bevallom, én is mancsóztam mancsó becserélésekor, mancsó szinte minden labdaérintése után és helyett. mancsóztam akkor is, amikor sárgát kapott, és mancsóztam akkor is, amikor az öltözőfolyosó felé indult. mancsóztam, mert mancsózni kellett.
fát lehet vágni a hátamon, ha a kispestről van szó. személyes hitelemet sutba dobva, vendéget is vittem a csepeli kényszerlakhelyünkre, hadd lássa a sopron elleni szenvedést, és még néhányat. sok mindent el tudok fogadni.
rossiért egyenesen rajongok. komolyan. rég volt olyan, hogy valakit ennyire kérdés nélkül, miközben ezerféle dologban feltehetném magamnak: komolyan? komolyan! szemellenzős vagyok, mert szemellenzős akarok lenni. tudom, így majd könnyebb lesz nekem.
én még testardit is védtem. szeptemberig. szeptember elejéig.
mancsót azonban nem fogom. hore remek volt supi alatt, játszott mindig néhány percet, majd még néhányabbat, sebaj. mancsó viszont minek.
ahol mancsóznak ott mancsó legyek? NEM!
nem gyűlöllek mancsó, de nem is szeretlek. sajnállak inkább, és rajtad keresztül magunkat.
