Mert a többiekre nem lehet végtelenségig alapozni, bár mindent megtesznek azért, hogy ezt higgyük.
Hetekkel ezelőtt megjósoltam wannabe váteszként, hogy a Dunaúj-t nem engedik majd kiesni, mert MVM megy oda, Egervári Sandró bá már ólálkodik a klubház körül, stb. Erre edzőváltás, de se a beharangozott Horváthfecsó, sem Sandi bá nem jön, ellenben Artner, aki lehet hogy alapból nem egy rossz ötlet, de a hajrára összeszokni a csapattal legalábbis kétséges sikerrel kecsegtet, és azóta is becsülettel gyűjtik a szopolákat. Nekik nem szólt senki, hogy ők a bennmaradók?
Haladás. Már az őszi edzőváltáskor bíztam a szangvinikus, a világra sértődő Szentes Blézer mesterben, és eleinte hozta is a szentesi beugró-standardet, szoros vereségek, semmi extra. Aztán tavasz elején Leo Martinez úgy tűnt, megmenti a jó Lázárt, és átbillenti az egykori csatárlegendát a jobbik szentes-szcenárióba, azaz az itt-ott bravúrokkal tarkított, biztosan bennmaradós változatba (amit anno már Szombathelyen, Diósgyőrben és Nyíregyen is villantott többé-kevésbé). De nem, jön a kéthetes válogatott szünet, majd mi, akiket a jó formában lévő Halinak simán kellett volna vernie, erre mi nyerünk simán, Lassard ezredes meg bedobja az év bonmot-ját: “a 2 hét megakasztotta a lendületet, nehéz motiválni”. HE?! De azért kösz. Nos azóta tényleg “Leg-jobb-hely Szom-bat-hely”, van minden, mint a búcsúban, gigazakó Fehérvárott, Fradi általi lesimázás, szurkolók általi Lézer-betalálás, menetrend szerinti Szentes-besértődés, most épp az nso-tv-re, majd menesztik a derék harcost, aki búcsúzóul feltárja az Iszlai-ámokfutással fémjelzett remek öltözői hangulatot, felállva tapsolok, Bohócliga at its best! És nincs vége, beharangozva Horváth Fecsó, aki azonban nem jön, Pinyő se, marad Kuttor Kutya, akit először a legesélyesebb jelöltként lenget be Bélakirály és team-je, majd a kinevezés után kiderül, csak azért lett az egykori védőtárs a megoldás, mert még függőben az igazi jelölt. Ja és persze Iszlaiék vissza a keretbe, LOL. A Halit alapvetően kedvelem, de nem bánom, hogy mindent megtesznek a benntartásunkért.
Pápa. Hohó. A kiesés egyik fő jelöltje egész évben. És Bíró tulaj 19-re lapot kért a héten. A pénztelenségre interjúban panaszkodó LengyelFeri hétfőre repül, mert ilyet élőben nem lehet mondani. Jó két óra múlva kiderül, olyan messzire azért nem repült, visszakerül ifi-igazgatónak. A derék ex-újvárosi középcsatár-hős legalább a játékosai szemében hős maradt, gondolom ekkor, hisz bevédte őket a szar játékért, mondván, pénz nélkül nem lehet koncentrálni. Erre másnap érkezik a derék Kukás nyilatkozata (akiről a siófoki Minarik két évvel ezelőtti nyilvános megalázása óta tudjuk, hogy nem riad vissza a fekvő emberbe rúgástól): a pénztelenség nem kifogás, Lengyel tudta mit vállal, ezért kár volt sírni, megérti a lemondást. Majd feltárja: amúgy nemrég Lengyel őt és egy másik arcot a keretből megkérdezte, mit gondol róla szerintük a csapat, Lali meg ezután voluntaristán megszavaztatta erről az öltözőt. Ja, Feri tudta nélkül. Az eredmény valami 21:4 a “Lengyel takarodj” javára, de ezt “sajnálták volna megmondani az edzőnek így nem szóltak”. Itt már lólengésben toltam a széktámlámon, komolyan, a legszebb Bohócliga idők térnek vissza. A klubvezetés (Bíró) közli: új impulzus kell a csapatnak. Az új impulzus a régi impulzus, a Pápa Szuribája, Kovács Laci bácsi kapusedző, aki egy klasszikus megdoomosodott czukor, ezzel gyakorlatilag alá is írták a menlevelet a kettőbe.
Ejj, de k***** magabiztos vagyok. Csakhogy most kéne ideírnom a Kispest nevét, ha önsorsrontó kiesőjelöltekről beszélünk, mert a Nyíregy már nem fog beleszólni a táblázatalji szenvelgésbe, a Pécset pedig mi mentettük meg a múlt héten szerintem.
Szóval jó dolog tele szájjal röhögni az ellenlábasokon, de amit ebben az évben mi csinálunk, ámokfutunk klubházilag, az se semmi. Tessék csak nézni az edzők számát 2014 január óta, a téli átigazolási időszakot, azt, hogy ki játszik az igazolások közül, azt, hogy azért hozzuk haza az ősz egyik legjobb NB1-es jobbhátvédjét, hogy rajta verjük el az első két forduló vereségeit, azt, hogy Ligakupa-elődöntőn élvezkedünk, miközben még mindig esélyes, hogy kizúgunk, az, hogy mindenki hibás, de főleg a szurkoló, csak az nem, aki fennen hirdette még február végén, hogy minden felelősség az övé az igazolásoknál, bár, végül is igaza van, a nagy szerelem már egyszer beköszönt az NBIII-ban, egyszer a Ligakupában, ja, kár, hogy a 10 gólt a kampionátóba ígérte a Boss, de mindegy is. Szóval balfaszok vagyunk mi is a balfaszok között, ne legyen kétségünk.
Pécsről hazafele a srácokkal már arról értekeztünk, hogy kéne menni Cambridgeunitedezni egyet Erzsébetre, hisz itthon játszik az ESMTK, de aztán kiderült, egy időben lesz mindez a Loki elleni meccsel, így (most még) nyilván a nagycsapat a prioritás. Jó lenne, ha végre megérné kimenni. Jó, persze, ostorozom itt az egész Kispest-mindenséget, aztán én szeretném a legjobban, hogy ez ne így legyen, de egyelőre nem tudok mást írni. Sose hittem volna, hogy valamikor jobban lesz kedvem egy NBIII-mas szimpatik-csapat meccsére menni mint a mi hazainkra, de nagyon ebbe az irányba mennek a dolgok. Persze most még győz a kötelesség, de jó lenne, ha ez a kötelesség megint visszaminősülne szenvedéllyé. Kár, hogy ez utóbbit most nagyon irtják mindenkiből.
Amúgy a sztori megy tovább. A hétvégén megint égett a Dunaúj, ikszelt a Pápa ás a Hali, és a Pécs sem hozott bravúrt a Sóstóiban, azaz minden nyitott. Most kéne az első kispesti bravúr… Teoretikusan kérdezem csak: meglesz, vagy folytatjuk a címképben idézett töketlen teleregényt?