Tudjátok mennyi egymillió oldalletöltés?
A Honvéd hazai nézőszáma a legutóbbi öt meccsen átlagosan 2181 fő volt, vagyis, ha ez a tömeg az év minden napján ránézne egyszer ugyanarra az internetes oldalra, akkor az 796 ezer oldalletöltést generálna. Tavaly november óta, a koronával súlyosbított tavaszt is figyelembe véve, 1,8 millió körüli oldalletöltést* generáltatok a Google Analytics mérései szerint úgy, hogy ennek a forgalomnak mindössze 11 százaléka érkezett a magyar emberek tömege által az internettel azonosított Facebookról. Az olvasók csaknem kétharmada(!) direkt hozzánk érkezik, vagyis egyértelműen az a célja, hogy erre az oldalra navigáljon.
*_ az látszik a számokból, hogy a kommentek miatt érkezők általában nem frissítenek rá az oldalra, tehát két komment között nem generálnak újabb oldalletöltést, mert megfigyelték, hogy a Disqus akkor is jelzi a beérkező válaszokat, illetve új hozzászólásokat, ha ugyanaz az oldal van megnyitva.
A Facebook szinte teljes elhagyása (idén már csak a posztok kevesebb, mint tíz százaléka került ki a Facebook-falunkra), hogy a tartalomterítésben az organikus elérést helyeztük előtérbe nem állítom, hogy a számok tekintetében minket igazol, hiszen jóval több olvasót is elérhetnénk (ahogy azt a korábbi évek számain is láttuk), azonban nem minden az olvasószám.
Élelmesebbek kiszámolhatták, vagy legalább megsaccolhatták az előző bekezdés alapján, hogy igen, a napi átlagban 2-3000 egyedi közötti sávba estünk vissza az elmúlt egy évben, illetve kilenc hónapban, hiszen a tavaszi lezárás hónapjai alatt, történés hiányában képtelenség volt tartalmat előállítani azok számára, akiket leginkább a napi történések mozgatnak. Vannak rosszabb napok, és vannak jobbak, ez most nagy átlagban ennyi. Viszont ezért – a jelenlegi nézőátlagunknál valamivel magasabb számért – mi dolgoztunk meg, és nem ideterelt, beeső, hovatovább alkalmi forgalomról beszélünk.
A forgalomszerzésnek tehát két útja maradt számunkra:
- ha történik valami a klubnál, vagy a magyar fociban, akkor azért kattintanak ide sokan, hogy nekünk, illetve másoknak (praktikusan a kommentelőknek) mi a véleménye a történésről.
- megbízhatóan szolgáltatunk egyfajta kontentot, vagyis elvárható, hogy ha ide kattint valaki, akkor talál valami újdonságot.
Tavasszal bevezettük a közösségi finanszírozás egy önkéntes fajtáját, hogy ha úgy érzitek, támogatnátok a munkánkat, akkor megtehessétek. Április óta összesen csaknem kétszázezer forint jött össze, aminek nagyjából a negyven százalékát éltük fel, a többit tartalékoljuk fejlesztésekre, illetve tematikus posztok vásárlására.
Nyugi, úgy néz ki, nem abból a napi két-háromezer emberből fogunk megélni, akik minket olvasnak. Pedig mekkora menőség lenne.
Viszont ide tartozik, ha valaki beesik az oldalra, és nem csak véletlenül kattint ránk, akkor a nagyából négy-öt perc közé eső teljes átlag tíz-tizenkét velünk töltött percre kúszik fel, ami azt jelenti, hogy egyrészt a döntő többség nem csak a kommentek miatt jön, hanem a posztokat is elolvassa, valamint, hogy azért a napotokban tényleg ott vagyunk, hiszen ez az átlag nem feltétlen nevezhető alacsonynak.
A percek értelmezéséhez egy kis segítség: az amerikai elnökálasztás első napjaiban a nagy magyar hírportálokon 7-13 perc közötti időt töltöttek az olvasók. (via media1)
Végül pár szót az állandóan hirdetett punkos hozzáállás és az olvasottság viszonyáról. Többször is elmondtam, engem egyáltalán nem foglalkoztat az olvasottság mértéke. Annyi, amennyi. Az egyetlen dolog, ami fontos lehet, hogy lehetőleg az jöjjön ide, aki szeretne vitatkozni, beszélgetni, vagy aki kíváncsi a mondandónkra. A Facebookot, a Hírkereső mellett az ország jelenleg legnagyobb forgalomterelő felületét is ezért hagytuk, és hagyjuk el fokozatosan, hiszen egyáltalán nem célunk, hogy csak úgy bárki beessen hozzánk.
Igen, valóban feszül némi ellentmondás az ún. edukációs, vagy a – nevezzük így nagyképűen – hittérítő célú tartalomgyártás és aközött, hogy elzárjuk magunkat egyes forgalomterelő csatornáktól, azonban, ha valamire, akkor erre hadd mondjam: punk.
Én jelenleg rettenetesen elégedett vagyok, hiszen amink van, azt mi teremtettük veletek együtt. Nincs mögötte vásárolt hirdetés, nincs mögötte mindenféle oldalakon és csoportokban megosztott link, még pár tucat beeső kattintásért nem spameljük tele a falatokat. Pusztán csak lettünk, és így is vagyunk annyian, mint ahányan az elmúlt években átlagosan kijárnak a hazai meccseinkre.
Tényleg köszi.
címlapkép: Malte Luk/Pexels.com
