Most, hogy mindkét mesternek ugyanúgy 12-12 meccse volt, érdemes lenne pár összevetést grafikonon is ábrázolni. Például rögtön az
előnyben-hátrányban perceket,
vagyis azt, hogy összeszámoltuk az összes olyan játékpercet, amikor a csapat előnyben focizott, amikor hátrányban, és amikor egyikben sem, tehát praktikusan döntetlenre állt a meccs.
Ami változás történt, az szinte jelentéktelen:
- Valamennyivel kevesebbet (-26 perc) játszunk előnyben, és
- kábé ugyanennyivel (-18 perc) kevesebbet hátrányban, cserébe
- valamennyivel többet (+44 perc) várakozva, hogy merre billen a vége.
A 26 perc előny egyébként annyit jelent, hogy Courts 12 meccsen 13, Klafuric 12 meccsen 12 pontot szerzett, és innen nézve a váltás nem jól sült el.
Sokkal érdekesebb viszont, hogy
mikor dőltek el a meccsek,
vagyis keressük azt a percet, amikor gyakorlatilag kialakult egy meccs végkimenetele. Például egy 0-0-ás meccs végkimenetele az 1. percben dőlt el, egy 3-0-é pedig az első gól percében, miközben a végeredmény a harmadik gól percében alakult ki.
- Courts esetében a meccseink átlagosan a 37 perc után eldőltek, és az 52. percre a végeredmény is kialakult,
- Klafuricnál az eldőlés átlagos perce 49, a végeredményé pedig 63,
ami azt jelenti a mi nézőpontunkból, hogy Klafuric kitolta azt az időt, amíg a csapat hatással van a mérkőzés kimenetelére, amit az is jól mutat, hogy
- az első 60 perc alapján Courts 11, Klafuric 16 pontot szerzett volna,
- miközben csak az utolsó 30 percet nézve Courts 17, Klafuric 10 pontot,
és hangozzék ez bármilyen furán, a lényeg, hogy az utolsó 30 percre Courtsnél már rég eldőltek a meccsek, tehát akkor is kapott 1 pontot, ha mondjuk a csapata a 60 percben ugyanúgy 0-1-re állt, mint a lefújáskor, hiszen abban a 30 percben hozott egy 0-0-át.
Az egyetlen meccs, ahol Courts idején az utolsó 30 percben módosítani tudtunk a kimenetelen, az idegenbeli Vasas volt, ahol Lukic a 65. percben lőtte a győztes gólunkat. Igen, Courtsnél szinte lényegtelen volt az utolsó fél óra, mert addigra egy kivételével(!) minden meccse eldőlt.
Klafuricnál viszont:
- Vasas: 84. és 88. percben lőtt gólokkal 0-0 után 2-0 (+2 pont)
- Újpest: A 60. percben még vezettünk, majd a 76. percben kapott góllal kaptunk ki 2-1-re. (-3 pont)
- Kisvárda: a 74. percben mentették 1-1-re. (-2 pont)
- Debrecen: a 71. percben még vezettünk, a vége 2-3. (-3 pont)
- Felcsút: az 57. perctől rúgtunk 3 gólt, a vége 3-1. (+2 pont)
Courtsnél 12/1, Klafuricnál 12/5 az utolsó 30 percben eldőlt meccsek száma, azonban az eredő pontszáma Coursnek +2 volt, Klafuricnak viszont -4.
Így azért nehéz azt mondani, amit állítani szerettünk volna, hogy
Klafuricnál mintha jobban kontroll alatt tartanánk a meccseket, mint korábban.
Vagy ha nem is kifejezetten kontroll alatt, azonban azt érezni, hogy több beleszólásunk van a végeredménybe, mint korábban volt, még ha a szerzett pontok nem is feltétlen igazolják.
össze-összevetés
Tavaly is két edzőnk volt, nézzük, hátha az ő számaik kontextusba helyezik a mostani teljesítményeket:
| név | ppm | ppm60 | diff | m | eldőlt | vége |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Horváth | 1,11 | 1,44 | -0,33 | 18 | 59 | 72 |
| Vignjevic | 1,2 | 1,53 | -0,33 | 15 | 46 | 57 |
| Courts | 1,08 | 0,92 | +0,16 | 12 | 37 | 52 |
| Klafuric | 1 | 1,33 | -0,33 | 12 | 49 | 63 |
Jól látható, hogy Ferinél kontrolláltuk leginkább a meccseket, azonban sajnálatos módon csak ritkán a saját javunkra, köszönhetően a sok, és az átlagokat rendesen megnyomó utolsó utáni perces vereségnek.
Annyi mindenképp látszik, hogy amíg Feri extrém kilógott fölfelé, addig Courts lefelé - és azt is sejteni véljük, hogy egyik sem feltétlen jó nekünk. Lefordítva:
- nem jó, ha a meccseink nagyon korán eldőlnek (Courtsnél már az első félidőben!),
- és az sem jó, ha sokáig tartjuk magunkat, aztán a végén esünk pofára,
és mielőtt azt gondolnánk, hogy Klafuric a horváthi modellt követi, tegyük gyorsan hozzá, hogy nála két pozitív kimenetelre három negatív jut, Ferinél viszont két pozitívra hét(!) negatív jutott, és utóbbi az összes meccsének közel a 40 százaléka.
Apró érdekesség, hogy a legutóbbi négyből három edzőnk is meccsenként átlagosan 0,33 pontot veszített a 60. perc után.
Ötletem sincs, hogy ez miért lehet: erőnlét, koncentráció, karma, vagy mi a tosz?
ennyi karakter, és a végére
jócskán belezavarodtunk, ezért inkább nem merünk állítani semmit.
címlapkép: Fortepan / Kereki Sándor
És tessék ! Lanzafamét újra leigazoltuk ! Csak a Kispest ! ❤️🖤❤️🖤
???
Jaaa, gondolom áprilisi tréfa. :)
Április 1.
Én leginkább arra lennék kíváncsi, hogy mikor az új tulajok jöttek, Supi azzal a felkiáltással lett elküldve, hogy más típusú játékstílust kívánunk megvalósítani. Szóval így 4 év után kérdezném, hogy amit most látunk, az már a megvalósítani kívánt játékstílus, vagy még mindig keressük a stílusunkat?
Ilyen meccs számok mellett nem biztos, hogy van értelme, de én megnézném a ppm alakulását. Érzésre Feri-nél lefele ment, Vignjeic és Kufirc káosz mig a derék skótnál épp felfele ment, mikor kibasztuk. Nem biztos, hogy okosabbak leszünk, mert ilyen meccsszámoknál az is számit, hogy épp kivel játszottunk, de …
Aki focizott valaha, az tudja, hogy az erőnléti hiányosság először nem a tüdőben, vagy a vádliban jelentkezik. Futni még tudunk a 94. percben is, valahogy, valahová.
Az erőnléti probléma első jele, hogy az embernek „elmegy a kedve” a nem pontos passzokért futni, vagy bizonytalan kimenetelű ütközéseket felvállalni. Ez szinte észrevehetetlen, úgy kívülről, mint a játékosnak magának, belülről. Csak annyi látszik, hogy nem ér oda, vagy elveszíti a párharcot, integet, reklamál, káromkodik, letámaszt a térdére, nem jön vissza lesről.
A következő erő-fogyta fázis, amikor a koncentráció leesik, se a passz nem oda megy, se a helyezkedés nem jó, a lövések, beadások kimennek a stadionból, labda elsuhan a talp alatt stb.
A harmadik fázis, amikor már érződik az oxigén hiánya, és a tejsav túltengése, a sebesség-mozdulatgyorsaság és mozdulatterjedelem radikális visszaesése. (a negyedik görcs, lila-zöld villogás a szemek előtt)
A mi kis csapatunk három éve küzd az elemekkel és én nem láttam olyan meccset, ahol egyik fázis se ütött volna be. Jó esetben csak az első fázis jön. De ez is elég, hogy az UTE, vagy a LOKI lelépjen minket az utolsó 20 percben. Azt hinnénk, hogy taktika, azaz akaratlagos, hogy beszorulunk „magunkra húzzuk az ellenfelet”. Nem nem az! Hanem kitikkadás.
De láttam már olyan meccset az elmúlt három évben, ahol a harmadik fázis is beköszönt.
Ki kéne mennem holnap.
De aggódom egy újabb 0:5-ös zakó miatt. Hogy elfossa az agyamat a harctéri idegesség. Cca: háromezerért + kétezer a sörökért…?
Minden igaz, kiveve a kijovetel. Nyugodtan. Ezen mar tul vagyunk, nincs mit idegeskedni!
Avvan, hogy a 2020/21 es idényben 24 forduló után a 9. helyre csöppentünk, előtte három fordulón át 11. helyen tanyáztunk, és kisunnyogtuk a 10. helyet.
A 2021/22 es idényben meg az előkelő nyolcadik helyen tanyáztunk, aztán csak lett belőle egy 9. hely.
Szóval kieső helyen az elmúlt két idényben nem voltunk a 24. forduló után, és így kényelmesen orosz rulettezhettünk a kivárásos taktikára, aminek az eredménye minden eetben a roszabb évvégi pozíció lett.
Talán ha azt a megállapítást elfogadjuk hogy Mester K. egy picit kitolta a mérkőzések befolyásolhatóságát és mivel nekünk most eléggé kezdeményeznünk kell, nem alibizhetünk és várunk a másik csapatra, hogy na mit csinálsz mert kell a pont ez talán jó.
És talán elég, vagy nem.