A múlt hét végi, Duslo elleni szolid hengereléshez képest minden téren elmaradt a tegnapi meccs – míg egy hete a szemöldökletépő szélre panaszkodtam, most visszasírtam a szeles, de legalább csak szoftosan hideg időjárást – miután alig két perc alatt szimultán fagyott a kezem a korláthoz, a lábam pedig a műfüves melletti kis járdára. Valószínűleg nemcsak én érezhettem így: a szurkolósereg is jóval kisebb létszámú volt az egy héttel ezelőttihez képest, maksziriszpekt azoknak, akik vállalták a fagyoskodást. A másik tétel, amiben elmaradt a Dacia elleni derbi a Sala ellenitől, az a mutatott játék és a 0 gól. Előbbire Supka edző is panaszkodott csatolt interjúnkban, mondván, ez a meccs teljesítményileg bizony kilógott az eddigi sorból.
Ami részben betudható a sok próbázónak. Szám szerint 5 új arcot fedeztem fel a kezdőben, 1 kapust (átlagos teljesítmény, nem nagyon mozgatták meg a románok), 2 belső középpályást (egyikük a legendás ’90-es évek végi idők Kanizsa- majd Hali, illetve Kispesten is megfordult csatárát, Fehér J. Csabát idézte fizimiskára- teljesítményre már kevésbé, míg a másik amolyan helyiérdekű Senderoos-ként próbált fellépni, de az arcbeli hasonlóságban itt is kimerült az egyezés sajnos). A csatársor is próbaszekcióként állt fel, a Ribi Roland-búrájú (emlékszünk-e még a Dolcetti idők próbajátékosára?) kis brazilon látszott hogy nem egy elveszett gyerek, de a futógyorsasga erősen redukált állapotban leledzett, ami elgondolkodtató. A bengább harcos, aki az ékpárja volt, az erősen felejtős kategória képviselője.
A meccsen egy igazán értékelhető jelenetet tudtam kimazsolázni, az pedig egy Ivancsics-Hajdú klasszik baloldali akció végterméke volt, melyet Norbi épphogy nem tudott elpöckölni a kapus mellett. A csapatból az első félidőben Ivancsics mozgott kiemelést érdemlően, a második játékrészben pedig ismét több MFA-s vagy utánpótlás tehetségünk váltotta a próbázókat, Nagy, Sós, Remes és Czár sem vallottak szégyent, igaz a Duslo ellen szerintem összességében jobban mozogtak. A múlt héten játszó Rouani s Bajner ezúttal civilben cirkált a pálya és Holé Sándor kirendelt hotdogosztó-egysége között, az alaptámadósorból. Helyettük most Danilo kapott lehetőséget a pályán- ő most elég halovány volt. Ellenfelünk szemre erősebb volt a szlovák II. liga sereghajtójánál, ám azért nem egy világverő alakulatról beszélünk (viszont a suttyó-fakort jelző lámpa vörösen berregett a találkozó jelentős részében, főként a szurkolóknak is kimutogató mélynövésű vendég-jobbhátvéd vértezte fel magát a taplóisztika tudományág több kellékével is), így a korlátozottabb teljesítményünk nem csoda, hogy Supka edző homlokára is ráncokat csalt- de hát inkább most legyünk harmatosak, amíg „csak” felkészülési időszak van a keret meg finoman szólva is képlékeny.
Összeállításunk így festett:
Sásdi (Kunsági 46’) – Takács (Remes 46’), Debreceni, Botis, Hajdú – Abass (Nagy G. 46’), Abramenko (Akassou 57’), Milutinovic (Hidi 63’), Ivancsics (Czár 46’) – Flavio (Sós 63’), Jaksimovic (Danilo 57’).
A találkozó végén az alább is csatolt Supka-beszélgetés mellett 3 játékost is mikrofonvégre kaptunk, ezek a diskurzusok a hivatalos honlapon érhetők el itt meg itt meg itt. A felkészülés jövő héten folytatódik, újabb meccsekkel és próbázókkal, várjuk, hogy alakulgat a keret.
Fotóforrás: honvedfc.hu
