Mastodon Mastodon

Vajon hányszor kell még a videóbírónak bizonyítania?

Bp. Honvéd – Paks 1-1

Nagy nehezen találtunk egy gólt, majd jött korunk pestise, jéghegye, vadkanja, a futball gyilkosa, maga a Sátán, a kib*szott videóbíró, és

  • meglátott egy kezezést, amit csak ő látott, sőt belelátott, még akkor is, ha tényleg megtörtént, mert a felvételek alapján nem merném teljes bizonyossággal állítani. (vö.: a videóbírónak pont ez lenne a feladata),
  • majd behúzott egy olyan kétcentis lest, amit még az ismétlésekben is alig lehetne észrevenni, és ami miatt nem szokás reklamálni, ha mégis megadják a gólt.

A VAR ismét bizonyította, hogy képes megölni a helyszíni szurkolást. És ha lehetőséget kap rá, akkor meg is öli.


Azt egyébként nem tudnám megmondani, hogy mi voltunk vállalhatatlanabbak, vagy ez az egész jelenség, amit a VAR hozott a fociba, azonban a nyitómondatban minden ott van: nagy nehezen találtunk egy gólt. 

Apróság, ennyinek is örülni kell az ilyen meccseken – és valahogy megtartani. Legalább a pályán sikerült, sajnálom, hogy egy konténerben úgy döntöttek, beleszólnának az eseményekbe.

Korábban az ilyen konténerekben a szemetet és a sittet tároltuk, manapság a videóbírót, a videóbíró asszisztenst és az operátort. Mint egy falat kenyér, úgy kellettek a focinak.

És nem őket hibáztatom, mert egyénileg mindenki úgy lehet hülye, ahogy csak tud, hanem azt a közeget, aki és ami belehajszolta a focit abba az őrületbe, hogy minden, de tényleg minden fontosabb, mint a jelen lévő nézők szórakozása. A pénz, a profit, a tévénézők szórakozása, és nyilván a befektetett munka ne egy tévedésen vesszen el. Egyedül a szurkoló nem számít, ő csak üljön ott, legyen kedves biodíszlet, és tapsikoljon, amikor tapsikolni kell.

Az ilyen meccsek, és az ilyen videóbírós ítéletek egyre kevésbé a fociról szólnak, arról a fociról, amit lehet szeretni. Aki pedig a sterilitásra kíváncsi, az szurkoljon egy irodaháznak, vagy a sokadik ugyanolyan Kozsó-féle bandának.

Mindegy, kib*szott kesergés lett az egész, inkább


osztályozzunk.


Azt már tényleg csak a végére, és tényleg csak mellékesen, hogy kezdek egyre inkább hányni a saját klubunktól, és lassan kilép a némi alkohollal még elmegy kategóriából. Nem a Kispesttől émelygek, mert azt milliószor leírtam, hogy a Kispest én vagyok, te vagy, mi vagyunk, hanem azoktól, akik olyan polcokra próbálják meg feltenni a klubot, ahol semmi keresnivalója nem lenne egy normális világban.

Egy normális világban.


🗣️  a hozzászólás // előmoderált.

Szerző: vh

Egy lőrinci kispesti Kőbányáról. Megtalálsz a Twitteren, emailt itt tudsz írni nekem, ha pedig üzennél, akkor a Telegramon keress. ||

Exit mobile version