Mastodon Mastodon

Egy napja azon hüledezem, hogy Mancika hatvan percen át középcsatárt játszott, és

bár már ez önmagában van annyira abszurd, mint Széles Gábor félelme a gravitáció kikapcsolásától, de még azt is meg kell jegyeznem, volt két szép mozdulata.

Persze ettől még az egész jelenség elképesztő. Tényleg hihetetlen volt. Ott álltunk, és két harmadon át (hatvan perc) néztük. Vakuljak meg ha még egyszer, de komolyan. Sőt, kérek mindenkit, ha még egyszer ilyen lesz, lőjjön hasba, szenvedjek sokáig és fájdalmasan, de haljak meg valahogy, a bíróság úgyis felmenti, elég csak annyit mondani: “Mancika”.

Amúgy pedig a tegnapi, Csepel elleni edzőmeccs talán legfontosabb hozadéka, hogy – azt hallottuk – az első harmadban pályára lépők lesznek a nagyjábóli kezdők szombaton. Tehát:

Kemenes – Ikenne-King, Ignjatovic, Alcibiade, Fejes – Godoy, Vécsei – Daud, Job, Youla – Traore

Mindez ugyebár köszönőviszonyban is csak alig áll a minap általam betippelt sorhoz, hogyasszongya:

Kemenes – Ikenne-King, Ignjatovic, Alcibiade, Baráth – Hidi, Godoy – Ihrig-Farkas, Vécsei, Vernes – Youla

Tehát azoknak volt igazuk, hogy álomnak talán szép, de a Cordella-bébik nélkül életszerűtlen. Most úgy néz ki, nekik lesz igazuk.

Talán Fejes helyett Baráth valahogy bejátssza magát, de Vécsei elpazarlása szűrőben, pont Hidi tavalyi játéka után kissé miafaszom-érzést kelt, ahogy a jó Job visszavont középcsatári szerepköre is. Az pedig, hogy a támadónégyesünk három tagja is 30+, és ebből ketten az elmúlt években nem nagyon játszottak meccset, szóval az még keményebbé teszi a dolgok állását.

Gyönyörű szombatunk lesz.

Szerző: vh

Egy lőrinci kispesti Kőbányáról. Megtalálsz a Twitteren, emailt itt tudsz írni nekem, ha pedig üzennél, akkor a Telegramon keress. ||

Exit mobile version