Most akkor az Eger ellen debütált legújabb akadémistánk Lőrinczi, avagy Lőrinczy Attila?
Próbáltam utánajárni, de hamar megfeneklett csónakom a kétféle írásmód szövevényes dzsungelében. Még szeretett klubunk, és egyben a játékos nevelőegyesülete is elbizonytalanított. Az MLSZ-hez a nevezést Lőrinczi névre adtuk le, és jegyzőkönyvileg is ezen a néven szerepelt szombaton, miközben a mezén a felirat Lőrinczy, és a honlapon is így hivatkoznak rá.
Azt tudjuk a srácról, hogy hatalmas tehetség, tehát logikus következő lépésnek tűnik, ha a kérdés eldöntése végett beírjuk mindkét formulát az MLSZ keresőjébe, mert aki tehetséges, vagy úgy általában jobb a többieknél, az csak akkor nem válogatott, ha valamilyen kritérium mentén éppen nem szerethető, mint mondjuk Huszti Szabolcs. Lőrinczire 2010. augusztusa óta nyolc találatot kapunk, ellenben 2011. márciusa óta mindössze csak egyet. Úgy látszik, akkor valamiféle átmenet lehetett, mert azóta rendre az ipszilonos alakot használják, hacsak nem az történt, hogy Attila közben szerzett valahonnan egy kutyabőrt, és változtatott hozzá nevet. (Megjegyzem mi is régi lőrinci család vagyunk, de nálunk a Liptáktelepen még a cz-s alak is ritka volt a lőrinciben.)
Menjünk egy szinttel feljebb: UEFA. Vagyis az a gondolat, hogy ha valami nemzetközi tornára nevezünk, akkor ott könnyen előfordulhat, hogy a helyszínen összevetik a nevezési lapokat a személyes okmányokkal, így – mintegy sokadik fellebbviteli fórumként – végleg ki kellene, hogy derüljön a turpisság, illetve a rossz betűhasználat. Lőrinczi: 1 találat, Lőrinczy: sok.
Mi tehát maradni fogunk az utóbbinál: Lőrinczy, és reméljük gyakrabban írhatjuk le (és természetesen teljesen más kontextusban), mint a jóval egyszerűbbet.
Más: Attila lesz az egyetlen, akinél hajlandó vagyok ezek után eltérni az MLSZ jegyzőkönyveiben szereplő névtől, vagyis Zivanovic sosem lesz Zsivanovics, ahogy Lovric sem Lovrics és így tovább, mert mégiscsak Zivanovic és Lovric az igazolt játékosunk, függetlenül attól, hogy mit mond erre a helyesírási szabályzat.
