1921 végén, alig pár évvel Schlosser Fradiból az MTK-ba történt átigazolását követően robbant ki az ún. kispesti profiper, az (ál)amatőr korszak egyik legnagyobb botránya. A lényeg, hogy ekkoriban még tilos volt, azonban valamilyen úton-módon az összes klub fizette a játékosait, és bár a szövetségben nyilvánvalóan mindenki tudott a dologról, hiszen a szövetség tagjai alapvetően a klubok képviselőiből álltak, az amatőrizmus eszményének védelmében álszent módon úgy tettek, mint ha nem lenne tömeges a jelenség. Nem véletlenül említettük Schossert, hiszen nehéz elképzelni, hogy a korszak legnagyobb magyar futballsztárja úgy igazolt volna pár villamosmegállóval arrébb, hogy az átigazolása mögött semmiféle anyagi érdek nem húzódik meg.
A KAC-nak viszont nem volt szerencséje. Előbb a korábbi profiválogatott Jeszmás egy túrán való szerepeltetése miatt az egész csapatot profivá minősítették, majd Jeny kezdett reklamálni amiatt, hogy kevesebb pénzt kap, mint Eisenhoffer, ráadásul a Pestszentlőrinci MOVE is feljelentette a klubot, mert állításuk szerint pénzért csábították el az egyik játékosukat. Végül Mayer Béla, a klub akkori vezetőre elismerte, valóban rendszeresen fizetnek egyes kulcsjátékosoknak, valamint alkalmilag a többieknek is, és ebből a célból a klub kettős könyvelést vezet.
A profiper következménye végül az lett, hogy a Kispest első nagycsapata széthullott, azonban az (ál)amatőrizmus létező problémaköréhez ekkor még nem nyúltak szövetségi szinten. Némi kényszerű leállást követően Eisenhoffer a Fradiba, Jeny az MTK-ba, Csontos, Jeszmás és Varga Péter az Újpestbe igazolt. Magyarországon végül négy évvel később, az 1926/27-es bajnokságtól vezették be a nyílt profizmust.
A KAC ellen száz évvel ezelőtt zajló profiper történetének feldolgozásával a közeljövőben több részletben is foglalkozni szeretnénk. A sorozat első részében szándékosan nem egy sportlap tudósítása, hanem a Pesti Napló 1921. december 31-én megjelent cikke olvasható.
Engedélyezni fogják a footballmérkőzéseket
A betiltó végzés félreértésen alapult — Felfüggesztették a Kispesti AC játékjogát
(Saját tudósítónktól) A Labdarugó Szövetség ma esti tanácsülésén interpelláció formájában szóba került a footballmérkőzések betiltása, amelyről a sportegyesületek úgyszólván csak a sajtó híradásából értesültek, de eddig hivatalosan tudomást nem nyertek. Ma sem tudják, ki tiltotta be a mérkőzéseket és a tilalom mennyi időre szól. Kérik tehát a MLSz elnökségét, hogy az ügyről hivatalos formában tájékoztassa őket
Az interpellációra dr. Mammusich Mihály, a Szövetség ügyésze adta meg a választ. Ismertetve az ügy előzményeit, elmondotta, hogy
a Kispest—MTK-mérkőzésen történt botrány volt a közvetlen oka a főkapitányság betiltó végzésének, amely ideiglenes jellegű
és arra szorítkozik, hogy a rendőrség nem ad engedélyt a nyilvános mérkőzések megtartására, ám azért közönség nélkül továbbra is játszhatnak a csapatok.
Nagy feltűnési telteti az a bejelentése, hogy
a mérkőzések betiltása tulajdonképpen félreértésen alapult
amennyiben a rendőrség félremagyarázta a belügyminiszter rendeletét. Eszerint a rendőrségnek szigorú felügyeletet kellett gyakorolnia a mérkőzések felett és az esetleg előforduló rendzavarásokról jelentést tenni a belügyminisztériumnak, hogy a hibás egyesület ellen eljárhassanak. A minisztérium tudatában a sport nagy fontosságának, mindent el-követ annak fejlesztése érdekében és ezért méltányolva a Magyar Labdarugók Szövetsége kérését,
a belügyminisztérium január folyamán ankétot rendez, amelyen a rendőrség és a MLSz képviselői megvitathatják a botrányos incidensek megakadályozására szükséges lépéseket.
Különben ugy a belügyminisztériumban, mint a főkapitányságon megértéssel kezelik a sport ügyét és igy egészen bizonyos, hogy
a nyilvános mérkőzések megtartását még a hivatalos footballszezón megkezdése előtt engedélyezni fogják.
A tanács örömmel vette tudomásul a jelentést, amely reményt nyújt arra, hogy a tavaszi nagy-szabású programmot zökkenő nélkül lebonyolíthatják.
Nagy érdeklődés előzte meg a tanács állásfoglalását a Kispesti ügyben. A fegyelmi bizottság ugyanis olyirányu javaslatot tett a tanácsnak, hogy a KAC játékjogát függesszek fel. Mielőtt a javaslat tárgyalására került volna a sor, felállt Boldog Nándor tanácstag a KAC footballintézője és klubja nevében a következő kijelentést tette:
— A KAC a maga részéről helytelennek tartja, hogy a tanács már most állást foglal, mielőtt még a KAC-nak módjában volna a maga védekezését az illetékes fórum előtt előadni. Mi ebben a kinos ügyben, úgymond, amely nemcsak reánk, de az egész labdarugósportra kinos, egyelőre megmaradunk a védekezésben. Mi tisztában vagyunk azzal, hogy a labdarugó sport általában ma milyen hínárban van és azzal is tisztában vagyunk, hogy a tanács minden egyes tagja nagyon jól ismeri a mai footballviszonyokat. Éppen ezért bízunk abban, hogy ugy a tanács, mint az ítélkezésre hivatott szervek számot vetnek lelkiismeretükkel, mielőtt pálcát törnek a felett a klub felett, amelynek volt bátorsága arra, hogy a maga kebelén belül megtegye az első lépést a tisztulás felé. A KAC tudja, mivel tartozik múltjának, mivel tartozik Kispest városának s igy minden rendelkezésére álló eszközt meg fog ragadni arra, hogy a maga igazságát megvédje.
A tanács ugy találta, hogy a KAC a bejelentett védekezés helyett a többi egyesületeket támadja, másrészt pedig
a tanács hibásnak minősítette a klubot az amatőrség ellen elkövetett szabálytalanságokban és ezért egyhangulag a játékjog felfüggesztése mellett döntött.
— A KAC azzal vádolja meg a társegyesületeket, — mondta az egyik tanácstag — hogy azokban is hasonló üzelmek folynak. Felszólítjuk, bizonyítsa be a vádjait, hogy végre egyszer rend legyen a magyar footballsportban és mindenki tisztán láthassa, történnek-e szabálytalanságok. Ha igen, a vétkesek nyerjék el méltó büntetésüket, de a felelőtlen vádaskodásnak egyszer már véget kell érni.
A szövetségi kapitány jelentése a lengyel mérkőzésről elmaradt, ellenben a pénztáros nagy szomorúsággal jelentette, hogy ez volt az első válogatott match, amely deficittel végződött, pedig még útiköltséget sem kellelt fizetni a vendégcsapatnak. Heves vitát provokált az a javaslat, amely a szövetségi mérkőzések bevétele után a pályarészesedést öt százalékkal fel akarta emelni. Tiz-tiz volt a szavazatarány, az elnöki döntés a javaslat ellen szólt. A javaslatot ezért átformálás céljából visszaadták az intéző-bizottságnak.
(via Pesti Napló, 1921. december 31.)
Megjegyzések
A cikk végén említett 1921. december 18-án, a Hungária körúton lejátszott Magyarország — Lengyelország (1-0) mérkőzés volt a lengyel válogatott első hivatalos találkozója.
Az 1921. december 11-én játszott MTK-KAC 1-1 meccsen nemes egyszerűséggel megverték Schissler József bírót.
A Sporthírlap szerint is elismerten gyenge napot kifogó, bajnoki címvédő MTK ellen a Kispest egészen a második félidő 87. percéig vezetett, amikor a spori befújt egy tizenegyest Eisenhoffer kezezése miatt. A nézők sem reklamáltak, annyira nyilvánvaló volt az eset, viszont a KAC játékosai igen, ami miatt a bíró lefújta a mérkőzést.
A KAC szerint a bíró szándékosan megnyerette az MTK-val a mérkőzést annak idő előtti lefújásával, és a dolgot igencsak nehezményező Stallmach a mondandóját tettleg is nyomatékosította.
Innentől kicsit összekuszálódik a történet. Előbb Kertész II. (MTK) és Kropacsek (MTK) avatkozik be a bíró védelmében, majd a pályára befutó nézőkről nehéz eldönteni, hogy a bíró bántalmazása volt a céljuk, vagy valami egészen más, azonban a lényeg, hogy a végén tömegverekedés alakul ki, amit a kivont kardlapokkal közbelépő rendőrség szüntet be. (via Sporthírlap, 1921. december 12.)
Három nappal később helyreigazítást közölt a lap:
- Schissler bíró mégsem látta, hogy Stallmach ütötte volna meg, csak utólag mondták neki.
- Eisenhoffer valóban állandóan rugdalta a lábát a bírónak, amíg az lekísérte a pályáról.
- Előbb a tribünről rontottak a pályára a nézők, és csak azt követően az állóhelyekről.
- A lefújást követően nem a meccsen megsérült Boldog Ádám játékos ment be a bíróhoz elismerni, hogy korrektül vezette a meccset, hanem a bátyja, Boldog Nándor intéző, és nem elismerni a teljesítményt, hanem sajnálkozását kifejezni a történtek miatt. (via Sporthírlap, 1921. december 15.)
Stallmachot végül a bíróság 1922 márciusában 5 nap elzárásra és némi pénzbüntetésre ítélte nyilvános verekedés miatt.
címlapkép: egy eddig még nem publikált, feldolgozásra váró kép. A helyszín a régi kispesti pálya, az időpont és a képen szereplő játékosok egyelőre ismeretlenek.
? a hozzászólás // előmoderált.
? az offtopicot // az offtopicba.
A történelemben rendszeresen visszatérő dolog, hogy nem mindenkinek kell a szabályokat betartani. Illetve nézhetjük úgy is, hogy a kiskapukat nem mindenki használhatja. A mai napig a pályán a legkisebb a különbség dacára annak, hogy ebben a sportban már az üzlet, illetve a vannak olyan szigetek ahol a politika diktál.