Ma van a magyar sajtó napja, emlékezve arra, hogy 1848. március 15-én a forradalom követeléseit tartalmazó 12 pont rögtön első elemének a következőt tették a békepárti pesti fiatalok:
Kivánjuk a’ sajtó szabadságát, censura eltörlését.
Nem Magyarországon élnénk, ha a politikum ne csinált volna viccet ebből a gondolatból is. Természetesen nem ma, hanem: akkor. 1951-ben a Dobi-kormány, nemkülönben a magyarországi sztálinista vonalú diktatúra idején született egy minisztertanácsi határozat, amely szerint február 1. a „Magyar Sajtó Napja”, mégpedig a következő indoklással:
(…) Ez a nap ünnepélyes kifejezője annak a megbecsülésnek, amellyel államunk az Alkotmány szellemében a szabad sajtót munkájában támogatja. Erősítse a Magyar Sajtó Napja a Magyar Dolgozók Pártjának, kormányunknak eltéphetetlen kapcsolatát a dolgozó néppel, (…) Növelje e történelmünk során először igazán szabaddá lett magyar sajtó megbecsülését és szeretetét a legszélesebb tömegekben.
Magyar Közlöny, 1951. november 17., A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának 1.032/1951. (XI. 17.) számú határozata (…)
A miniszterelnök papíron Kisgazda, a sajtó papíron szabad. (Jó, most veszem észre, hogy a papíron szabad sajtó mekkora duplacsavar ebben a kontextusban.)
Megkérdeztem több nagy nyelvi modellt (általában ezeket nevezik a köznyelvben mesterséges intelligenciának), hogy
miért fontos a független sajtó?
_1
A francia fejlesztésű Mistral ezt a választ adta:
A független sajtó fontossága több tényezőből adódik:
- Demokratikus ellenőrzés: A független sajtó a hatalom ellenőrző szerepét tölti be, feltárva a korrupciót, a visszaéléseket és a hatalommal való visszaéléseket.
- Tájékoztatás: A független sajtó objektív és megbízható információkat szolgáltat a közönség számára, lehetővé téve számukra, hogy alaposan informálódjanak és saját döntéseiket hozzák.
- Társadalmi párbeszéd: A független sajtó elősegíti a nyílt párbeszédet és vitát a társadalmi kérdésekről, hozzájárulva a közösségi értékek és normák kialakításához.
- Kisebbségek hangja: A független sajtó lehetőséget ad a kisebbségeknek és hátrányos helyzetű csoportoknak, hogy kifejezzék véleményüket és problémáikat.
- Kulturális sokszínűség: A független sajtó támogatja a kulturális sokszínűséget, bemutatva különböző nézőpontokat és értékeket.
- Krízishelyzetek kezelése: A független sajtó kulcsfontosságú szerepet játszik krízishelyzetekben, ahol gyors és pontos információkra van szükség.
- Oktatás és fejlődés: A független sajtó hozzájárul az emberek oktatásához és fejlődéséhez, tudatosabb és jobban informált polgárokká téve őket.
Ezek a tényezők együttesen hozzájárulnak egy egészséges és demokratikus társadalom működéséhez.
_2
A ChatGPT GPT-4o mini nagyon hasonlót:
A független sajtó fontos szerepet játszik a demokratikus társadalmakban és az információs környezetben. Íme néhány ok, amiért a független sajtó kiemelkedően fontos:
- Információs forrás: A független sajtó megbízható és objektív információkat nyújt a közéleti eseményekről, politikai döntésekről és társadalmi kérdésekről, lehetővé téve a polgárok számára, hogy tájékozott döntéseket hozzanak.
- Hatóságok ellenőrzése: A független sajtó feladata, hogy ellenőrizze a kormányzatot és más hatalmi intézményeket, ezzel biztosítva a hatalommal való visszaélés minimalizálását. A nyilvánosság számára való elszámoltathatóság növelése érdekében fontos, hogy a sajtó kritikusan vizsgálja a hatóságok tevékenységét.
- Szólásszabadság: A független sajtó a szólásszabadság egyik alapköve. Lehetővé teszi a különböző vélemények és nézőpontok megjelenését, ami hozzájárul a társadalmi párbeszédhez és a demokratikus diskurzushoz.
- Közérdek képviselete: A független sajtó gyakran képviseli a közérdeket, különösen olyan témákban, amelyek a társadalom szélesebb rétegeit érintik, mint például az egészségügy, oktatás vagy környezetvédelem.
- Társadalmi változások előmozdítása: A független sajtó képes felhívni a figyelmet a társadalmi problémákra és igazságtalanságokra, ezzel ösztönözve a közvéleményt és a döntéshozókat a változásokra.
- Kritikai gondolkodás ösztönzése: A független sajtó segít a közönségnek abban, hogy kritikusan gondolkodjon, és ne fogadjon el mindent automatikusan, ami a médiában megjelenik.
Összességében a független sajtó alapvető fontosságú a demokratikus társadalmak működésében, mivel hozzájárul a tájékozott állampolgársághoz, a hatalom ellenőrzéséhez és a társadalmi igazságossághoz.
_3
Végül megkérdeztem a kínai fejlesztésű Deepseeket is, viszont nem másolom be a teljes válaszát, mert nagyjából ugyanaz, mint az előző kettő, viszont átemelem a kockázatok és az összefoglalás részt a végéről:
Kockázatok a független sajtó hiányában
- Ha a sajtó nem független, hanem a hatalom vagy érdekcsoportok befolyása alatt áll, az információtorzuláshoz, manipulációhoz és a demokratikus folyamatok gyengüléséhez vezethet.
- A cenzúra vagy az öncenzúra korlátozhatja a véleménynyilvánítás szabadságát, és elhallgathatja a kritikus hangokat.
Összefoglalás
A független sajtó a demokrácia alapköve, mert biztosítja az információszabadságot, ellenőrzi a hatalmat, és elősegíti a társadalmi részvételt. Nélküle nehéz lenne fenntartani az átláthatóságot, a felelősségre vonást és az igazságosságot. Ezért a független sajtó védelme és támogatása minden demokratikus társadalom számára létfontosságú.
_mink
Így olvasson az ember sajtót 2025-ben Magyarországon. Nagyon meg kell válogatni, hogy mi, melyik lap, melyik oldal felel meg a sajtóval szemben támasztott elvárásoknak.
A sajtó számomra legfontosabb feladatai a hatalom ellenőrzése, a hatalom látómezején kívüli érdekek felismerése és becsatornázása a köztudatba, valamint egyes edukációs feladatok.
A XXI. század elején, a Zaj Forradalma idején az emberek nagy része nincs felkészülve az őt érő információmennyiség feldolgozására. Maga az ember nincs felkészülve rá alkatilag, biológiailag. Túl sok ez nekünk, és túl gyorsan jött. Az egyetlen, amit tehet, hogy szelektálni kezd, hogy rendet próbál vágni az őt körülvevő zajban.
Ilyenkor segítenek a bevált modellek, mintázatok. A klasszikus sajtófelfogás ugyan elavultnak tűnhet, azonban legalább értelmezhető, megbízható, használható. Ha egy lap a klasszikus vonalat próbálja követni, arra inkább érdemes figyelni, és bízni abban, hogy a lap dolgozói értelmesen szűrik meg ugyanazt a minket körülvevő zajt, mint amivel mi nem akarunk foglalkozni.
Nem hangosabbnak kell lenni, mert a hangossággal csak a legegyszerűbbeket éred el. Nekik elég az, ha valami/valaki túlordibálja a zajt, szinte mindegy, hogy mit mond, csak mondjon valamit, értsük tisztán, biztos nem véletlen, hogy neki sikerült.
Aki a leghangosabb, abban kételkedni kell. Meghallgatni, majd kicsit elnémítani, és megnézni a saját tapasztaltunkat: valóban úgy van, ahogy mondta?
Nem kell mindennel foglalkozni, nem kell mindenhez érteni, bőven elég, ha a saját világunkban rendet tudunk tenni. Mondok egy példát a közelmúltból:
Azt írta valaki, hogy Kántor Kevin szar? Járjunk utána. Először is: valóban azt írta, hogy szar? Másodszor: mik a szarság bizonyítékai? Harmadszor: mit láttunk eddig Kántortól? Ugyan kevés percet játszott, azonban csatár és gólt lőtt – ez némi megkötéssel elfogadható a nemszarság definíciójának, viszont utánaolvasva azt sem állították róla a forrásszövegben, hogy szar lenne. Egy, a zajban rossz értelmezésből született kijelentést sikerült látszólag megcáfolni. Hiába nem létezett se az állítás, se a cáfolat, elégedetten lehet hátradőlni.
Ezért felesleges belemenni mindenféle tapasztalat és készség nélkül a zajba, mert nem létező világokkal kezdünk el hadakozni. Én tudom magamról, hogy lepattannék hamar, mert annyi és annyi kérdésem lenne, annyi nyúlüregben vesznék el, még egy kattintás ide, még egy oda, ebbe még beleolvasok, ebbe is, ebbe is – sosincs vége. Arra tanítottak, hogy kételkedjek, hogy vizsgáljam meg a lehetőségeket, arra, hogy mit lehet az adott szabályok szerint elfogadni és mit nem, mi az a módszertan és miért fontos.
A következmény maga a helyzet humora: bárkinél, aki tájékozottnak tartja magát kevesebbet tudok a világról. Ugyanis fogalmam sincs mit jelent tájékozottnak lenni. Azt tudom, hogy gyalogosként a közlekedésben mikor nem fognak elgázolni, mert ismerem a szabályokat, és nagyjából a nagyvárosi szokásokat. Értek még egy csomó részterülethez, másik csomóhoz felületesen, azonban általánosnak nem merném nevezni a tájékozottságomat.
És pont a magam tapasztalatából: azonnal kételkedni kezdek azokban a tájékozottakban (l. hangosabbakban), akiknél feltételezem, hogy nem a szűk témájukba vágó dologról állítanak valamit. Cserébe hamar meggyőzhető vagyok, hiszen nem ismerhetünk mindenkit.
A lényeg: addig jó, amíg lehet kételkedni.
Hiszen mindannyian tudjuk, a kék lángú 17 fok sokkal melegebb, mint a sárga lángú 22.
_miért
Olvassatok minket továbbra is, vagy ne. Maradunk, mint voltunk, és akit ismertek. Írunk hülyeséget, netán faszságot, néha vállalhatót, egy dologból azonban nem engedünk: magunkból. Ami érdekel azt, és úgy, ahogy érdekel.
Egy viszont soha nem fog megtörténni, hogy az ország több lapjába is publikáló Munkatársunktól anyagot jelentessünk meg.
címlapkép: wikimedia
A poszt címlapképeként használt ábrázoláson Petőfi szavalja a Nemzeti dalt, ami két szempontból is érdekes:
- Petőfi a Nemzeti Múzeumnál nem szavalta el a Nemzeti Dalt, ezt a tényt saját maga jegyezte le a vers egyik kéziratára.
- A párkányt, amin Petőfi állhatott, a Nemzeti Múzeum 1975-77-es részleges felújítása során kiemelték. Jelenleg a múzeum tárlatának részét képezi. A kő utáni nyomozásról a múzeum oldalán olvashattok egy egészen érdekes cikket.
✉️ kapcsolat // itt írhatsz egyenesen nekünk.
💳 támogatni // pedig így tudod a munkánkat.
„A sajtó számomra legfontosabb feladatai a hatalom ellenőrzése” melyik hatalomé, amelyik uralmon van, vagy amelyik át akarja venni az uralmat?
A sajtó nem más, mint egy hatalmi ág, amit senki sem választott meg. A „sajtószabadság” és a „demokrácia” soha sem létezett maszlagok. Az „információ” vette át az igazság helyét, amely szinte következmények nélküli manipulációra ad lehetőséget a különböző hatalmi érdekek töréspontja mentén.
A sajtót a társadalom választja azzal, hogy fogyasztja saját elhatározásából. A sajót így folyamatosan választja a társadalom, míg az elméletileg formálisan választott politikusokat vagy időnként, vagy nem is választja, csak közvetve.
A választott képviselők egyik feladata lenne, hogy a sajtó függetlenségét garantálják (Alaptörvény IX. cikk (2)), segítsék annak kialakulását. Tehát pont a válaszott képviselőink miatt lehet azt mondani, hogy a problémák vannak a magyar sajtószektorral.
A hatalom az aki a hatalmon van. Ez szerintem azért egyértelmű. Aki az erőszakszervezeteknek parancsol , aki az adóforintjainkat elosztja, aki a bűnözőket megbünteti , aki törvényeket alkot .A többi az max. ellenzék és azon dolgozik , hogy esetleg majd hatalomra kerül. Miért kellene a sajtót megválasztani ( bár én az általam szemlézettet megválasztom ), a sajtót az választja aki fogyasztja , de ezt Hanta megválaszolta.
Független sajtó nincs, nem volt, nem lesz.
Ezt most jól megmondtad , hogy legalább szar napom legyen. Persze minden összefügg mindennel és ráadásul az objektív valóságot is mindenki a saját szubjektumán kerszetül észleli , de azért engedtessék már meg , hogy szabad véleménnyilvánítás legyen és azt esetleg szabad sajtónak nevezhessem.
Gondolom a kínai mesterséges intelligenciát is a nyugati liberális demokráciák tanították fel.
Ugyanez az LLM Tajvanról és Tibetről:
Ha már belemerültünk egy kicsit az MI-ba ( nem vagyok informatikus , de a téma naygon foglalkoztat ) . az sem mindegy honnan szerzi be az információt : Véleményem szerint magyar nyelvű kérdfésre a magyar nyelven elérhető információkból dolgozik .Meg lehet kérni , hogy fordítson , de ez még nem teljesen automatikus. Gondolom , ha mandarin nyelven teszed fel ugyanazt a kérdést más választ kapsz. Már javasoltam neki , hogy továbbítsa a kérésemet a teremtőinek , hogy automatikusan más nyelvi környzet információit is elérje :)
Egyébként ez nagyon érdekes kérdés, és szoktam ilyesmivel játszani. VPN-en keresztül más országból az adott ország nyelvén és magyarul kédezni, itthonról más nyelven és magyarul, majd összevetni a válaszokat. Egyelőre nem egyszerű, mert ugyanarra a kérdésre, ugyanazon feltételek mellett is képesek az egyes LLM-ek eltérő választ adni, vagyis egyáltalán nem biztos, hogy a nyelv, a forrás nyelve, vagy a kérdező helye számít.
Abban mondjuk nem vagyok biztos (tesztelni nem tudom), hogy egy kínai belpiacos LLM is fentihez hasonló választ adna. :)