Beharangozó

A nap kérdése: Délczeg vagy Vernes vagy Ihrig-Farkas vagy mégis ki lesz a középcsatár?

Az megvan, hogy kevesebb, mint két naptári év alatt a negyedik stadionban játszunk az MTK-val? (És ki tudja még hol a vége, bár Tompika minap azt mondta, jövő szeptemberben avatják az új Hidegkutit.)

2013.11.10. @ Hungária 1-1
2014.05.17. @ Bozsik 0-2
2014.08.16. @ Felcsút 0-2
2015.03.08. @ Bozsik 0-2
2015.07.25. @ Bozsik 2-1
2015.10.24. @ Fáy

Nem mondom, hogy remek a mérlegünk, valahogy az MTK ellen minden győzelem emlékezetes, és még a pontszerzés is ritkaság.

“A nap kérdése: Délczeg vagy Vernes vagy Ihrig-Farkas vagy mégis ki lesz a középcsatár?” bővebben

Vajon fog ma esni Videotonban?

Egy tejfakasztó, két születésnap, egy meccs és egy születésnap – ilyesmik történnek mostanában egyik napról a másikra, és akkor még csak a csütörtök-szombat-viszonylaton mozdult el az öregedő gőzösöm. Kisebb mellékvonalakon lassan másfél hete tart a Nagy Októberi-Novemberi Ünnepeljünk Valamit, mert annyian, de annyian születtek ilyenkor (ugye a téli hidegek, január, február, hétfőn még tévé sem volt, ki lehet találni mit csináljon az ember otthon), és annyian tettek arról, hogy ne fogyjon a magyar, hogy jövőre még többet kell majd ünnepelni.

“Vajon fog ma esni Videotonban?” bővebben

Lövésem sincs…

…hogy mi lesz ma este a Groupamában. Mondjuk azt remélem, a posztcím a csapatra nem lesz igaz 20.30 és 22.30 között a beforgatott új Fradi-pályán… De hogy az eredmény mi lesz, hogy mik az esélyeink, arról tényleg halvány lila, vagy illendőképpen fogalmazva: vörös-fekete segédfogalmam sincsen! “Lövésem sincs…” bővebben

Ejj de szíp időnk van, igazi őszi ikszes ázás…

Elmegyek a pé’be, ezzel a pesszi felütéssel? Hát, lehet. De egyszerűen nehéz most tolnom a lelkes frázisokat. Lassan egy napja esik folyamatosan, lassan három meccse (dehogy lassan, hanem pontosan három meccse) nem lőttünk gólt, jönnek a Diók, nem tudom, nem vagyok határozottan derűlátó.

Mondjuk, annyira borús se, mint az idő. Egyszerűen ma nem érzem a fonalat. Akármi lehet. De egyelőre jobban izgat a srácokkal a tervezett tarokkparti a Gurigában, mint maga a meccs. Meghülyültem? Ki tudja.

“Ejj de szíp időnk van, igazi őszi ikszes ázás…” bővebben

Beharang helyett

Időm nem sok volt a héten, a következőkben se lesz sokkal több, így betársulok Hanta mellé a rövidposztos lét gyönyöreit kiélvezendő. Annyi miniszabit azért össze tudtam kaparni, hogy a délelőtti melózás után most viszont fölpattanjak, és zúzzak el a találkahelyre, ahol a többiek már várnak. Szóval, amíg az ablakon túl tombolnak a Wekerle-napok, 3 órán belül a harmadik mikrofonos lovasszekér zötykölődik el előttünk fennen hirdetve a telep és körútjai történetét, amíg Doki barátom és Öcsém már cigánykerekeznek a borút sátrai között, amíg Fater osztálytalálkozóra készül izgatottan, amíg a vénasszonyok nyara nyomja az utolsó frontális támadását, addig én szépen összepakoltam és csakblog on tour. Októberben úgyse lesz nagyon időm országot járni, úgyhogy jó ideig a mai lesz a finálé. Remélem a srácok átérzik, és valahogy nyerünk – olyat még úgyse éltem át a Vasi székhelyen.

RW baby, Go!!!

Ha addig nem lesz más, akkor a végre tévés meccsünk alatt itt lehet kidumálni a Haladást

Nálunk Kemenes, náluk Ugrai, Martínez és Iszlai mindenképp hiányozni fog, vagyis nem lesz egyszerű az épp második és negyedik meccse. Mondjuk egy Hali-Honvéd sosem egyszerű az elmúlt évtizedekben. Illetve pontosabban nekünk nem egyszerű semmilyen ellenfél az elmúlt évtizedekben, a Halinál pedig ez a normális állapot, vagyis lenőttünk hozzájuk, ha lehet így mondani.

“Ha addig nem lesz más, akkor a végre tévés meccsünk alatt itt lehet kidumálni a Haladást” bővebben

Vissza a dolgos hétköznapokhoz

Szeretem az ilyen válogatott szüneteket, mert csak ilyenkor van igazából ideje kicsit megpihenni annak, aki egy klub bloggerének szegődik. Ezért is tudom extrán szeretni az idei, nyugodt évet, mert meghagyja nekem a válogatott szünetet.

Én ilyenkor nem keresek csodacsatárt, nem foglalkozom semmivel, legfeljebb kinézek az nb3-as csapat meccsére, ha otthon játszik, mert meccsen lenni amúgy elég jó dolog, és tudom is csinálni rendületlen.

“Vissza a dolgos hétköznapokhoz” bővebben

Srácok…!

Nem tudom, olvassák-e a játékosaink a blogot. Egyes vélemények szerint nem foglalkoznak ilyen hívságokkal. Más dolgok azt mutatják: talán mégis. (RW=bloggerg*ci by Ivancsics Gege, miután túl sok volt a 10/5-ös osztályzat; a Hantát RW-nek gondoló Kemenes Szabi közlése a főszerk felé, miszerint ő érti, hogy az indulóból nekünk keményebb verzió is bejönne, de hát a többségnek nem… vagy a tény, hogy az RW-t Hantának hívő Vernes Rikárdó 2013 bronzos hazaútján engem kérdezett fel, hogy miért írunk csúf InStatos elemzéseket róla). Akkor mégiscsak olvassák. Vagy nem. Én ezt már nem tudom követni. Mindenesetre ez a poszt nekik szól. Nektek szól Srácok. “Srácok…!” bővebben

Az éhség dönt. Kibeszélő, beharang, etc.

Egy darabig kacérkodtam az “Éhezők viadala” címmel, de az már hozzám képest is fájdalmasan modoros lett volna, így mielőtt az olvasók szemében a kispesti blogszféra Sinkovicsává válnék, megfogadom idősbMészöly 1981-es ukázát, és váltok, bzmeg. Mármint címet. Az áthallásos címkép viszont marad, újabb ékes darabbal gyarapítva RW vizuális terrormúzeumát! “Az éhség dönt. Kibeszélő, beharang, etc.” bővebben

Pesti derbi!

Ma Újpestre látogatunk, várhatóan nagy erőkkel, Kanyar, Korzó, boldog-boldogtalan, nyilván blogunk és csatolt elemei is teljes létszámban vonulnak majd fel a vendégszektor lépcsőin. Addig viszont Hanta is és én is szülinapokon vizitálunk, meg ügyeket intézünk, meg minden ilyesmi, szóval nagy beharang helyett most csak egy kibeszélőt tolunk fel, ahogy a ziláltabb időszakainkban szokás. “Pesti derbi!” bővebben