Az első adandó alkalommal leszakadt az új Hidegkuti stadion teteje

• Valahol 7-8 milliárd forintnyi közpénz környékén épült új stadion az MTK-nak.
• A befogadóképességet 5000 fő környékére lőtték be, de ennek közelében csak egy Magyarország – Szlovákia amerikaifutball-mérkőzés járt az átadása óta. Az újdonság varázsa stadion átlagos nézőszáma 1500-2000 körül alakult a horribilis jegyárak ellenére is tavaly az NB I-ben, míg az MTK utolsó, a régi Hungárián töltött évében jó, ha 1000-1200-as átlagot hozott. Idén a másodosztályban játszanak, a magyarfutball.hu adatai szerint átlagosan 1300 néző előtt.
• Az utolsó pillanatban mindkét oldalra kerültek skyboxok, azonban az MTK – Mosonmagyaróvár NB II-es bajnokin csak a VIP oldalán lehetett látni kivilágított szobákat, szám szerint hatot – a mintegy harmincból.
• A stadionról többféle látványterv is megjelent az építkezés előtt. A végül elkészült létesítményt a két kapu mögé emelt betonfal miatt sokan tornateremnek becézik.
• A födém ugyanúgy ponyva, mint Debrecenben, vagy a mostanság elkészült szombathelyi stadionnál.
• Az új Hidegkuti átadása egészen furára sikeredett. Az eredményjelzőt pornófilmmel próbálták ki, majd a nyitómeccsre beharangozott portugál Sporting is csak a C-csapatát küldte el.
• Alig egy évvel az átadás után leszakadt a tető egy része.
• Ha minden a tervek szerint alakul, akkor 2018 tavaszától a Kispest átmenetileg ebbe a stadionba költözik.

Az MTK stadion nekem valahol egy könnyen indokolható beruházás. A hatalmas Népstadion és a közepes méretű új Üllői mellett bőven elfér Budapesten egy harmadik méretkategória, ahol jó a közlekedés, és ahol lehet a meccseken túl egyéb rendezvényeket is tartani.

Ehhez képest az új Hidegkutit ha valaki körbejárja, sikít róla a kihasználatlanság, és pár amerikaifocis eseményt leszámítva, szinte csak az MTK és az MLSZ használja. Utóbbi általában Gyirmóton vagy itt rendezi a női csapatok mérkőzéseit.

A minden szegletében ultramodernre tervezett stadionba

• élő- és műfű hibridje került játéktérként;
• amihez külön napoztatógépeket is vásároltak utólag;
• az Arsenal stadionja után másodikként itt jelent meg Európában a világítás ledekkel való megoldása;
• a kispadokat a nézőtér első sorába helyezték;
• és még kismillió apróság.

Egy dologgal azonban látványosan nem számoltak: az időjárással. Amíg nincs időjárás, hanem csak áll a levegő, eső, de főleg hó sem esik, nincs extrém hideg vagy meleg, addig nem lehet gond. A befőtt is sokáig eláll, ha nem bontjuk meg a fedelet.

A stadionok azonban nem így működnek. Alapvetően szabadtéri létesítmények, ahol ki vannak téve az időjárás szeszélyének.

Amikor néhány hete mesélték, hogy ha esik az eső, akkor nem csak az első széksorokban lehet elázni, hanem fönt, egészen magasan, akár a skyboxok előtti métereken is, akkor nem igazán akartam elhinni. Áztam már el fedett stadionban, de olyat azért még nem hallottam, hogy fedett és nincs hova menekülni az eső elől.

Márpedig itt nem nagyon van. A piros vonal nagyjából azt a határt jelöli, ahol még összefüggő volt a víztakaró, mögötte mindössze szemerkélt. A vonal egyébként azért érdekes, mert nem csak a stadion ponyvafödémének szélétől van beljebb egy jó 8-10 méterrel, hanem a szektor emeletét tartó betonalj pereméhez képest is van úgy két méter. Lehet mondani, hogy szemből fújt a szél, ami valamennyire igaz is, mert össze-vissza kavargott a stadionon belül (a meccs lefújását követően például jobbról, vízszintesen esett), azonban erre a jelenségre nehéz mást mondani, minthogy egyértelmű tervezési hiba.

A régi és az új Hidegkuti között annyi a különbség, hogy itt méregdrága, modern környezetben, 90 fokkal elfordítva ázok el ugyanúgy.

Ezt a képet csak mellékesen tettem be, mert nem a témánkhoz, az esőtől nem védő, és az első komolyabb széllökésre leszakadó tetőhöz tartozik, mindössze a csaknem nyolcmilliárdos stadionban található sufnibuhera megoldások egyike látható rajta.

Voltak széllökések, amitől konkrétan táncolni kezdtek a tető peremére szerelt ledes lámpatestek. Némelyik annyira mozgott, hogy jobbnak láttam hátrébb húzódni, bár ez ekkor még inkább a viccelődésnek szólt.

Az MTK ultrái fölötti sarokhoz közeli egyik ponyva már félidőre megadta magát, és bár nem szakad le teljesen, több rögzítése is levált a tartószerkezetről, hogy onnantól félelmetes hangrobbanások közepette hol megfeszüljön, hol visszacsapódjon a helyére.

A félpálya magasságában nem jártunk, így nem tudjuk megmondani, hogy a kempingsátraknál használatos kötözőkre hasonlító tartóbizbaszok ott is ugyanúgy engedtek el, mint felettünk, egyelőre csak annyi biztos, hogy pár perccel a meccs lefújását követően leszakadt az egyik ponyvaelem.

Az alig egy éves, tehát az időjárás ún. viszontagságaival még csak ismerkedő stadion leszakadt ponyvaeleme, sőt, igazából ponyvaelemei több kérdést is felvetnek:

• ha Mezőkövesden (Balmazújvárosban, Gyirmóton, etc) fele ennyiből lehet fémből födémet építeni, akkor ide miért ponyva került?
• a ponyvatető valóban időjárásálló ilyen méretben? Két hete pont Debrecenben tapasztaltuk, hogy a vendégszektor fölött lyukas a tető, amin keresztül be tud esni az eső.
• vajon a stadiont építő ZÁÉV garanciálisan, mindenféle pluszköltség nélkül javítja majd a hibát?
• milyen műszaki átadás-átvétel volt a Hidegkutinál, ha ez bőven átment a rendszeren?
• mi lesz itt, ha netán havazni fog? Milyen időtávra terveztek ezzel a megoldással, hány évente tervezték cserélni, toldozni-foltozni?

Azt hiszem a kérdéseink jogosak, és nem csak azért, mert állampolgárként tarkón ver a közpénz ilyenforma herdálása, hanem mert jövőre – a tervek szerint – itt fog tanyát verni a Kispest is.

update [12:45] // Az MTK közleménye szerint a „stadionban másutt nem keletkeztek károk, személyi sérülés nem történt” (tehát az általunk is látott elengedett rögzítések nem számít kárnak – vh), és természetesen az extrém időjárás a felelős. A biztosítóval és a ponyvát gyártó céggel felvették a kapcsolatot, és legkésőbb két héten belül, tehát már a következő hazai meccsre megjavítják a tetőt.