni végre a térképet.

“Melyik megyében mikor nyertünk először NB I-es bajnokit?” bővebben

Achilleus kardja lebeg felettünk

ahogy korának Révésze, Komora Imre mondta egyszer.

Mert valami ilyesmi történik. A Kispest amióta feljutott az első osztályba, azóta törzsgárdatagnak számít. Egyszer estünk ki, annyi épp elég volt, hogy a szép sormintát elcsesszük.

Gondoljatok bele, a két háború között, egy viszonylag szegény, Budapest melletti kisváros, sokáig értelmezhető stadion nélküli csapata folyamatosan ott tudott lenni a legjobbak változó, olykor 12, olykor 14 csapatos mezőnyében. Három klubnak sikerült ugyanez rajtunk kívül: Fradi, Újpest, és a megszűnéséig az MTK-nak. A kor világfutballjának egyik legerősebb bajnokságában voltunk állandó résztvevők.

Tettük mindezt egy elkötelezett vezetőséggel, élén Mayer Bélával, valamint idősebb Puskás Ferenc játékossal, edzővel, az ificsapat egyik szervezőjével. Ez a klub valóban kispesti volt, játékosai döntő többsége a környező településekről származott, és töretlen működésével felhelyezte a várost Magyarország térképére.

“Achilleus kardja lebeg felettünk” bővebben

Ennyi meccset ilyen rossz teljesítménnyel talán még nem kapott edző Kispesten

Mielőtt történelmet írt volna, felmondtak Ferinek.

Illetve igen, Aldo Dolcetti, azonban ha valaha jogosan lehetett körülményekre hivatkozni nálunk, akkor 2005-2006-ban mindenképp. Haász János, az index újságírója épp ebben az időszakban csinált végig egy alapozást a csapattal, hogy a cikkei ma már egészen hihetetlennek tűnő képet fessenek a Pini-éra végnapjairól.

Ehhez képest a lehetőségekben össze sem mérhető Dolcetti és Horváth között mindössze meccsenként 0,04 pont a különbség az utóbbi javára. A 0,04 pont a jelenlegi bajnoki szisztémában idény végén mindössze 1,32 pontot jelentene a tabellán.

“Ennyi meccset ilyen rossz teljesítménnyel talán még nem kapott edző Kispesten” bővebben

Százkét éve a spanyolnátha miatt rendeltek el zártkapus meccseket

1918 igencsak sűrűre sikeredett az emberiség történelmében. Utolsó évében járt az első világháború, tombolt (korabeli szóhasználattal: grasszált) a spanyolnátha-világjárvány, és ha mindez nem lett volna elég, Európában sorra bomlottak fel a hagyományos hatalmi struktúrák, és jöttek létre új, sokszor egymással ellenséges országok.

Pár napja a kormány újabb intézkedéseket vezetett be a koronavírus-járvány második körének megfékezésére, ami alkalmat adott arra, hogy az emberek megismerkedjenek családjukkal, hiszen este nyolc és reggel öt között kötelezően össze lesznek zárva egymással.

Posztunkban a spanyolnátha 1918-as őszébe kaphattok egy kis betekintést a Sporthírlap, a Sportlap és a Pesti Hírlap (utóbbi újság vitt viszonylag egységes szerkezetben állandó rovatot a járvánnyal kapcsolatos hírekről) cikkei alapján.

“Százkét éve a spanyolnátha miatt rendeltek el zártkapus meccseket” bővebben

Napikispest 2020.09.01.

  • Európa-liga // ma sorsolják a selejtező harmadik körét. Mi, a Malmö jogán a kiemeltek közé kerülnénk, vagyis továbbjutás esetén egy nem kiemelt ellenfelet kapnánk: (via UEFA)
    • kiemeltek // Honvéd / Malmö, Sporting (portugál), PSV (holland)
    • nem kiemeltek // Nömme Kalju (észt) /Mura (szlovén) / Aarhus (dán), Viking (norvég) / Aberdeen (skót), Lokomotiva Zagrem (horvát)
    • meccsnap // szemptember 24.
  • történelem // az megvolt, hogy az UEFA-együttható alapján az NB I. 1966-ban a harmadik, 1968 és 1972 között pedgi a második legerősebb bajnokságnak számított Európában, és ezzel a történelmileg hatodik legmagasabbra rangsorolt liga a spanyol, angol, olasz, német és holland után, beelőzve a szovjetet, skótot és belgát?

Hogyan futballozzunk? (1938) // 2. rész

Kiss Gyula gondolatai nagyon rosszul örögedtek.

Egy apró adminisztrációs hiba miatt tegnap véletlenül a századelőn dolgozó szövetségi kapitány, Minder Frigyes meglátásai kerültek ki elsőként a magyar futball 1938-ban aktuális problémáiról, miközben Az Est sorozata nem vele, hanem a húszas évek kapitányának, Kiss Gyulának a véleményével indult.

Talán nem is baj, hogy így történt, legalább el tudjuk helyezni a kor futballgondolkodásának mentális térképén a most következő anyagot, amelyben Kiss Gyula kétszeres szövetségi kapitány konkrétan tagadja a taktika fontosságát a labdarúgásban. Sőt, a taktika tanítását, gyakorlását kifejezetten káros jelenségnek tartja, ami csak arra jó, hogy megzavarja a csapatok játékát. Arra sajnos nem tér ki, hogy egy alapvető taktikai elemeket nélkülöző játékban egyáltalán mit tarthatunk játéknak?

Tényleg rosszul öregedett a mester mondandója

“Hogyan futballozzunk? (1938) // 2. rész” bővebben

Hogyan futballozzunk? (1938) // 1. rész

Minder Frigyes.

1936-ban megjelent egy viszonylag nagyhatású magyar szakkönyv Holits Ödön és dr. Mamusich Mihály gondozásában Hogyan futballozzunk? címmel.

1938-ban a magyar válogatott világbajnoki döntőt játszott Olaszországgal, és ott 4:2 arányban veszített.

Általános vélekedés volt az elbukott döntő után, hogy a magyar futball, bár tehetséges játékosok tömegével rendelkezik, taktikai szinten komoly elmaradásban van a kor világelitjéhez képest. Az utólagos visszatekintések, valamint a futballjáték változásának irányai mindezt később egyértelműen igazolták.

1938 végén Az Est című lap felmelegítette a Hogyan futballozzunk? címet, és a magyar futballban korábban komoly szerepet játszó szakembereket kérdezett meg a témáról, majd ezeket a véleményeket a téli lapszámokban közzé is tette.

Most a sorozat első második darabját olvashatjuk.

“Hogyan futballozzunk? (1938) // 1. rész” bővebben