Forrásjegyzék az Egerszegen történtek értelmezéséhez

Közszolgálati jelleggel átfutottuk helyettetek a lehető legtöbb szabályzatot az MLSZ-nél, hogy a lelátói eseményeket, Moniz viselkedését, valamint az egerszegi játékosok levonulását értelmezni lehessen. Vagyis:

1. Mi történt pontosan?
2. Mit lehetett volna tenni?
3. Milyen következmények lehetnek?

A forrásjegyzékben a következő dokumentumokból olvashatók részletek:

• Fegyelmi Szabályzat (hatályos: 2022.07.22-től)
• A labdarúgás játékszabályai (hatályos: 2022.07.01. – 2023.06.30.)
• Labdarúgás versenyszabályzata | Nagypályára és csökkentett pályára (hatályos: 2022.07.01-től)

---

Levonulás a játéktérről

19. § Mérkőzés kezdésének megtagadása, levonulás a játéktérről

(1) Fegyelmi vétséget követ el az a labdarúgó, aki egyedül vagy labdarúgótársával, illetve több labdarúgó önként nem hajlandó a mérkőzés megkezdésére, a játékvezető felhívása ellenére levonul a játéktérről és oda neki felróható okból nem tér vissza, amiért a büntetése:
a) mérkőzéstől eltiltás egy hónaptól – egy évig;
b) eltiltás minden labdarúgással kapcsolatos tevékenységtől egy hónaptól – kettő évig.

(2) Ha az egész csapat önként nem hajlandó a mérkőzés megkezdésére, a játékvezető felhívása ellenére hagyja el a játékteret, a vétkes csapat minden tagjának a büntetése:
a) mérkőzéstől eltiltás kettő hónaptól – egy évig;
b) eltiltás minden labdarúgással kapcsolatos tevékenységtől kettő hónaptól – kettő évig.

(3) Annak a sportszakembernek a büntetése, aki a labdarúgónak, a labdarúgók egy csoportjának, vagy a csapat egyik labdarúgójának sem engedélyezi a mérkőzés hivatalos kezdési időpontjában a pályára lépést, a pályáról történő levonulását elrendeli, illetve nem tesz meg minden tőle telhetőt a labdarúgó vagy a labdarúgók visszatéréséért:
a) eltiltás minden labdarúgással kapcsolatos sportszakemberi tevékenységtől egy hónaptól – két évig;
b) eltiltás minden labdarúgással kapcsolatos tevékenységtől egy hónaptól – kettő évig.

(forrás: az MLSZ hatályos Fegyelmi Szabályzata)

---

Gyűlöletkeltő cselekmények

37. § A mérkőzés rendjének megzavarása, sportszervezet szurkolóinak rasszista, gyűlöletkeltő cselekményei

(1)
a) A mérkőzés rendjének megzavarása, ha egy sportszervezet szurkolójának vagy szurkolóinak viselkedése akadályozza a mérkőzés zavartalan lejátszását, és/vagy a helyszínen jelenlévő szurkolókat, valamint a tv nézőket a mérkőzés élvezetében és/vagy megbotránkoztatást vált ki a közvéleményben.
b) A teljesség igénye nélkül az a) pontban meghatározott vétséget valósítják meg például az alábbi cselekmények, viselkedések:
− a mérkőzés ideiglenes felfüggesztését előidéző magatartás;
− a mérkőzés normális körülmények közötti tv-közvetítésének megzavarása;
− a játéktérre, vagy a játékteret a nézőtértől elválasztó határvonalon belülre
történő illetéktelen bejutás;
− a játéktérre, vagy a pályakorláton belülre bármilyen tárgy bedobása;
− a törvényben tiltott pirotechnika használata;
− a mérkőzésen részvevő néző, játékos, szakmai stábtag, hivatalos személy
veszélyeztetése, fenyegetése, akadályozása vagy bántalmazása, a
mérkőzésre érkezésekor, a mérkőzés során vagy mérkőzésről távozásakor, a sportlétesítmény területén, valamint a sportlétesítménynek a mérkőzés megrendezéséhez igénybe vett közvetlen környezetében;
− nem engedélyezett tartalmú molinók, feliratok kihelyezése;
− nem engedélyezett tartalmú (például politikai vagy vallási érzékenységet
sértő, az obszcén, illetve a gyerek közönséget megbotránkoztató)
kifejezések, rigmusok, üzenetek kiabálása, feliratozása;
− a mérkőzés idő előtti lefújását előidéző rendzavarás;
− minden olyan egyéb rendzavarás, amely az a) pontban meghatározott
következménnyel jár.
c) Ha a mérkőzés rendjének megzavarása történik, a fegyelmi eljárásban a FB a rendező sportszervezettel, illetve idegenbeli mérkőzésen és Magyar Kupa döntő esetén a rendzavarást elkövető személyekhez köthető sportszervezettel szemben jár el.

(2)
a) Általános esetben a 37.§ (1) bekezdésben meghatározott magatartásokra
ugyanazon mérkőzésen egyenként (azaz minden egyes előfordulásra)
kiszabandó büntetés az egységes alapbüntetés. Az általános esettől való
eltéréseket a (3)-(6) bekezdések tartalmazzák.
b) Az egységes alapbüntetés formája pénzbüntetés, az alábbi összeggel:
b1) nagypályás férfi NB I bajnokságban résztvevő csapatok esetében; 250.000 Ft/előfordulás;
(…)

(3)
A (2) bekezdésben írt általános esettől eltérően kell eljárni az alábbi esetekben:
a) egy konkrét személy (pl. játékos vagy hivatalos közreműködő) emberi
méltóságot sértő és/vagy obszcén szidalmazása esetén az alapbüntetés
kétszeresét kell kiszabni;
b) a mérkőzés zavartalan lebonyolítását és tv-közvetítését akadályozó viselkedés (például a mérkőzés ideiglenes felfüggesztését előidéző cselekmény) esetén az alapbüntetés háromszorosát kell kiszabni;
(…)

(4)
a) Bármilyen formában történő rasszista rendzavarásért pénzbüntetésként az alapbüntetés nyolcszorosát kell kiszabni, emellett szektorbezárást (szektor elválasztás nélküli sportlétesítmény esetében a létesítmény bezárását) kell elrendelni 1 mérkőzésre.
b) Amennyiben a (4) a) pontban írt vétség időpontját megelőző 6 hónapban a sportszervezet már részesült ugyanezen pont alapján büntetésben, akkor az újabb rasszista rendzavarásért pénzbüntetésként az alapbüntetés
tizenkétszeresét kell kiszabni, és zártkapus rendezést kell elrendelni 1-5
mérkőzésre.

(5)
a) Egyazon mérkőzés vonatkozásában a 37.§ (1) bekezdésben meghatározott vétség büntetése az adott mérkőzésen történt összes előfordulásra a (2)-(4)pontok alapján egyenként meghatározott büntetések együttese, az alábbi b), c) és d) pontok figyelembe vételével.
b) Ha a (2) bekezdés alapján büntetett cselekmény időtartama (pirotechnika
használatát kivéve, ld c) pont) meghaladja a 3 percet, akkor az alapbüntetés
kétszeresét, illetve ha meghaladja a 10 percet, akkor az alapbüntetés
négyszeresét kell kiszabni.
(…)
d) Ha egy cselekmény egyazon mérkőzésen belül ismétlődik, minden ismétlődésre önállóan meg kell határozni a megfelelő pénzbüntetést a (2)-(5) pontok szerint, és ezen tételeket összegezni kell.

(6)
a) Amennyiben egy, a (2) bekezdés alá tartozó vétség nem okozott érdemi zavart vagy megbotránkozást, a Fegyelmi Bizottság méltányosságból az alapbüntetés alkalmazása helyett írásbeli figyelmeztetésben részesítheti a sportszervezetet.
b) A Fegyelmi Bizottság kirívóan súlyos esetben, például sérülést okozó vétség esetén vagy a mérkőzés idő előtti lefújását eredményező esetben, a (3)-(5) pont alkalmazásakor az ott leírtnál súlyosabb pénzbüntetésben is részesítheti a sportszervezetet, de legfeljebb 30 millió forint értékben, és dönthet szektorbezárásról vagy zártkapus mérkőzésről legfeljebb 5 mérkőzésre.

(forrás: az MLSZ hatályos Fegyelmi Szabályzata)

---

Mit tehet a kicsoda?

43. § A mérkőzés megszakítása, beszüntetése

(1) A mérkőzés megszakítása, beszüntetése

a) Ha egy mérkőzés félbeszakad és beszüntetik, akkor a versenyrendszert kiíró szövetség Versenybizottsága dönt a mérkőzés újrajátszásáról és annak időpontjáról, de a pályaválasztói jog az eredetileg kijelölt sportszervezetet illeti meg.
b) Ha a sportrendezvény résztvevőinek magatartása, annak biztonságos megtartását veszélyezteti és a megbomlott rend másként nem állítható helyre, a szervező köteles a sportrendezvényt megszakítani, illetve felfüggeszteni.
c) A rendőrség jelenlévő képviselője a szervezővel, a vendég sportszervezet képviselőjével, valamint a játékvezetővel lefolytatott egyeztetést követően kezdeményezi a mérkőzés befejezetté nyilvánítását.
d) A játékvezető a rendőrség és a szövetségi ellenőrök kezdeményezésére köteles a mérkőzést megszakítani, felfüggeszteni és befejezetté nyilvánítani. Amennyiben a játékvezető – a sportszövetség képviselője, illetve a rendező javaslatára – a mérkőzés befejezetté nyilvánításáról döntött, a szervező a sportrendezvényt befejezetté kell nyilvánítsa, és erről tájékoztatnia kell a sportrendezvény résztvevőit.
(…)
k) Nem lehet a mérkőzést folytatni levonulás, a játéktéren történt haláleset esetén. A mérkőzést a játékvezető köteles beszüntetni.
l) Ha a sportrendezvény résztvevőinek magatartása annak biztonságos megtartását veszélyezteti és a megbomlott rend másként nem állítható helyre, a szervező köteles a sportrendezvényt megszakítani, illetve felfüggeszteni. A rendőrség kezdeményezésére a sportrendezvényt meg kell szakítani. A szervező köteles azt a résztvevőt, aki a sportrendezvény megtartását, illetve mások személyi és vagyonbiztonságát veszélyezteti, vagy rasszista, gyűlöletre uszító magatartást tanúsít, e magatartások abbahagyására felszólítani.
(…)
n) Ha a mérkőzésen a versenyrendszert kiíró szövetség sportszakembere hivatalos minőségében (szövetségi-, biztonsági-, vagy játékvezető ellenőr) van jelen, akkor a játékvezetőnek a mérkőzés beszüntetésére vonatkozó döntésének meghozatala előtt egyeztetni kell vele.
o) Ha a játékvezető a mérkőzést rendzavarás miatt megszakította, a rendező egyesület köteles haladéktalanul mindent megtenni a rendzavarás megszüntetésére.
p) Különösen súlyos rendzavarásnak minősül:
(…)
4) a nézők rasszista illetve hátrányos, megkülönböztető jellegű, rossz hírbe hozó, valakit rágalmazó módon faj, bőrszín, nyelv, vallás vagy etnikai, néprajzi hovatartozás miatt gyűlöletre uszító szavakkal becsmérlik az ellenfél játékosát(ait), edzőjét, illetve a versenyrendszert kiíró szövetség sportszakembereit.
(…)

44. § A mérkőzés megszakításával, felfüggesztésével és befejezetté nyilvánításával kapcsolatos intézkedések

(1) A mérkőzés megszakításával, felfüggesztésével és befejezetté nyilvánításával kapcsolatos intézkedések
a) Amennyiben a nézők a sportszerű szurkolással összefüggésbe nem hozható, rasszista, diszkriminatív magatartást (pl. dal, inzultus, bekiabálás, zászló, stb.) tanúsítanak, a szövetségi ellenőr a tartalék játékvezetőn (partjelzőn) keresztülinformálja a játékvezetőt, aki első lépésként a Játékszabályok 5. trv.-t alkalmazva megszakítja a mérkőzést és azt csak az alábbi biztonsági közlemény hangosbemondón történő közzétételét követően indítja újra (3. melléklet).
b) A szövetségi ellenőr, a rendező és a rendőrség a tartalék játékvezetőn keresztül segít a játékvezetőnek meghatározni, hogyha sportszerűtlen magatartás megszűnt-e az első lépést követően.
c) Amennyiben a résztvevők részéről tanúsított rasszista viselkedés nem szűnt meg a játék újraindítását követően, akkor az ellenőr ismételten értesíti a tartalék játékvezetőn keresztül a játékvezetőt, aki 5-10 percre felfüggeszti a mérkőzést és megkéri a csapatokat arra, hogy vonuljanak az öltözőikbe.
d) A szövetségi ellenőr emellett elrendeli egy további, szigorúbb hangvételű közlemény beolvasását is. Ebben a közleményben meg kell kérni a nézőket arra, hogy fejezzék be a rasszista viselkedést és fel kell hívni a figyelmüket arra, hogy a negatív jelenség további tanúsítása a mérkőzés befejezetté nyilvánítását is eredményezheti (3. melléklet).
e) A felfüggesztés ideje alatt a játékvezetőnek konzultálnia kell az ellenőrrel, a rendezővel és a rendőrség jelenlévő képviselőjével a lehetséges további lépésekről, a mérkőzés befejezetté nyilvánításának lehetőségéről.
f) Ha a mérkőzés újraindítása után a nézők részéről tanúsított magatartás nem szűnik meg, akkor az ellenőr jelzése alapján a játékvezetőnek, mint végső megoldás, befejezetté kell nyilvánítani a mérkőzést.
g) A mérkőzést befejezetté nyilvánító döntésre csak abban az esetben kerülhet sor, amennyiben a mérkőzés lefújásával járó kihatások a játékosok és nézők biztonságára tekintettel körültekintően – a szövetségi ellenőr, a rendőrség képviselője és a rendező bevonásával – fel lettek becsülve. A mérkőzés befejezetté nyilvánítása az érintett felek megállapodásán nyugszik, közös döntés eredménye. A rendőrség mérkőzés befejezésével kapcsolatos döntését jogszabályi rendelkezés alapján kötelező végrehajtani.
(…)

(2) Mérkőzés beszüntetéskor a következő határozatok hozhatók
b) A mérkőzés 3 pontját 3-0-ás eredménnyel a vétlen csapat javára kell igazolni:
(…)
7) ha a mérkőzés nem fejezhető be, és a vétkes csapat győzelemre vagy döntetlenre illetve a másik csapat 3 gólnál kisebb különbségű győzelemre áll;
8) ha a mérkőzés a játéktéren vagy a nézőtéren okozott botrány miatt szakad félbe és a vétkes csapat győzelemre, döntetlenre, vagy a vétlen csapat 3 gólnál kisebb különbségű győzelemre áll.
c) A mérkőzést 0-0 gólkülönbséggel lejátszottnak kell tekinteni azzal, hogy mindkét csapat 1-1 pontot kap, de évi összeredményükből 1-1 büntetőpontot le kell vonni, ha a mérkőzés beszüntetésében mindkét csapatot felelősség terheli.

3. melléklet: Közlemények
Első közlemény
Tisztelt Vendégeink!
Figyelmüket és együttműködésüket kérjük. Ez egy biztonsági közlemény!
A stadionban elhangzott rasszista viselkedés miatt a játékvezető kilátásba helyezte a mérkőzés felfüggesztését.
Kérjük együttműködésüket abban, hogy a negatív jelenségek ne ismétlődhessenek meg. Köszönjük együttműködésüket!
(…)

(forrás: az MLSZ hatályos Versenyszabályzata)

A hivatkozott 5. trv.

A játékvezető

1. A játékvezető hatásköre
Minden mérkőzést egy játékvezető vezet, akinek korlátlan joga, hogy azon a
mérkőzésen érvényt szerezzen a labdarúgás játékszabályainak.

3. Jogai és kötelezettségei
A játékvezető:
(…)
– a mérkőzés további hivatalos személyeivel együttműködve vezeti a
mérkőzést
(…)
– felügyeli és/vagy jelzi a játék újraindítását

Fegyelmező intézkedés
(…)
– fellép a nem felelőségteljes módon viselkedő csapatvezetőkkel szemben és szóban fegyelmezheti, sárga lapot mutathat fel figyelmeztetésként vagy piros lapot mutathat fel a játéktérről és annak közvetlen környezetéből, beleértve a technikai zónát is, történő kiállításhoz; amennyiben a vétkes nem azonosítható, akkor a technikai zónában tartózkodó rangidős edzőt kell
szankcionálni. (…)

(forrás: a hatályos Szabálykönyv)

---

Érdemes igazat mondani

35. § Félrevezetés

Annak a büntetése, aki a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan, vagy aki hamis adat közlésével, hiányos vagy valótlan nyilatkozattal az MLSZ-t, a megyei (budapesti) igazgatóságot, vagy annak valamelyik bizottságát megtéveszti, illetve arra kísérletet tesz, továbbá aki hamis vallomást tesz:
a) ha játékvezető: eltiltás minden labdarúgással kapcsolatos sportszakemberi tevékenységtől hat hónaptól-kettő évig;
b) ha labdarúgó: eltiltás a mérkőzésen való részvételtől hat hónaptól-kettő évig;
c) ha sportszakember: eltiltás minden labdarúgással kapcsolatos tevékenységtől hat hónaptól-kettő évig;
d) ha sportszervezet: pénzbüntetés 500.000.- Ft-tól – 2 millió Ft-ig terjedhet.

(forrás: az MLSZ hatályos Fegyelmi Szabályzata)

---