Nehéz nem észrevenni, hogy mostanság a Nemzeti Sport pár órával az edzőváltások előtt teszi ki az értesüléseit, amik aztán rendre be is jönnek. Persze vannak olyan klubok, mint például a Debrecen, ahol a fene se tudja mi van a háttérben ezekkel az csengeri örökösnőkkel örmény befektetőkkel, vagyis előfordulhatnak olyan elszigetelt esetek, hogy pár nappal később történik esetleg meg valami, mint ahogy azt várnánk.
És akkor ott van a Kispest. A világ vicce.
Nem kell messzire visszamenni, elég csak végiggondolni, hogy Horváth Ferit hányszor lehetett, és kellett volna leváltani? Akár az első bajnoki, a Debrecen elleni hazai 1-4 után, akár ősszel több alkalommal is, akár a debreceni 3-5 után, akár a téli szünet előtt, de nem, megvártuk a felkészülést, hogy az első tavaszi fordulóban, a covidos, ifikkel felálló Gyirmót elleni hazai vereség adja meg a végső lökést.
Nos, tegnap megírta a Nemzeti Sport, hogy Courts és a stábja (mínusz Kamber, Avramov és Lázár) megy, és Kepcija, a home officeban tartózkodó tanácsadónk intézett helyettük egy horvát figurát, akivel szintén dolgozott már korábban együtt valahol.
Történt mindez tizenegy magasságában, majd pár óra múlva nem a bejelentés jött, hanem a pletyi, hogy Courts állítólag elutazott a csapattal Szombathelyre, illetve nem is Szombathelyre, hanem egy másik városba, ahol megszálltak éjszakára, merthogy a profi futballistáknak megterhelő a három-négy óra buszozgatás. Nincs ezzel baj.
Mármint mégis van. Az egy nappal korábban leutazni nem gond, fontos a kupameccs, jó ha pihentek, nem az úttól meggyötörtek.
Az viszont a világ vicce, hogy vélhetően felmondtunk az edzőnek, azonban mivel jobb megoldásunk nincs, megkértük, hogy töltsön már ki valamekkora felmondási időt, mert nincs váltása. Ja, és mindenképp nyilatkozzon valami hangzatosat:
Úgy érzem, most jól jön, hogy egy kicsit máshová kerül a fókusz, picit kiszakadunk a bajnokságból és a kupára kell koncentrálnunk. Fontos számunkra a sorozat, (…) Azt látom a játékosokon, hogy ők is tisztában vannak a kupa fontosságával, tudjuk, hogy ez mennyit számít a klubnak és a szurkolóknak, motiváltak vagyunk, tovább akarunk jutni (…)
A profi szakmai vezetésünk, élén a Triumvirátussal, továbbá a sportigazgató, a távmunkás tanácsadó ennyit tudott összehozni. Össze-vissza csaponganak fogalmatlanul, és nem veszik észre, hogy amióta itt vannak, nemhogy képtelenek felülkerekedni a permanens válságon, hanem
maguk okozzák és mélyítik a válságot.
Komolyan, elhiszi még bárki, hogy nem ők a hibásak, miután három év alatt lecseréltünk mindent és mindenkit, miközben új stadionba költöztünk, még a címer is új (régi), egyedül mi, a szurkolók, valamint a vezetőség és a multifunkciós pacalmackó maradt velünk mindvégig.
Két lehetőség maradt:
- A) vagy mi vagyunk a felelősök mindenért,
- B) vagy a vezetőség.
Ha Horváth Ferit kiröhögtük azért, mert állandóan jött a millióból egy szövegével, akkor miért hinnénk el a vezetőségnek, hogy majd nyolcadik vagy kilencedik, a fene se számolja már, szóval a sokadik edző és koncepcióváltás majd sikeres lesz?
Lassan ott tarunk, hogy az utcára sem merünk kimenni, mert a környező házakból felhangzik a röhögés: nézd már, a hülyéje a Honvédnak szurkol. Megaláznak minket, és ezt a megaláztatást nagyon nehéz hosszú távon tolerálni.
Persze, tudjuk, ebben a Rendszerben vannak megváltoztathatatlan(nak tűnő) dolgok, azonban ha a Főnök annyira futballokos, akkor miért engedi ezt az ámokfutást?
Egyszerűen nem akarom elhinni, hogy 5-6 milliárdért felhúznak egy akadémiát, 16-17 milliárdért egy stadiont, tolják a működésünket pénzzel, akár évi több milliárddal, és nincs semmi elvárás cserébe. Ha valaha magyar focit szeretnénk, akkor az nem fog másképp menni, mint a társadalmi beágyazottsággal rendelkező egyesületeken keresztül, hogy ezek a klubok legyenek erősek, életképesek, neveljenek, igazoljanak játékosokat, egymással jó és tartalmas meccseket játsszanak, mert ez kell ahhoz, hogy előre tudjunk lépni. Az úgy nevezett verseny.
Nem hiszem el, hogy a Futballokos Főnök nem látja, hogy a kispesti emberei égetik az időt, a pénzt, a hitelességet, a klubot, a történelmet, a közösséget, a mindent, amire egy csepp ráhatásuk van.
Nagyon sok mindenben nem értek egyet Orbánnal, de mint futballszurkoló, annak tudok örülni, hogy ugyanazt akarja, mint én: jó focit, és ezért hajlandó a végletekig elmenni, akár olyan áron is, hogy a társadalom nagy része gyűlöli a stadionprogramban kicsúcsosodó megalomániája miatt. Annak viszont nem látom semmi értelmét, és szerintem ő sem, hogy a semmiért gyűlöljék.
Ne dugjuk a fejünket a homokba, itt változás csak akkor lesz, ha fentről leszólnak, hogy legyen. Mondjuk találnak valakit, aki hajlandó kivásárolni a jelenlegi tulajdonosokat a Honvédból. Akár maga az anyaegyesület Honvéd, vagy egy másik piaci befektető. Valakit mindig fognak találni. Abban az országban, ahol egy gázszerelő orvosa is klubot vásárolhat magának, ott bármi megtörténhet.
Viszont az is van, hogy nekünk most rossz, nagyon rossz. Magunktól képtelenek vagyunk változtatni rajta, mert
- mi szurkolók legfeljebb annyit tehetünk, hogy hangosan felhívjuk a figyelmet a problémákra,
- a vezetőség pedig majd szarik a fejünkre, és marad minden a régiben, mert nincs mozgástere. Ahhoz ugyanis autonóm szereplőnek kellene lennie.
Ez van, srácok. Itt tényleg
szar minden.
Azért lesz ma egy kupameccs.
Ott leszünk, szurkolunk, és bízunk a továbbjutásban.
A többit majd később.
címlapkép: Clown Caramello on Pexels.com
