fakó melléknév és főnév
I. melléknév -n, -bb
- A fénytelen, piszkos árnyalatú világosbarnához, sárgához v. szürkéhez közel álló jellegtelen, meghatározatlan színű. Fakó festék, öltöny, szekrény. || a. Kül. színe elvesztésével jellegtelen színűvé vált; színehagyott, kopott, napszítta. Fakó kabát, kendő. Valamikor piros volt, de most egészen fakó. Fakó kalpagja nem igen illő a díszes öltözethez. (Vörösmarty Mihály) S az élet, e csoda, előttem oly sekély lett, Mint agyontaposott, megunt fakó brokát. (Juhász Gyula)
- (…)
II. főnév -t, -ja Fakó ló. Búcsút vesz, s Döbrögnek ereszti fakóját. (Fazekas Mihály) Mentem – mendegéltem – vagy mit is beszélek? | Gyors fakóm vitt hátán, mint igaz hogy élek. (Garay János)
Részlet a Magyar nyelv értelmező szótára fakó szócikkéből. A további jelentései: fénytelen, szürkés színű, jellegtelen, elmosódott színű, vasalatlan, szegényes, kopár, tompán villogó, jelentéktelen (ember) és így tovább.
Ami viszont nincs a szótárban, az a sportnyelv, ahol fakónak a tartalékcsapatot, a második csapatot hívjuk.
Egy gyors keresés alapján a Népsportban valószínűleg a hetvenes évek elején jelent meg a szó, szigorúan idézőjelben, „fakóként”.
Ha valahol egy tizenhétéves fiú kétszer jól eltalálja a labdát, a fővárosi egyesületek képviselői, mint a héja, csapnak le rá. Tulajdonképpen fel sem mérik, hogy feltétlenül szükségük van-e rá, és főleg azt, hogy hány játékosra van szükségük. Mindenkit megszereznek, akit csak lehet, ígérnek derűre-borúra mindent, és az ilyen kis vidéki srácokat igazán nem könnyű megszédíteni. Hogy aztán a cserepadon, vagy a „fakón” kívül jut-e nekik más hely a nagy budapesti csapatban, az nagy kérdés.
Népsport, 1973. szeptember 15., Szegény Borsod! című cikk (részlet) szerző: Szombathy István
— Pihentem egy-két hetet, közben rájöttem, hogy még nem élhetek labdarúgás nélkül – mondta Ihász Kálmán. — Hiányzik a játék! Elhatároztam, hogy újra lejárok edzésre. Míg a többiek január 2-a óta Tatán készülnek, én a Fáy utcában gyakorolok — a kettőben. Ez, persze, nem jelenti azt, hogy feladtam a harcot és csak a „fakóban” akarok játszani. Tavasszal harcba indulok Kántorral, az első csapa 4-es mezéért…
Népsport, 1974. január 30., Ihász — újra edzésben című cikk (részlet)
— Azt hiszem, nagyot léptem előre — mondta végül Budavári Laci. — A Honvédban igazi „fakó” voltam. Kozmát kellett volna kiszorítanom a csapatból. Igaz, hogy kétszer bekerültem az egybe, amikor Kozma megsérült és úgy érzem, nem okoztam csalódást, de amikor Kozma felépült, be kellett látnom, hogy a balszélső helye az övé. Kicsit kilátástalan volt a dolog.
Népsport, 1974. augusztus 26., Berecz, Bódi, Budavári Epizodistákból – főszereplők? című cikk (részlet) szerző: Szombathy István
Szombathy kisebb megszakításokkal 1939 és 1979 között dolgozott a sportlapnál, több olimpiáról tudósított, elismert szerzőnek számított. Az Arcanum adatbázisa szerint, ha a fakó (második csapat értelmében) és a csapat szavakra tíz szó távolságon belül keresünk rá, akkor Szombathyé lesz az első említés.
Nyugdíjba vonulásakor pár évre eltűnt a lapból a fakó szó második csapat értelmében vett használata, és csak a nyolcvanas évek közepén tért vissza (továbbra is szigorúan idézőjellel), majd kopott ki a kilencvenes évek végén, kétezres évek elején (idézőjel nélkül). Sőt, 2020-ban Somogyi Zsolt már egyértelműen lekicsinylő, lenéző értelemben használja, ráadásul mindenféle idézőjel nélkül:
Amikor kiderült, hogy a híres isztambuli sztárklub, a 15-szörös török bajnok Besiktas lesz a Kövesd ellenfele szerda délután, sokan legyintettek: biztos a fakónak csúfolt B-csapatjátszik. Ehhez képest több ismert futballista is ott volt a kezdőben.
Nemzeti Sport, 2020. január 9.
Mielőtt teljesen eltűnne, kikopna a köztudatból, vagy ami még rosszabb, eltorzulna a jelentése, innen üdvözöljük a Legújabb Honvéd Médiát, amiért visszahelyezi a fakó szót az őt megillető helyre, és mostanában a tartalékcsapat, kiscsapat értelmében használja:
- 2024.11.21. Az előző szezon bronzérmeséhez utazik a fakó
- 2025.01.15. A fakó is megkezdte a felkészülést
Érdekesség, hogy a legújabb említések előtt a klub hivatalos kommunikációjában egyedül Kaszás Kálmán történelmi cikkeiben került elő a régi iskolás fakózás – szigorúan idézőjellel.
Akinek a fakóról a Shop Stop 2. porch monkey monológja (magyarul: küszöbmajom) jut eszébe, akkor az egyrészt filmügyileg igencsak művelt, cserébe esetünkben nagyot téved.
Vagyis nagyon remélem, hogy nem én vagyok Randal, aki egész életében rosszul használt egy kifejezést. A tarcsit már nagyfaterom is fakónak hívta, amikor kisétáltunk megnézni a hátsó füvesre a meccsük általában második félidejét a nagycsapat meccse előtt. Akkoriban még a tarcsi rendszeresen a nagycsapat előtt játszott, ami azért is jó volt, mert így megismerhettük a következő generációt.
címlapkép: Lisa Fotios / Pexels.com
✉️ kapcsolat // itt írhatsz egyenesen nekünk.
💳 támogatni // pedig így tudod a munkánkat.
Hello! Azt láttátok, hogy Szappanos kilencet kapott a szaúdi ligában?
Persze. 🤣🤣🤣
Ki az a Szappanos?
Még, még ilyen posztot és vissza még több olyan kifejezést a labdarúgásba (is), ami nem mesterkélt semmitmondó „átfordítása” a nemzetközi nyelvnek, hanem telibe találja és pontosan leírja nemcsak a megnevezni kívánt „tárgyat”, hanem annak egészét, (hangulatát, tevékenységét, történését és még többet).
! lsd. még partjelző.
Illetve még ezt találtam, tudom pogácsás, mint érdekes etimológiai magyarázat:
„Szép metafora, egyben kordokumentum a tartalékcsapatnak az a sokak által elsőre talán nem is érthető szinonimája, hogy „fakó”. Igaz, jószerével már a tartalékcsapatok sem léteznek, de a klasszikus időkben egy-egy lábadozó vagy büntetését töltő sztár is játszott néha a „fakóban”, nem egyszer több ezer néző előtt. De miért fakó? Nos, mert a tartalékok többnyire az első csapat régen levetetett szerelésében játszhattak, sajátra nem volt pénz, ez, a régi pedig a sok mosástól már kifakult, azaz fakó volt. Újabb becézése a nem túl fényes karriert jelentő tartalékcsapatnak a „tarcsi”.”
https://fft-archivum.nemzetisport.hu/du-ju-szpik-futball/miert-hivjak-fakonak-a-tarcsit-2-105534/