Mert nem ezt ígérték, nem ezt vártuk, nem ezt hitettük el magunkkal a nyáron.
Nyilvánvalóan torzít a grafikon, nyilvánvalóan a szurkoló felülpontozza a saját reményeit és csapatát, azonban mindezeket figyelembe véve is a nagy közös várakozás tényleg valahol a dobogó közelében lehetett.
Közben eltelt három-négy hónap, szerencsénkre ennyi idő alatt csak a bajnokság harmada ment le, azonban a hosszú időtáv és a tartósan gyenge szereplés együtt meghozta a hatását: letargia, düh, távozások követelése. Bizony, mert az ember, és legfőképp a szurkoló így működik.
Augusztusban azt ígértük, minden kör előtt feltesszük majd a kérdést, hogy lássuk, hogyan változnak idény közben a várakozások. Múlt héten kellett volna, azonban vártunk egy hetet, hogy legalább a 11 meccs legyen meg, ami pont a bajnokság harmada.
Szerintem holnap kiteszem a soros ívet. Addig tessenek lenyugodni, hogy reális (hahahaha) képet kaphassunk.
