Tényleg nem akarok számokkal provokálni, főleg nem a szakmai stábot, azonban mutatok egy táblázatot, mert a múltkor nem vettük elég komolyan:
| név | perc% | rg% | kg% |
|---|---|---|---|
| Szabó Alex | 100 | 100 | 100 |
| Holman | 74 | 33 | 80 |
| Lőrinczy | 71 | 100 | 47 |
| Sigér | 71 | 78 | 93 |
| Medgyes | 93 | 78 | 80 |
| Pauljevic | 99 | 89 | 100 |
| Keresztes | 64 | 89 | 67 |
| Pekár | 28 | 56 | 33 |
rg%, kg%: a játékos számára elérhető lőtt és kapott góljaink közül ennyinél volt a pályán
A csapat nagy részénél kisimultak a számok, vagyis a pályán töltött százalék együtt jár a lőtt és kapott gólok százalékával, azonban akad pár kivétel:
- Holmannal nagyjából annyi gólt kapunk, mint amennyit a pályán van, viszont képtelenek vagyunk gólt lőni vele. Támadó középpályásként és csatárként is a csapat agyaként kellene szerepelnie az ő előtörténetével, ehhez képest konkrétan gólképtelenek vagyunk, ha a pályán van.
- Lőrinczy viszont a másik véglet: a pályán töltött idejéhez képest jóval kevesebb gólt kapunk, és jóval többet lövünk, mint az indokolt lenne. Hogy értsétek, gólkülönbségben így néznek ki: Holman 3–12, Lőrinczy 9–7 (Szabó Alex 9-15).
- Meglepő még Keresztes és Pekár, akikkel a kapott gólok rendben vannak, viszont jelentősen felültejesítenek a lőtt tekintetében.
- Ja, és hát Sigér, de nála csak a kapott gólok játszanak.
Ehhez képest hogy néz ki mostanában a kezdőnk? Holman és Sigér, Pekár csak nemrég került vissza (azonnal ki is szórta magát), Lőrinczy pedig a padon. Vajon miért? Senki nem szólt az edzőképzésen, hogy a mérkőzések megnyeréséhez legalább egy gólt kell lőni? Holmannal (3) még minden másodikon se sikerül (3 igen, 4 nem), miközben Lőrinczynek a 8-ból mindössze 2 nullás meccse van, és ebből az egyiknél mindössze negyedórát töltött a pályán.
Vajon ki rakja össze ezt a csapatot?
És vajon ki meccsel?
A Csákvár és a BVSC ellen is azt láthattuk, hogy képtelenek voltunk érdemben belenyúlni a pályán történtekbe, és ezt nem lehet kizárólag a padra és a sok sérültre fogni. (Szövődményes kérdés: vajon miért van ennyi sérültünk?) Egy BVSC ellen miért kell egyszerre a pályára Csilus és Sigér is, miközben Lőrinczy padozik? Miért kell Sigéren átmennie szinte minden labdának, amikor, amikor, amikor, Lőrinczy padozik. Miért nem Lőrinczy a hatos? Ráadásul úgy erőltetjük a széleket, vagyis általában az egyiket, hogy semmi előkészítés nincs, még egy félittas szurkoló is könnyen leolvassa a játékunkat a büfében ácsorogva, nemhogy az ellenfél edzői. Mintha semmi nem lenne begyakorolva, mintha nem menne semmi készség szinten, mintha össze-vissza bolyonganánk a pályán.
És a vicc, papíron még így se kéne akkora baj legyen, hogy a végén kiesőhelyen álljunk, mert ennek a keretnek, illetve a keret egy részének rutinból kellene hoznia az NB II-t, azonban még a középmezőnyhöz is akarni kellene egy kicsit. Tényleg az van, hogy egy ETO-tól érkezett fiatal srácon kell látnunk a legnagyobb akaratot? Vagy az ősújpesti Pauljevicen, aki legalább próbálja ledolgozni a kilókat a valagáról, és ezért addig rohangál, amíg bírja?
Minden szinten csak a megaláztatás ér minket. A klubvezetés, a klubkommunikáció és a csapat felől is. Pedig egy csomó szarságot elnéznénk (jó, én nem biztos, de úgyis lehurrognának), ha nyernénk kettőt egymás után. Kettőt, és nem bajnokságot vagy nemzetközi kupát, hanem két másodosztályú bajnokit. Nem megalázó, srácok?
És ha nyernétek is kettőt, sajnos akkor is csak azt mondanám a kétkedőknek, hogy várják ki a végét, mert amikor legutóbb kettőt nyertünk, arra már a kutya se emlékszik, hogy egyáltalán mikor volt, és előtte nyilvánvalóan sokat kellett várnunk, vagyis a kettő az még lóf*sz. Majd a három, a négy, vagy felőlem a hatból négy, vagy hétből négy és két döntetlen, mert nem is a pont a lényeg, hanem az, hogy lássuk, tartunk valahova és akarunk valamit. Jelenleg egyik sem igaz ránk. Vagy ahova tartunk, azt nagyon helyesen egy ütemes „Fórizs, takarodj” mantrával tette szóvá a tábor a BVSC elleni meccsen.
Nagyon kell kutatni az emlékeimben, hogy mikor fordult elő olyan utoljára, hogy a szurkolóink kivonuljanak egy mérkőzésről.
Alig pár hónap alatt ezt is sikerült elérni.
Ezért is írtam a címbe, hogy igazából majdhogynem mindegy. Meccset játszik a Honvéd, ott a helyünk. Szerencsére a kispad a vendégszektor előtt, jó közel, így aki szeret élőszóban kommentelni, az könnyen találhat hozzá platformot.
Felelős? Nyilván nincs. Majd átkozzák a szurkolókat, átkoznak minket, hogy miket írogatunk össze, átkoznak mindenkit. NB II., 15. hely, Honvéd. Nyilván mindenki más a hibás.
Ahogy azt korábban is írtuk, Kispest nem a Diósgyőr női csapata vagy a Haladás. Itt ha valami szarul működik, ha valamit istentelenül elbasznak, akkor arra ugrani fog a közvélemény. És lehet azt mondani, hogy nem foglalkozunk vele, hiszen kijelöltük, pontosan tudjuk az utunkat és azt visszük végig következetesen, de amikor már azon röhögnek, hogy ennél a következetes útnál egy óvodás is értelmesebbet talál ki a homokozóban ücsörögve, akkor az el fog jutni a szereplőkhöz.
Én például a sztoriban még mindig nem tudom hova helyezni Leisztingert, a tulajdonost. Számomra érthetetlen, hogy miért hagyja ezt az ámokfutást, ha a végén rá fog visszaütni, és neki kerül majd indokolatlanul sok pénzébe. „Te, Tamás, mi történik a Honvédnál?” – kérdezi tőle mondjuk egy Nagy Ember, akivel tárgyal, vagy csak úgy beszélget. És erre mit tud mondani Tamás? A másik olvassa a sajtót, látja a tabellát, és értetlenül áll a jelenség előtt. Itt már nem lehet arra hivatkozni, hogy belekezdtünk valamibe, mert amibe belekezdtek, az nem csak szurkolóként, de külső szemlélőként is vállalhatatlan.
Tényleg nem értem, hogy Leisztinger miért hagyja ilyen szinten lejáratni magát. Okos, dörzsölt embernek tartom, aki – ha utánaszámol, és biztos vagyok benne, hogy utánaszámolt – hamar rájön arra, a Honvédnak az NB I-ben a helye, mert neki az jóval olcsóbb. És nem csak olcsóbb, jóval nagyobb presztízs. Tehát úgy képzelem, hogy ha valakinek, akkor Leisztingernek akarnia kell itt a feljutást. (Még azon se lepődnék meg, ha ezzel ő lenne az egyetlen a klub környékén.)
Viszont akkor miért ültette a nyakukba Sándort?
Annyi kérdésem lenne, de az Új Honvédnál semmire sincs válasz. Pedig bőven lenne hozzá felületük, kezdve a sportlapoktól a saját megoldásokig, vagy akár nekünk is írhatnak, hogy srácok, akkor bemutatkoznánk, beszélgessünk. (Én tuti nem fogom keresni őket, hiszen ők jöttek hozzánk, nekik illenék beköszönni.)
_élő közvetítés
címlapkép: a Baross kocsiszín előtt utasok tolják a bengálit. (1980) fotó: Fortepan / Prohászka Imre
🗣️ a hozzászólás // előmoderált.
✉️ kapcsolat // itt írhatsz egyenesen nekünk.
💳 támogatni // pedig így tudod a munkánkat.
