A Megújulás Évtizedének hirdették, elköltöttünk rá párszáz milliárdot, mégis ugyanúgy sehol sem tart a magyar labdarúgás

2011 telén az MLSZ meghirdette a Magyar Labdarúgás Fórumát, vagy valami ehhez nagyon hasonló nevű rendezvényt, és ott, a nagyközönség érdeklődése előtt jelentette be a következő tíz év stratégiáját, hogy honnan hova szeretnék ha eljutna a Magyar Labdarúgás.

A februárban bedobott vitaanyag hangzatosan “A megújulás évtizede” néven futott, amit augusztusban követett a kevésbé harsány című, de már elfogadott anyag: “A magyar labdarúgás stratégiája”. Utóbbit 2015-ben, vagyis féltávnál felülvizsgálták, arról külön jelentés született.

Most 2017 vége van, a válogatott nem jutott ki az oroszországi vébére, a nemzetközi kupacsapataink másfél hónapja elhagyták Európát, az NB I. nézőszáma csökkenőben, talán érdemes megnézni, ha már volt olyan felelőtlen az MLSZ, hogy számokat mondott, akkor hogyan is állunk ezekhez a számokhoz képest?

A népszerűség

forrás: a magyarfutball.hu adatsorai. Az oszlopokban a bajnoki évek szerepelnek: a 2011-es a 2010/11 és így tovább. Érdekesség, hogy az eredeti vitaanyagban az idei szezonra kilencezres átlagot jósoltak, ami jövőre tízezer fölé kúszott volna – ezt módosították a képen látható “reálisabb” számokra. || A 2014/15-ös bajnokságig az NB I-ben 16 csapat szerepelt. || magyarázat: elmaradás – nominális elmaradás a stratégiai anyagban szereplő számhoz képest; legmagasabb – az adott bajnokság legmagasabb átlagnézettségű csapata; terv felett (csapat) – az adott bajnokságban az MLSZ által elképzelt nézőátlag felett teljesítő klubok száma; terv felett (mérkőzés) – az összes mérkőzés száma, amelyik felette van az MLSZ által tervezett átlagnak (zárójelben az összes mérkőzések száma); 3000 felett – a legalább 3000 nézőt vonzó mérkőzések száma és aránya a bajnokságban.

Az NB I. átlagos nézőszáma a 2010/11-es idényhez képest csökkent, vagy inkább fogalmazzunk úgy, hogy az egyetlen 2011/12-es szezont leszámítva évek óta nagyjából változatlan. Vajon mire alapozták, hogy évi ötszáz fős átlagnövekedéssel mára nyolcezren járnak majd a stadionokba? (Megjegyzés: az NB I. tizenkét csapatából jelenleg csak négy játszik legalább 8000 férőhelyes stadionban, miközben négy stadion befogadóképessége ennek felét, a négyezer férőhelyet sem éri el.)

Jól látszik, hogy még a rendre legmagasabb számokat hozó Ferencváros nézettsége is csökken az új stadionja átadása óta. Sőt, idő közben a 2016/17-es bajnokságra már az MLSZ által kívánatosnak tartott NB I-es átlagnézőszám alá sikerült zuhannia.

A táblázat következő részében taglalt regisztrált játékosok számába ne is menjünk bele, pár kattintással könnyedén találhatunk több tucat olyan cikket, ahol a TAO-pénzek lenyúlása lehívása miatt a fél falut bejelentik igazolt labdarúgónak 6-tól 60 éves korig, aztán kapják nyolcan kiállva a harminc gólokat.

A legszebb persze az, hogy az MLSZ – amúgy elég látványos – infografikája szerint a játékosok számának növekedése töretlen siker, a tervezett 120.000 helyett már most 254.000 pár stoplis szaladgál az országban, és ehhez még jön a 874 profi! A siker megkérdőjelezhetetlen, pláne, ha elolvassuk az apróbetűs részt is, ami szerint 2010 végén 133.466 regisztrált játékosnál tartottunk, vagyis a cél már akkor teljesítve volt, amikor azt meghatározták. 

A válogatott és a klubcsapatok nemzetközi szereplése

A válogatott //

forrás: a FIFA világranglistája. Az adott évet a következő évi első ranglistával jellemeztük. A 2017-es érték a legfrissebb, szeptember 14-ei állapotot tükrözi.

A válogatott tavalyelőtt kijutott az Eb-re, óriási siker, meg is látszott a világranglistán. Azóta viszont sorra jöttek a megmagyarázhatatlan eredmények, mint például a döntetlen Feröeren, a vereség Andorrától, a gólképtelen csatársor és a gólképes védelem. Storck mérlege a Európa-bajnokság nyolcaddöntője óta:

• 3 győzelem, 1 döntetlen, 7 vereség, 13:19-es gólkülönbség (a hazai Feröer nélkül);
• a negyven százalék alatti mutatóját a viszonylag sokmeccses kapitányok közül csak nagyon kevesen (Verebes, Gellei) tudták alulmúlni;
• 2017-ben hat meccsen 32 játékost próbált ki, pont ugyanannyit, mint tavaly tizenkét meccsen;

Könnyen megállapítható, hogy az Eb egy csodálatos, erősen rendszeren kívüli jelenség volt, minden másban alig tapasztalni előrelépést. Storck behozta a profivilág apróságait, mindent mérnek, mindent kielemeznek, mindenre van valami remek ötlet, miközben a pályán ugyanabból az anyagból kell gazdálkodni, amivel a korábbi szövetségi kapitányok is befürödtek. A válogatottat világranglistán mérni teljesen felesleges célkitűzés, pár pillanatra leválasztható a hátországról, azonban komolyabb időtávon úgyis győznek a hagyományos kényszerítő erők.

A klubcsapatok //

Ismét egy mutató, ami nem indult rosszul, vagy legalábbis összhangban a tervekkel. A Videoton rögtön a stratégiai anyag bemutatását követő évben bejutott az Európa-liga csoportkörébe – megfelelve az átmeneti egy ősz/egy csapat kvótának. Azóta az elvárás emelkedett: két csoportkör, miközben az egyik csapat megéli a tavaszt.

A valóság ezzel szemben sokkal szomorúbb: 2012 óta a szeptembert sem sikerült elérni, sőt, volt, hogy az augusztust is csak azért, mert a Videoton dániai visszavágója éppen átcsúszott.

Az elmúlt öt évben háromszor sikerült egy-egy csapatnak eljutni az Európa-liga rájátszásáig, vagyis a csoportmeccs előtti utolsó selejtezőkörig. A háromból kétszer kellett az is, hogy a Bajnokok Ligája átszervezése miatt, aki megéli ott a harmadik kört, de kiesik, az még próbálkozhat az Európa-ligában. Saját jogon, vagyis menetelve egyedül a Videotonnak sikerült elmennie a rájátszásig.

Abba pedig most ne menjünk bele, hogy mennyi volt a klubok költségvetése 2011/12-ben és mennyi most, valamint, hogy ennek a növekménynek hány százaléka származik különféle közvetett vagy közvetlen állami támogatásokból? Tehát a még több pénz, az egyre javuló feltételek, a sportbarát kormányzat együttesen is legfeljebb arra volt alkalmas, hogy a klubcsapatok ugyanúgy véletlenszerűen érjenek el egy-egy csoportkört.

Felelős nincs, csak védnökök

• Csányi Sándor // még mindig az MLSZ elnöke.
• Berzi Sándor // még mindig az MLSZ elnökségének tagja, lassan 30 éve(!!!) lát el fontos pozíciókat a szövetségben.
• Balogh Gabriella // még mindig az MLSZ elnökségének tagja. 2011-ben az OTP egykori marketingvezetőjeként került az elnökségbe, később az Indexet akkoriban kiadó CEMP médiacsoport igazgatósági tagja, a Forbes 2016-os listája szerint az ötven legbefolyásosabb nő egyike Magyarországon. Egyéb kapcsolata a labdarúgással nem közismert.
• Bánki Erik // még mindig az MLSZ elnökségének tagja. Rövid megszakítással 1998 óta a FIDESZ országgyűlési képviselője, 2006-tól az országgyűlés Sport- és Turizmus bizottságának elnöke. A nemzeti közvagyon átminősítésének nagy barátja.
• Dankó Béla // még mindig az MLSZ elnökségének tagja. 2010-től a FIDESZ országgyűlési képviselője, egy időben a Békés Megyei Labdarúgó Szövetség alelnöke, majd elnöke.
• Dr. Kovács Árpád // az Állami Számvevőszék elnöke 2009-ig, majd 2012-től a Költségvetési Tanács elnöke, mellékesen például a Magyar Villamos Művek felügyelő bizottságának elnöke. A 2015-ös tisztújításnál került ki az elnökségből. Egyéb kapcsolata a labdarúgással nem közismert.
• Dr. Radev Anthony // még mindig az MLSZ elnökségének tagja. Korábban egy nemzetközi üzleti tanácsadó vállalat magyarországi vezetője, majd a MOL igazgatóságának tagja. Egyéb kapcsolata a labdarúgással nem közismert.
• Tarsoly Csaba // az egykori Győri ETO és az egykori Quaestor Csoport tulajdonosa. Egy komolyabb fiktív kötvénykibocsátási sztori miatt 2015 óta előzetes letartóztatásban van.
• Dr. Vizi E. Szilveszter // Orvos, az MTA elnöke 2002 és 2008 között. A 2015-ös tisztújításnál került ki az elnökségből. Egyéb kapcsolata a labdarúgással nem közismert.
• Dr. Vági Márton // még mindig az MLSZ főtitkára. Az OTP felügyelő bizottságának tagja, korábban az Állami Privatizációs Vállalat (ÁPV Zrt.) mindenféle igazgatója, majd a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnöke.

Jelenleg tagjai az MLSZ elnökségének:

• Dr. Török Gábor // politológus. 2013-tól az MLSZ női bizottságának elnöke, majd 2015-től az elnökség tagja.
• Garancsi István // oligarcha, a Videoton tulajdonosa. Egyéb vállalkozásai mellett, nem sokkal a Groupama Aréna átadását követően az érdekeltségébe került a stadionépítésekben igencsak bejáratott, és pont a Groupama Arénát is építő Market Zrt. is, amely később a budapesti vizes világbajnokság körüli közbeszerzések egyik fő nyertese volt.
• Nyilasi Tibor // korábbi neves labdarúgó, továbbá egyéb jellegű túlélő az MLSZ-ben.

Tőlük vártuk, várjuk tehát, hogy a következő alig több, mint két év elég legyen ahhoz, hogy a kétezertízeseket valóban a “megújulás évtizedének” nevezhessük.

Szép dolog a futballpályák építése, az amatőr- és női futballisták számának felturbózása (utóbbi például adminisztratív döntéssel, az NB I-es klubokat kötelezve csapatok indítására), de azért legyünk azzal tisztában, hogy a nagy sikerpropaganda mögött egy parazitizmusra (át)nevelt labdarúgást találunk, amelyik képtelen az önfenntartásra, képtelen a saját jövőjére gondolni, mert minden attól függ, hogy a szövetség mit ír elő számára, és ehhez mennyi pénzt folyósít és kinek a kormányzat. Tőlük várjuk tehát az eredményességet, valamint azt, hogy tömegek álljanak az így elképzelt Új Magyar Labdarúgás mellé.

A nagy kérdés

Valaki érez bármi kapaszkodót, lát bármit, ami úgy előremutató, hogy lehet is belőle valami? Pénz van dögivel, stadion dettó, papíron labdarúgó is, ahogy a szándékot is állandóan megvallják, de valahogy – és ez lehet az én hülyeségem – egyáltalán nem lobog a hajam ebben a hűdenagy meglódulásban. Amit én látok, hogy pár korábbi visszásságot megszüntetve, a helyükre újabb visszásságokat helyeztünk, tehát ugyanúgy nem tartunk semerre, vagyis semmilyen értelmes irányba, csak most drágábban csináljuk ugyanazt.

---

2015-ben, Csányi újraválasztása alkalmából már foglalkoztunk egyszer a témával, és akkor is meg kellett állapítanunk, hogy a “Megújulás évtizede” és az abban foglaltak egyáltalán nem képezik az MLSZ céljait, vagy ha igen, akkor egyszerűen és totálisan elszakadtak a magyar futballvalóságtól.

---

Akkor és most

2010-ben (a Csányi-féle MLSZ előtt) 16 csapatos volt az NB I. és a fordulók nyolc meccséből ötöt-hatot (63-75%) közvetített a tévé. Egyet pénteken, kettőt-hármat szombaton és kettőt vasárnap.

2016-ban 12 csapatos az NB I., és a fordulók hat meccséből kettőt (33%) közvetít az idő közben megalapított sportköztévé. Könnyen kiszámolható, hogy fordulónként három-négy közvetítéssel, vagyis alkalmanként 100-200 ezer nézővel kevesebben követik a magyar futballt, ami egy hétvégére 300-800 ezer embert jelent, harminc fordulóra vetítve pedig 9-24 millió nézőt. Ennyi bukta simán belefér.

Ennyiből egyszerűen kiszámolható, hogy amióta Csányi Sándor az MLSZ elnöke, az NB I-et mind a tévében, mind a helyszínen egyre kevesebben nézik.

---

2010-ben így nézett ki az NB I. végeredménye: Debrecen, Videoton, Győr, Újpest, ZTE, MTK, FTC, Haladás, Honvéd, Kecskemét, Pápa, Kaposvár, Vasas, Paks, Nyíregyháza, Diósgyőr. (Félkövérrel a jelenleg is NB I-es klubok.)

2010 és 2017 között jelent meg az NB I-ben a Felcsút (2013/14), a Mezőkövesd (2013/14), a Gyirmót (2016/17) és a Balmazújváros (2017/18). A négy település közül Balmazújváros a legnagyobb a maga 18 ezer fős lakosságával. Mind a négy klub új stadionban játszik.

2010 és 2017 között tűnt el az NB I-ből a Győr, a ZTE, a Kecskemét, a Kaposvár, a Pécs, a Nyíregyháza és a Siófok – a közeli visszajutás reménye nélkül. Ebből a hetesből a Siófok a legkisebb 25 ezer lakosával, a második pedig Kaposvár 68 ezerrel. Kaposváron és Zalaegerszegen 2017-ben adták át a korábban háromnegyedéig felújított stadionok utolsó szakaszát.

---

Az NB I. lakosságarányos lefedettsége 2010-ben így nézett ki: a tizenhatból öt csapat volt budapesti (31%), a maradék tizenegy csapat pedig tizenegy megyét képviselt. A vidéki klubok városainak összlakossága: 1,083 millió fő, ami átlagosan 98.450 főt jelent.

A 2017/18-as bajnokság tizenkét csapatából négy budapesti (33%), a maradék nyolc csapat pedig öt megyét képvisel. A vidéki klubok településeinek összlakossága: 599 ezer fő, ami átlagosan 74.875 főt jelent.

(Ugyanez a két év a megyék teljes lakosságára vetítve: 4,55 millió vs. 2,09 millió, vagyis a Budapesten kívüli lakosság 56,4 és 25,9 százaléka.)

---

Ami viszont nem változott: az MLSZ ugyanúgy nem kérdezi meg a szurkolókat és a labdarúgás egyéb szereplőit, hogy mit szeretnének, mint előtte, hanem megy a saját feje után (vö.: érdeket képvisel, de nem érdekli, hogy mi a képviseltek érdeke). Sőt, még ahhoz a pofátlansághoz is volt képük, hogy a színvonalában és módszertanát tekintve csak a nemzeti konzultációkhoz mérhető kérdőívükre adott válaszokból azt szűrjék le, hogy a “szurkolók támogatják az MLSZ stratégiai céljait és eszközeit”.