Az egyszerűség kedvéért tekintsük Pestszentlőrincet (Lőrincet, Imrét) és Kispestet (Wekerlét) egy kultúrkörnek. Nagy különbség nincs közöttük, mindkét település alig száz-százötven éves, mindkettő egy jelentős részét elbontották a hetvenes-nyolcvanas években, hogy a helyükre tömbházakat emeljenek. A régi lőrinciek és kispestiek a város más területein kaptak lakásokat (Erzsébeten, Kőbányán, etc), miközben Kispestre és Lőrincre teljesen más kulturális háttérrel érkezők költöztek be.
Rövid történelmi áttekintés: 1873 előtt Kispest területe Szent Lőrinc pusztához tartozott, Szent Lőrinc puszta (több írásmódja is ismert, például Pusztaszentlőrincz vagy Szentlőrincz-puszta, azonban itt a Magyar városok monográfiája c. kötet megnevezéseit fogjuk használni) pedig Vecséshez. Kispest 1871-ben vált ki Vecsésből és vitte magával Szent Lőrinc pusztát is, majd 1873-ban lett önálló település. A település területének egy jelentős része ekkoriban mindenféle nagybirtokosok és a Belga-bank tulajdonához tartozott, és fokozatosan került felparcellázásra. Pestszentlőrinc végül 1909-ben vált ki Kispestből, és 1910-től önálló település. Ekkor már működik a területén a Kispesti Textilgyár, vagyis semmi meglepő nincs abban, hogy az alapításakor még Kispesthez tartozó területen később is megmaradt a gyár neve. A lényeg, hogy egy időben mindkét település Vecsés volt, de településhez hasonló dolog akkoriban inkább Lőrincen volt, majd közösen Kispest lettek, aztán két külön település, majd megyei jogú városok, és végül budapesti kerületek.
Most, hogy ezt kitárgyaltuk, térjünk át a poszt témájára, vagyis a kispesti és lőrinci csapatok szereplésére a mindenféle magyar bajnokságokban. Illetve nem feltétlen a szereplésükre, hanem arra, hogy a rendszernek egyes szintjein mennyi helyi csapatot találunk, vagyis mennyire volt meghatározó a délpesti térség északi része a futballunk mindennapjaiban.
Az első probléma, mármint azon túl, hogy Kispestet és Lőrincet egynek tekintjük, annak megállapítása, hogy mit nevezhetünk egyáltalán szinteknek a magyar bajnoki rendszerek történetében. Például 1926 előtt a bajnokságot Budapestre írták ki, és a vidéki kerületek győztesei kihívhatták a budapesti bajnokot egy országos döntőre, azonban ha erre sor is került, általában csúfos vereség lett a vége. Viszont mint kérdés, felmerül, hogy egy vidéki kerület bajnoksága, mint szint hova sorolható? Egyenrangú a jóval erősebb budapestivel, vagy jó esetben másod-harmadvonalnak számítjuk be?
(Nem volt egyszerű döntést hozni, és hogy lássátok, mennyire bonyolult, a poszt végén bemutatásra kerülnek a nyers adatok is.)
Posztunk kedvért nevezzük Komoly Ligának a következőket:
- 1926 előtt a budapesti I. és II. osztályt, valamint a hadibajnokságok I. és II. osztályát.
- 1926 és 1935 között a profi I. és II. osztályt.
- 1936 és 1946 között az NB-t, a Profiligát (kvázi másodosztály), a II. ligát, az NB B-t, valamint a területváltozások idején az NB II. különböző csoportjait (kivéve az NB II kolozsvári, székelyföld északi és déli csoportjait a maguk öt-öt csapatával), a hadibajnokságot, az 1945-ös Budapest bajnokságot, és 1945/46-ban a kétcsoportos NB I-et.
- 1946 és 1966 között az NB I-et és az NB II-t. Mivel utóbbiból rendre négy csoport volt, így ebben az időszakban lesz a legtöbb komoly csapat.
- 1966 után az NB I., PNB, NB I/B és NB II. mezőnyeit egészen addig, amíg legfeljebb három területi egységre van osztva az ország, és ezek az egységek legfeljebb az NB-s szint második vonalát képviselik.
- a félbeszakadt bajnokságokat nem számoljuk,
- ahogy a háború előtt jelentősnek mondható Cégligát sem.
- [A figyelembe vett ligák listáját és elemszámait ebben a táblázatban találjátok.]
A végeredmény a grafikonon látható:
Bárhogy próbálkoztunk, sajnos ennél jobban nem lehetett definiálni a komoly fogalmát. A második világháború végén, valamint 1956 után a 12-12 csapatok extrém helyzetek, ahogy az első világháború előtti alacsony számok is, viszont ezek nélkül sem sokkal jobb a helyzet, hiszen 28 és 86 között ingadozik a vizsgált elemszám.
Egy másik fontos kérdés volt, hogy egyáltalán melyik csapatokat vizsgáljuk? Itt a következő döntés született:
- a klub kispesti vagy lőrinci székhelyű legyen (ez triviális), valamint
- a magyarfutball.hu adatbázisában legalább tíz befejezett idénnyel rendelkezzen.
A kispesti és a lőrinci székhely azért is fontos, mert voltak klubok, amelyek esetleg Kispesten vagy Lőrincen játszottak, azonban nem tekinthetők helyinek, illetve a Kistext központja Lőrincen, a pályája azonban Kispesten, míg a Traktorgyár Kispesten, de a pályája Lőrincen volt.
Ennek eredményeképp a következő klubok maradtak a következő névváltozatokkal:
- Kispesti AC, Kispest FC, Bp-i Honvéd, Kispest-Honvéd, Bp. Honvéd
- Bp. Honvéd-MFA, valamint ha a KAC párhuzamosan szerepel a KFC-vel, akkor a KAC
- Kistext (Az NB II-es csapatok kereteit itt találjátok. Itt vezetett le a Honvédból például Nagy György, Cserjés József, vagy a Kispestből Olajkár I.)
- Wekerletelep, Wekerle FC, Férfiruhaipari WSC, Postajavító WSC
- Hofherr és Schantz SC, Hofherr SC, Vörös Csillag Traktorgyár, VCS Dutra, VCS Gépgyár, Rába KÖG, Szentlőrinci AC, 1908 Pestszentlőrinci-Pestszentimrei SC (a Traktorgyár a pályája felszámolása után a SZAC-hoz költözött és felvette a nevét) (Az NB II-es csapatok kereteit itt találjátok.)
- Szentlőrinci AC (Barátság, Petőfi) a Postásba olvadása előtt
- Kispesti MTE, Gránit, Építők Gránit
- Soroksárpéteri AC/TK, Pestszentimrei TK, MOVE Pestszentimre, Pestszentimrei Petőfi/Traktor/Építők, Pestimre, Pestszentimre SK
- Hálókocsi SC
- Szemeretelepi TE
- Lőrinci Fonó (A hetvenes években itt játszott például a Honvédból ismert Katona Sándor, vagy a Fradiból Karába.)
- Szentlőrinci Nemzeti, Száva Előre
- Hungária Jacquard SC, Vörös Lobogó Jacquad
- Kispesti Húsiparosok/Húsos
- Kispesti Selyemszövő, Vörös Lobogó Pipacs Selyemszövő, XIX. Pipacs-selyemszövő, Pipacs-selyem, Budapesti Selyem, Kispesti Selyem, Selyem
- Lőrinci Hengermű, Vasas Hengermű
- 1908 Szentlőrinci AC ÖK SE (igen, ez egy harmadik SZAC)
- [A klubok egyes idényekben használt névváltozatait ebben a táblázatban találjátok.]
Összesen 16 klub 18 csapata, ugyanis a KAC és a KFC, a Bp. Honvéd és a Bp. Honvéd-MFA, valamint a Wekerletelep és a Wekerle néha párhuzamosan működött. Ennek ellenére a Wekerle FC egyetlen profi idényét, amely után megszűntek, a Wekerletelepnél rögzítettük, ahogy a Szentlőrinci Nemzetinél se vettük figyelembe (illetve nem találunk) amatőrcsapatot a profi mellett.
Ja, és nagyon tudnák szurkolni egy Vörös Lobogó Pipacs Selyemszövőnek! Legnagyobb sajnálatunkra a környék futballját elkerülték a például a női röplabdabajnokságból ismert olyan remek nevek, mint a Vörös Meteor Háztartási Bolt, a Kőbányai Polgári Serfőző SE, vagy mondjuk a Vasas Turbó. (Egyszer kéne egy gyűjtést csinálni az ötvenes évek elejének hülye neveiből. Feltéve, ha még nem csinált ilyesmit Kiss Laci, Szegedi Peti, esetleg Szily Laci.)
Foglaljuk össze hol tartunk:
- megállapítottuk, hogy Kispestet és Lőrincet egyben fogjuk kezelni,
- megállapítottuk, hogy mit nevezünk Komoly Ligának, tehát csak azokat a szerepléseket tekintjük valóban értékesnek, amikor egy helyi csapat ezen ligák egyikében szerepel
- és megállapítottuk a vizsgált klubok körét.
Az iménti erős megkötések után a következő szereplési számokat kapjuk:
Vagyis ez alapján a környék második klubjának a Kistext tekinthető, mindezt úgy, hogy volt idő, amikor három klubot is találhatunk a legfelsőbb szinteken:
- 1948/49-ben a Kispest mellett a Kistext és a SZAC is NB I-es volt.
- 1946/47-ben és 1947/48-ban a Kispest mellett a SZAC NB I-es, a Kistext NB II-es.
- 1942/43-ban és 1943/44-ben a Kispest NB I-es, a Wekerletelep és a SZAC NB II-es.
- 1961/62-ben, 1963 őszén és 1964-ben a Honvéd NB I-es, a Kistext és a Traktorgyár NB II-es. A vicc, hogy a két csapat pályája egymástól gyalog sem volt öt percre, egymással mégsem játszhattak a másodosztályban, mert két külön csoportba tették őket. (Magas szintű környéki rangadó mindössze az NB I-ben, valamint 1942/43-ban, a Wekerletelep és a SZAC között, az NB II. Wesselényi csoportjában jött össze.)
További 33 bajnokságban két klub képviseli a környéket. Először 1916/17-ben a Kispest és a Hofherr, legutóbb pedig 2012/13-ban a Honvéd és a Honvéd-MFA NB II-es csapata. Utóbbit nem számolva viszont egészen 1972/73-ig kell visszamennünk, vagyis a Kistext utolsó NB II-es idényéig.
Zárójelben az első és az utolsó szereplések a legmagasabb szinteken, valamint a klub legjobb bajnoki eredménye:
- Kispest: 1916/17 – máig, 14-szeres bajnok
- Honvéd-MFA: 2009/10 – 2012/13, NB II. 12. hely
- Kistext: 1946/47 – 1972/73, NB I. 15. hely
- Wekerletelep: 1918/19 – 1943/44, NB II. és Hadibajnokság II. 8. hely
- Hofherr: 1916/17 – 1965, Hadibajnokság II. 8. hely és NB II. 12. hely
- SZAC: 1938/39 – 1948/49, NB I. 6., 7., és 8. hely
- Szentlőrinci Nemzeti: 1932/33 – 1934/35, Profiliga II. 6. hely
1916/17 óta tehát minden idényben találunk kispesti vagy lőrinci klubot a labdarúgó bajnokságaink legmagasabb szintjein. Ebből 70 idényen át a Kispest/Honvéd egyedüliként, és mindössze egyetlen idényben, 2003/04-ben hiányzik környékbeli csapat a legfelsőbb osztályból.
További számok
A környék csapatainak szereplése osztályok szerint összesen:
| szint | idények száma |
|---|---|
| 1 | 116 |
| 2 | 87 |
| 3 | 166 |
| 4 | 169 |
| 5 | 162 |
| 6 | 38 |
| 7 | 4 |
| 8 | 1 |
Ugyanez klubok szerint:
| klub | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | össz. |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Kispest/Honvéd | 110 | 3 | 2 | 1 | 116 | ||||
| Pestimrei SK | 12 | 15 | 19 | 16 | 18 | 1 | 81 | ||
| Hofherr/Traktorgyár | 2 | 22 | 26 | 19 | 70 | ||||
| Gránit | 1 | 11 | 15 | 27 | 3 | 57 | |||
| Wekerletelep | 13 | 16 | 10 | 11 | 4 | 54 | |||
| KAC/Honvéd-MFA | 15 | 22 | 9 | 3 | 1 | 50 | |||
| Kistext | 1 | 13 | 21 | 7 | 6 | 48 | |||
| Lőrinci Fonó | 14 | 13 | 19 | 46 | |||||
| SZAC | 5 | 15 | 9 | 4 | 2 | 35 | |||
| Sz. Nemzeti | 6 | 8 | 17 | 3 | 1 | 35 | |||
| K. Törekvés | 3 | 4 | 7 | 14 | 28 | ||||
| Szemeretelep | 3 | 8 | 5 | 7 | 4 | 27 | |||
| Hungária Jacquard | 11 | 7 | 3 | 2 | 23 | ||||
| K. Húsos | 1 | 7 | 12 | 1 | 21 | ||||
| Hálókocsi | 2 | 11 | 2 | 15 | |||||
| 1908 SZAC | 4 | 7 | 2 | 1 | 1 | 15 | |||
| K. Selyem | 2 | 8 | 1 | 11 | |||||
| L. Hengermű | 5 | 6 | 11 |
Fontos megjegyezni a táblázathoz, hogy a poszt elején elvégzett szűkítést nem véletlenül csináltuk, ugyanis előfordulhat, hogy amíg például a Szentlőrinci Nemzeti csapata a profi másodosztályban játszott, addig a magyarfutball.hu – jobb elméleti megalapozottság hiányában – ugyanerre a szintre teszi mondjuk a budapesti amatőr első osztályt, valamint a vidéki kerületek legmagasabb szintjeit, miközben érezzük, hogy valószínűleg nagyon nem ugyanazt a nívót képviselték. Pár klub azonban kivétel lehet, például az amatőrségét végig fenntartó kőbányai Törekvés, amely a budapesti amatőr I-ben szerepelt, miközben valós tudása alapján valahol a profi I. és II. osztály között kellett volna lennie.
Idények szerint grafikonon valahogy így nézne ki:
Jól megfigyelhető, hogy egy gyors felfutást követően (1909-ben alakult a KAC) már a húszas évek közepére eléri a tízet a környékbeli csapatok száma, és ezt a szintet egészen a hatvanas évek elejéig tartani tudják. Innentől indult egy gyors hanyatlás és a kilencvenes évek egy-három csapatos mélypontja után, az elmúlt tíz évben újra négy csapatot találunk a bajnokságok különböző szintjein. (Emlékeztetőül: csak azokat a klubokat vettük figyelembe, amelyek legalább tíz befejezett bajnoksággal rendelkeznek, mindegy milyen szinten.)
címlapkép: a Kispest csapata 1931-ben Lillafüreden, egy Attila elleni 1-1-es meccs után. A kép eredetije megtekinthető a Kispesti Futball Házban.
A poszt elkészítése mintegy harminc munkaórát vett igénybe, és nyugodtan mondhatjuk, hogy az ehhez hasonló nagyobb ívű posztok nem jönnének létre, ha nem lennétek ilyen nagylelkűek az oldal támogatásában. Köszönjük!
Apró fejezetek a klubtörténetből sorozatunk korábbi részei //
- 117 éves az MLSZ (1901)
- Öt darab kéményről (1912)
- Felfüggesztették a Kispest játékjogát (1921)
- Figyelmeztetés a pályatulajdonosokhoz! (1923)
- Lord Rothermere, a Kispest díszelnöke (1930)
- Lemondott az elnökség (1930)
- A Sárkány-közép egy Kispest-Fradin (1933)
- A kispesti sporttelep átadása (1939)
- Majdnem nevet váltott a Kispest (1941)
- Kovács Miklós legendája (1942)
- Györkös József szurkoló Puskásról (1944)
- A Kispestből Honvéd lett (1949)
- Hetven éves az első bajnoki cím (1950)
- Egy elfeledett bajnok cím (1956)
- Tichy Lajos utolsó bajnoki meccse (1971)
- Legendás csatárduók (2018)
- # Források a kispesti stadion történetéből
- # A “rugdaló” labdajáték
- # Miért Sárkány utca a Sárkány utca?
- # Melyik megyében mikor nyertünk először?
- # Kispesti és lőrinci klubok
