Hangsúlyozom, mindenképpen pozitívum, hogy nem veszítjük el az ikszes mérkőzéseket, azonban meg kell tanulni megnyerni őket (…) Úgy érzem, átszakadna a játékosokban egy gát, ha a kérdőjeles meccseket végre a magunk javára tudnánk billenteni, amihez viszont még többet kell tenni, vagy legalábbis helyenként jobban játszani.
Csertői Aurél – Megnyerni az ikszes meccseket (honvedfc.hu)
Nagyon rosszul öregedett Csertői meccs előtti nyilatkozata. Kikaptunk hazai pályán az ezzel a győzelemmel ugyanúgy a tizenhatodik, tehát kieső helyen ragadó Siófoktól. A huszonkét NB II-es bajnokinkból mindössze hatot, igen, bazmeg, hatot sikerült megnyernünk. A tizenhetedik Tiszakécske ellen még összejött egy iksz, az egy fokkal erősebb Siófok viszont már oda-vissza vert minket. Taps.
Innentől minek válogassam meg a szavakat? Minek nyújtsunk mi jobb teljesítményt, mint a csapat és a klub?
_egy szuszra
Valószínűleg mindenbe, és tényleg bármibe takaróznának, hiszen mindenki pontosan tudja, vállalhatatlan, amit egész évben csinálnak. Könyörgöm, ne a játékosnak álljon feljebb, ne a játékos tegye attól függővé a nagy kegyes maradását, hogy ide a feljutáshoz plusz emberek kellenek, lehetőleg minőségi futballisták, mert azzal csak azt ismeri el, hogy
ő maga szarik az egészbe, és mástól várja a megoldást.
Nem véletlenül játszol az NB II-ben, te szerencsétlen. Ha fel akarsz jutni, mert NB I-es szintűnek tartod magad, akkor bizonyítsd. Ne azt várd, hogy mások vigyenek a hátukon. És azzal is legyél tisztában, ha hoznak ide négy-öt minőségi futballistát, akkor azt leginkább a te helyedre kell hozni.
Oda-vissza képtelenek vagyunk megverni a Siófokot, képtelenek vagyunk gólt rúgni nekik. És sorolhatnánk tovább a félelmetes ellenfeleket, akiket képtelenek voltunk megverni. Egyszer-egyszer lehet botlani, de ami Kispesten van, az nem botlások sorozata, hanem maga a normális működés. Kit érdekel a két kapufa? Az magyarázat a többi meccsre?
Ennyit akarnak kiadni magukból, márpedig ez a csapat felelőssége.
Tudnának többet, de nem akarnak.
Egy ilyen meccs után ki nem szarja le, hogy nincs valódi jövőkép? Hogy nem tudjuk mi lesz holnap? Az ilyen meccsek után, amikor ellep minket az undor, pont nem a jövőkép érdekel, hanem a sorozatos megaláztatás.
És különben is, nekünk talán van jövőképünk? Mi erre a szarra költünk, és nem fizetést kapunk érte, mégis hétről-hétre ott vagyunk, odatesszük magunkat.
Komolyan, el lehet takarodni, ha nem tetszik. Legyünk őszinték egymással:
ha nem akarsz a Kispestért és az emberekért játszani, nem kell, de akkor takarodj, ha viszont felveszed a mezt (és a fizetést), akkor kutya kötelességed.
Jelen helyzetben az sem érdekel, ha jövő héten külön engedéllyel az U12 áll ki, de az Kispest legyen.
Amúgy, ha már beszélgetünk, térjünk rá kicsit a gerinc problémájára. Tiszakécskén volt pofája kijönni a csapatnak pacsikázni, megünnepelni a fényes döntetlent, tegnap viszont bemenekültek az öltözőbe. Egyetlen percnyi felelősséget sem hajlandók vállalni a teljesítményükért, de a pillanatnyi legkisebb sikerecskében is imádnak fürdőzni. Mire fel?
Majd nyilatkozik valamelyikük hét közben, sűrűn elnézést kér, a sajtós megszerkeszti, mert nyilván vállalhatatlan, amit mond. Azonban hiába finomít rajta, a vállalhatatlanságot lehetetlen tompítani. Mégis, mi a lóf*szt lehet ígérni, mit lehet mondani huszonkét meccs – hat győzelem után a másodosztályban?
Mert vagy ennyit tudtok, de akkor egytől egyik mindenki alkalmatlan a labdarúgásra, vagy ennyit akartok kiadni magatokból, és ebben az esetben mivel vagytok többek a Cirkovicoknál, Lukicoknál, Tamás Krisztiánoknál, Mitrovicoknál, Prengáknál, az egész féreg bagázsnál?
Amilyen undorító a magyar futball, valószínűleg még így is lesz jövőre csapatotok. Legfeljebb kicsit többet kell majd autókázni a luxy pesti éttermekig, és hülyén néz majd ki instastoryban a mezőkövesdi lakópark erkélyén lőtt szelfi, háttérben egy sertésfeldolgozóval. Mondjuk ennél világnál a többség úgysem lát messzebb.
Egy győzelem mindössze a legutóbbi hét meccs félelmetes névsora ellen: Gyirmót, BVSC, Csákvár, Kozármisleny, Nyíregyháza, Tiszakécske, Siófok.
Elmentek ti a picsába!
Egytől-egyig.
Nem lehet mindig a vezetőség és a pénztelenség mögé bújni. Ha nem kapsz fizetést, bontsd fel a szerződésed – és viszlát. Ha nem teszed, akkor viszont teljesíts. Kurvára nem éheztek, nem arról van szó, hogy kalóriában nem bírnátok a heti terhelést. Fullos az edzőközpont, és lehet, legfeljebb ásványvízzel tudnak szolgálni a hétköznapokban, azonban meglepődnék, ha nem lenne bőségesen kinyalva a seggetek. Mindent megkaptok, külön fotós és videós figyeli minden lépéseteket, tenyerén hordoz a klubkommunikáció. Azt is elnézi nektek a lakosság, hogy panaszkodtok, így a fizetés, úgy szar minden, aztán télen irány Dubai, mehetnek a képek az instára. Tényleg csak egyetlen kérés van/volt: legalább ne kapjatok ki oda-vissza a Siófokoktól.
Nem ciki egyikőtöknek sem?
Az ország második-harmadik legdrágább jegyárakkal rendelkező stadionjába, vagy órákat utazva idegenbe, tömegek járnak a meccseitekre, miközben a másodosztályban a tabella alján álltok. És ti ennyire tisztelitek ezeket az embereket. Biztos mert esett az eső. Nyáron meg meleg volt.
Undorodom az egész, Tiszakécskén még vigyorogva pacsizó, majd a Bozsikban az öltözőbe menekülő bandától. Gerinc az van. Rendesen, futballistamód: takonyból. Itt vagytok, nézzétek:
Egy pillantást sem mertetek megereszteni a szurkolók irányába. A közvetítésről gondosan lehúzták a hangot, alig hallani a kurvagyengézést, pedig volt, azonban titeket egyáltalán nem érdekelt. Arccal előre, irány az öltöző.
Jár a taps.
_frissítés (már a megjelenés előtt)
Kint is van a szokásos nyilatkozó játékos a honvedfc.hu-n: Kálnoki-Kis csapatkapitány. Az agyam eldobom a szövegétől. Azt mondja, figyelj, mert nem hiszed el:
Ezek a csapatok, mint a Siófok, az életükért küzdenek (…)
Dávid, könyörgöm, milyen életükért? Huszonkét fordulót követően négy, azaz négy, egy, meg egy, meg egy, meg egy, ha kinyitod a tenyered, és behajtod a többiektől elálló ujjad, akkor pont ennyi ujjad marad nyitva: négy. Bazmeg, ha mögöttünk négy ponttal már az életükért kell küzdeniük a csapatoknak, akkor nekünk mégis mi a büdös francot kellene csinálnunk? Olyan kurva sok az a négy pont? Megyünk Szombathelyre, megyünk Győrbe, és ti a Tiszakécske és a Siófok ellen egyetlen pontra voltatok képesek. Szerinted nekünk miért kellene küzdenünk?
Dávid, ti amúgy felfogjátok a helyzeteteket, képesek vagytok értelmezni egy tabellát?
És Dávid, csapatkapitányként legalább neked oda kellett volna állni a szurkolók elé, és nem elindulni az öltözőbe.
Egyet tehetünk: össze kell zárnunk és olyan közösséget kell alkotnunk a jövőben, amely képes kijönni a gödörből, (…)
Ha én lennék a Honvéd sajtósa, akkor mondjuk a Control-Command-K kombinációra állítanám a mondatot, és onnantól egyetlen gombnyomással beilleszthető bárhova. Annyiszor hallottuk az elmúlt években, hogy tényleg mehet gyorsgombra. Mondjuk annyit is ér.
Röviden annyit kértem a meccs után a csapattól, hogy mindenki nézzen magába, majd döntse el, hogy mit vár a saját karrierjétől és az életétől. Most nem kell ennél többet mondani.
Bla-bla-bla. Nem véletlenül játszotok egy másodosztályú csapatban, vagy ültök egy másodosztályú csapat padján. Ennyit akartok magatoktól és a karrieretektől.
_osztályozókönyv
🗣️ a hozzászólás // előmoderált.
✉️ kapcsolat // itt írhatsz egyenesen nekünk.
💳 támogatni // pedig így tudod a munkánkat.
