Szezonértékelő sorozatunkon belül induló miniszériával folytatjuk az elmúlt bajnokságra visszanéző írásaink sorát, a posztonkénti csapatértékeléssel. Természetesen az első epizód kikről másról is szólhatna mint a kapusainkról. Akikből idén is volt bőven. 3 cerberus fordult meg a gólvonal előtt az első osztályú mérkőzéseken, s a nagycsapat kapuján kopogtató Kunságival is érdemes röviden foglalkoznunk ha a jövőt fürkésszük… Nézzük hát, miből éltünk 2010-11 során, portás téren.
Régi vesszőparipám hogy évek óta hiányolok egy évekig stabil kapust Kispestről, egy ikont, aki , kiindulva csapatunk utolsó 15 éves átlagszerepléséből, hátul tudná hozni (sorozatos!) bravúrjaival azt a biztonságot ami a kiemelkedő szerepléshez kéne. Sajna mióta én nézem a Kispestünket, ilyen kapushérosz volt, nem is egy, nem is ezért a sajnos…hanem azért mert az igazán nagy kalibereket nem tudtuk hosszan itt tartani. Két kivételt ismertem csupán, a 3 és fél idényen át itt védő, ám a vége fele már erősen eladni kívánt Brockhauser, illetve pont az ő utóda, a vészkorszak elejét böcsülettel végigbravúrkodó Vezér Ádám. De meddig volt itt a zseniális Petry? 1 év… az őt az utódok közül egyedül igazán megközelítő Nota Gyula? 1 év, abból fél év védés… Molnár Levi másfél év, hogy az NB1be visszajutva Orazével és Erdélyivel égessük Grosics és Faragó Lajos egykori posztját…áhhh. Van aki pedig egyszerűen méltatlan volt a mezre bármilyen jó kapus is – ugye, Rabó?
Megint mások idejöttek, védtek, de nem tudták hozni a más csapatnál nyújtott remek formát. Gulyásra emlékeztek még? Elmaradtak a viharsarki bravúrok, tanítanivaló betlik a Samp ellen, sérülések… mire belendült az idény végére, illetve az 1992-93-as szezon elejére, túl is adtunk rajta. Benne több volt. Mint ahogy több volt Rott Feriben, a hamar kikezdett, pedig a Debrecennél óriásiakat védő Tomicban… és Németh Gáborban.
Németh Gabi. Mikor Rabó helyére hoztuk, azt mondtam, na egy normális igazolás. Remekül védett Pécsett is, de a Vasasnál még inkább. 3 évre jön, ez már döfi…Aztán ez is olyan 3 év lett mint „Adebumié”, Gebróé és még sorolhatnánk. Hanta már leírta őszi évzárójában, hogy a Bohóc egyik legjobb kapusának tartja. Én is sajnáltam és ezt a véleményt osztom hantával. De nem jött ki a lépés neki Kispesten. Dettó Gulyás. 
Tehát Kemi. Szimpatik arc, derült ki a vele való interjúkból. Tud értelmesen és értelmeseket beszélni, focistáknál ez, valljuk meg, nem gyakori (ráadásul kedveli a Metallicát – maksziriszpekt). Persze a szurkert nem ez érdekli, lehet tőle kőbunkó a delikvens (pl. Gazza) csak hozza az extrát a pályán. Kemenes becsületes idényt futott, ősszel 14, tavasszal 13 meccsen védve kapunkat. Én még mindig nem tudom 100%-ban hogy hogyan is állok vele. Egy új Tóth Józsi/Udvarácz lesz ő Kispesten, vagy egy új Vezér Ádám? Megvallom, én sokszor az óriási bravúrokat hiányolom tőle. Egy meccsen se csinált óriási hibát (talán az Oláh Gábor utcában, volt benne 2 gólban látványosabban), de egetrengető robinzonádokat se hozott. A védelmet elirányítgatja. Fiatal, még fejlődhet – a bizalommal. Supkánál ez kérdés, mennyire van meg – ne feledjük, Ivánnal kezdte a tavaszt meglepetésre (az MTK pályán láttam is Szabin hogy nem értette a szitut), aztán engedett a nyilvánvaló szükségleteknek és visszatette hősünket. Ám hogy 3 (sőt Sárdival együtt 4) kapussal a keretben minek egy Kemenes szintű arcot igazolni, hát ez (mármint Sánta érkezése) nem szabi betonpozícióját vetíti előre. Én azt mondom egyelőre: megadnám a bizalmat Kemenesnek. Megvan benne a potenciál a vezérádisodásra, csak mint nagy elődjének, neki is kéne a hosszútávú bizalom. Győrben és Siófokon ráadásul már igazi bravúrokat is tolt amit addig hiányoltam. Hajrá, hajrá.
És ne feledjük osztályozókönyveinket a tavaszról, melyek alapján Kemenes Szabi az értékelhető meccsei alapján az élen végzett; Zelenka úgy előzi meg csupán, hogy több volt az osztályozható találkozója.
Tóth Iván. A kispesti Rampulla, hogy öntömjénezve magamat idézzem. Szeretjük Ivánt. Kupát hozott nekünk védéseivel 2007 tavaszán. UEFA selejtezőbe vitt minket a Nistru szemének kivédésével. Ráadásul a mi kutyánk kölyke – ugyan nem Honvéd nevelés, na de Kistext…! Igazi havannás arc volt ő is. De az idő megy. Ide két beszállását inkább Supka Kemi iránti vékonyabb bizalma és a nosztalgia, sem mint az észérvek indokolták. A kijövetelekkel mindig hadilábon állt, idén már a lassabb reakció is hozott gólokat az MTK-nak, Fradinak. Ha vállalja a 3. számú kapus szerepkörét, még évekig itt tartanám. Ha nem, legyen kapusedző. Klubtörténetünk része lett ő is és maradjon is az, de már ne a vonalon, a kapufák közt.
Végül Kunsági. Aki kopogtat azon az ajtón, kopogtat, aztán meglátjuk beengedtetik-e? Kisnémeth, Tóth Zoltán, Réthy mind fiatal 3. számú kapusaink voltak akik aztán el is tüntek a süllyesztőben, kiváncsian várjuk, Kunival mi lesz. Azt suttogják róla, hogy nagy franc – ki tudja, kapusnál az nem mindig hátrány, sőt. Itt még csak tippelni sem tudok, mi lesz vele – Kemens, Sánta és (maybe) Tóth Iván azért még erős konkurencia.
Egy év, 3+1 kapus, kicsit kaotikus. Jövőre legyen letisztultan 2 masszív cerberusunk, nem bánom ha az akkori évértékelő így rövidebb lesz – viszont bravúrokban gazdagabb!
Legközelebb jövünk a védelemmel.
További évértékelők is vannak, a fővárosi derbikről, és általában.
Babar fetócellái itt, itt és itt.
Fotók: babar és honvedfc.hu
