Dél-pesti kupaszerda totálisan kiherélve

_elvették a kupa összes jóságát

A kupában a két legjobb dolog, hogy

1. kis pályákra utazhatsz idegenbe hétköznap,
2. várhatod a sorsolást, hogy kit kapsz a következő fordulóra.

Nos, az MLSZ mindkettőt elvette idén:

1. akit előbb húznak ki, az játszik otthon, és nem az alacsonyabb ligás,
2. előre kisorsolták az ágakat a döntőig.

Így aztán lett erre a fordulóra Kispest–ESMTK, miközben az előzőben az NB I-et akkor vezető Debrecenhez kellett utaznunk, meg lett ZTE–Vasas, FTC–Csákvár, MTK–Kecskemét, ETO–Videoton, vagyis inkább az alacsonyabb osztályú utazik.

És hát az ágak. Vajon egy Kecskemét mennyire fogja törni magát a Hungárián, ha utána az NB I-et vezető ETO és a Videoton győztesével játszana, és ha az is megvan, akkor jöhessen az Ajka, Csákvár és Kazincbarcika ágon valószínűleg továbbjutó Fradi? Mi a Paks–Diósgyőr győztesével játszanánk. Kurvajó, simán benne van, hogy három év, három Paks. 2024-ben a 32 között sima 1–5 itthon, 2023-ban szintén a 32 között, szintén otthon, az eredmény azonban 2–2 után tizenegyesekkel kiesés.

A szerda délután ötös meccset már hagyjuk is, ha már itthon, ha már hétköznap, ha már a kezünkben a stadion, és a tévé sem adja, akkor miért nem hatkor vagy hétkor, hogy mindenki rendben ki tudjon érni? Egészen hihetetlen mennyire nem ismerik a szurkolóikat a klubok. Vagy ha ismerik, akkor mennyire érzéketlenek velük szemben.

Valahogy így nézne ki egy gondolatmenet:

• az emberek általában négyig-ötig dolgoznak (igen, vannak, akik tovább, és vannak, akik teljesen más beosztásban, ez most bevett egy nagyátlag), adjunk nekik időt hazaugrani, majd kiérni a stadionba,
• ha gyerekkel jönnének, akkor másnap iskola, ne legyen túl későn vége,
• tél van, hamar sötétedik, mindenképp be kell kapcsolni a világítást,
• jófejségből egyeztetni a vendégekkel is, bár nem hinném, hogy nagyon eltérő meglátásaik lennének a szomszédos kerületből.

Marad így a 18 vagy 19 órás kezdés. Utóbbi esetben, figyelembe véve, hogy február 11-et mutat a naptár, várhatóan valamivel hűvösebb lesz lefújáskor, mint a korábbi kezdési időpontokkal. Na, bumm, felöltözni még mindig könnyebb, mint nem odaérni.

_esmtk

Szokták mondani, hogy a legtöbb futballszurkolónak van az elsődleges mellett egy kiscsapata, esetleg a nagy mellett egy helyi. Nos, nálam a Kispest a nagy és a helyi, hiszen a stadion szinte az utca végén volt gyerekkoromban, olyan nagyon sosem volt igényem másik csapatra. Ennek ellenére az ESMTK egy hatalmas kedvenc.

Általában fogalmam sincs, hogy melyik ligában játszanak, melyik NB III-ban, legfeljebb annyit tudok, hogy velünk vannak egy csoportban, vagy sem. A helyezésükről pláne ne kérdezzen senki, ahogy évek óta azt sem tudom kik játszanak ott. Régebben volt egy-két fix arc, még régebben pedig egy csomó Kispestről kölcsönkapott játékos. (A még régebben itt simán 25 év, mert hirtelen Farkas András jut eszembe, a csomó pedig egyelőre egy, de tuti voltak még.)

Ellenben Erzsébetre szeretek kijárni meccsre. Van benne valami kihalóban lévő futballromantika. Villamossal vagy busszal ki az Elizába, ott egy sör, néha belefutni pár, ugyanott a meccsre hangoló figurába. Van, hogy beszélgetünk, van, hogy csak hallgatom őket. Bár mostanában szívás volt, mert komolyan kezdték venni a vendégoldali beléptetést, és a hazai, ahová én szeretek járni az Elizától már pont nem kellemes sétányi távolságban van. Meg kell kerülni nem csak a sporttelepet, hanem a fél kerületet is a bejáratig. Mehetnék persze a Römibe is, az talán közelebb van, azonban a Römi sehogy sem adja magát meccs előtt, mert nem az a megszokott.

Közben az ESMTK is változik. A régi stadionbüfé már a múlté, vagy lehet, hogy nem, azonban évek óta nincs nyitva amikor arra járok. A létszám is apadozik, a pár évvel (l. fent) ezelőtti fix három-négyszáz, néha ötszáz mára inkább kétszáz, vagy még annyi se. A látásból ismerős arc is egyre kevesebb.

Van, hogy kimegyek, letudom a fix kört az Elizában, átsétálok a stadionba, megveszem a jegyet meg egy sört, felcaplatok a lelátóra, nekitámaszkodom a pár éve felszerelt hátsó korlátnak, kinyitom a telefonom, megnézem kik játszanak, megállapítom ki volt korábban Kispesten (ha Kovács Dani, akkor helló, bajnokot kiáltok!), majd sűrű nézésbe kezdek – és közben csak úgy mélázgatok, sztorizgatok fejben magamnak. Néha összeveszünk, ilyenkor újra felcsapom az internetet, és ellenőrzöm a saját igazam. Félidőben mosdó, még egy sör, majd vissza helyemre. A végén legalább nem kell nagyot kerülni, kiengednek a parkoló felől.

Van, hogy egyetlen biccentés nélkül megúszom a teljes meccset. Se a kocsmában, se a stadionban, se a tömegközlekedésben nem futok össze egyetlen ismerőssel sem. És erre mondom, hogy bár az ESMTK még mindig hoz valamiféle futballromantikát, azonban a megéléséhez egyre többször kell ámítani magamat.

_adatbank

Ha már kupameccs, akkor azért illendő ránézni az ellenfélre.

Második helyen állnak az NB III. Dél-Keleti csoportjában, azonban az inkább alsóházas fakónk októberben 2-0-ra verte őket. A Tiszakécske elleni hazaink előtt játszották az akadémián, és az adatbázisom szerint nem voltam kint rajta. Fura. Igaz, előző este egy esküvő utáni buliban voltam, szóval lehet, hogy az sikerült túl jól.

Na, de az NB III. tavaszi szezonja még nem kezdődött el, az majd csak március 1-én, szóval még egy szuperjófejség az MLSZ-től, hogy betesznek olyan időpontokra is kupafordulót, ahol egyértelmű előnyben vannak a hetek óta játszó NB I-es és NB II-es csapatok.

A keretükben ne nagyon látok ismerős neveket. Gincsai az MFA-n nevelkedett, tavaly még nálunk volt a fakóban, aztán talán Menczeles kapus, de nála lehet, hogy a ritka neve miatt keverem valaki teljesen mással, akire halványan emlékszem már nem tudom honnan. Soós neve is ismerős, évek óta Erzsébeten van, amolyan helyi legendaféleség.

Amúgy az megvolt, hogy rámennek a bajnoki címre? A négy NB III-as csoportból kettő juthat fel az NB II-be, és a sportigazgatójuk simán arról beszél, hogy az osztályozón is eredményesek szeretnének lenni. Iszonyat menő lenne egy NB II-es klub Erzsébeten, hajrá, hajrá! Nem hinném, hogy ne hoznák a BVSC (357), Soroksár (444, Kispest nélkül: 415), Csákvár (313), esetleg a Budafok (619, Kispest nélkül: 538), netán a Tiszakécske (544) vagy a Mezőkövesd (538) átlagát. Ezek az átlagok egyszerűen minősíthetetlenül alacsonyak, komolytalanná teszik a másodosztályt. Ide nyugodtan jöhet egy ESMTK, nincs miért szégyenkezniük. Oké, a létesítményhelyzet az ország talán legszebb lelátója ellenére is lehetne jobb, de ha Csákváron szabad NB II-es meccset rendezni, akkor Erzsébeten is.

Jövőre úgyis felszabadul a vasárnapjaink többsége.

címlapkép: a Covid miatt kerítésen kívülről nézett meccs 2021 márciusában.

✉️ kapcsolat // itt írhatsz egyenesen nekünk.
💳 támogatni // pedig így tudod a munkánkat.

Szerző: vh

Egy lőrinci kispesti Kőbányáról. Megtalálsz Blueskyon, emailt itt tudsz írni nekem, ha pedig üzennél, akkor Signalon vagy Telegramon keress. || vh összes bejegyzése