Beszámoló // Csak a Kispest!

Ismétlőjelbe tehetjük a múlt heti beszámolóposzt címét

Mélyül a gödör és csúszós a fala | Bp. Honvéd – Debrecen 2-3

Na, ma este jön az első most-vagy-soha meccsünk!– mantráztam előbb egész nap magamnak, majd késődélután pedig az egy hét igazolt távollét után végre visszatérő Öcsémnek a pálya fele menet. Mindehhez persze kötelező RW-nyavalygással hozzátettem: most még bizakodok, aztán hazafele majd sírni fogok. Hogy is van Hanta örökbecsű idézete Verebes Mágustól? „Egyszerűen nem tudok tévedni ebben a rohadt futballban”? Hát, rohadjak meg, én sem.

bővebben

Van baj

Ha egy mondatban kellene összefoglalni a tegnapi* meccsélményt, csupán annyit mondanék: a leguánok a szünetben a kezdőkörben, a csapat pedig egészében lángolt.

*_ egész pontosan: szombati, de csak most volt időm (vh) kitenni RW már vasárnap megírt posztját. illetve már tegnap feltöltöttem, de akkorát bénáztam, hogy nem nyomtam meg a publikálás gombot. amúgy pedig üdv Kolozsvárról.

“Van baj” bővebben

Ha az alkalmatlanság egy számegyenes, akkor a Craiova rajta a végtelen plusz egy

U. Craiova – Bp. Honvéd 0-0

Fogalmam sincs mit lehetne írni erről a craiovai estéről. A srácok játszottak, ahogy játszottak, helyt álltak a pályán, lehozták a meccset és a hosszabbítást 0-0-ra, vagyis a román csapat képtelen volt megverni minket a pályán. Tele sérültekkel, csereként debütáló kapussal, hadd ne nekünk legyen már megalázó.

Az most mindegy, hogy milyen focit játszottunk, hogy Morales boldogan csettint mind a tíz lábujjával is a láttán, egy európai kupameccs a továbbjutásról szól, és nekünk az egyetlen esélyünk az lehetett, ha nem kapunk gólt, miközben valahogy találunk egyet. Előbbi sikerült, az utóbbi nem, a tizenegyesekben nem bíztam, az istenítélet, ott bármi megtörténhet.

Beszéljünk inkább a körülményekről, mert sok részlet tisztázatlan, és ahogy belepillantottam, nem helyesen, vagy nem a maga teljességében jelentek meg egyes részletek a magyar sajtóban.

bővebben

Ha ugyanilyen okosan állunk hozzá a visszavágóhoz, meglehet a továbbjutás

Bp. Honvéd – U. Craiova 0-0

Felesleges szépíteni, olyan meccs volt, ahol mindkét edző ráment a tutifixre, a csak gólt nem kapni megoldásra, legfeljebb találni egyet-kettőt valahogy, a lényeg, hogy ne kerüljön már az odavágón reménytelen helyzetbe. Megoldották.

Az eredménye egy relatíve eredménytelen, tempótlan, lassú mérkőzés lett, ahol az agyonbiztosítás miatt a kisebb-nagyobb hibák se okoztak komoly galibát.

Kidolgozott helyzete talán a Craiovának volt pár, de fejesig vagy lövésig csak kétszer jutottak el. Az egyiket harmatgyengén a kapu közepe felé lőtték, az utolsó utáni percben pedig fölészállt a fejes. Nekünk egyetlen komoly gólszerzési esélyünk volt, akkor egy labdaszerzés után, N’Gog fejesét pájjukázta ki hatalmas bravúrral a románok kapusa. (Mondta is mellettem a helyi futballt jól ismerő kolléga, hogy ha valamiben erősek a craiovaiak, akkor az a kapusposzt. Igaza lett.)

Ebben a posztban közepesen vörös fejjel küldöm el a Honvédot a jó büdös francba

Zalgiris Vilnius – Bp. Honvéd 1-1

A meccset akár hagyhatjuk is, mindenki látta, akinek pedig volt valami jobb programja, azt most kicsit irigyeljük. Legyen elég annyi, hogy ez a Vilnius alsóházas lenne az NB I-ben, mi viszont még nagyon nem vagyunk kész, és egy valószínűleg először és utoljára látott felállással, sőt, kerettel mentünk neki a meccsnek. Ha nem lesz belőle fogpiszkáló, mint a viccben, akkor szeptember magasságában nagyjából egy hármast gurítanánk nekik, azonban egyelőre július közepe van.

Ami mellett viszont nem lehet elmenni szó nélkül, az a szurkolókkal való kitolás maxra pörgetése. Inkább erről írnánk, maradjon meg az utókornak.

“Ebben a posztban közepesen vörös fejjel küldöm el a Honvédot a jó büdös francba” bővebben

54.668507825.2946687

Krumpliföldjéről jelentjük

Bp. Honvéd – Zalgiris Vilnius @ Vilnius, 19h (helyi idő szerint: 20h)

Csütörtök reggel*, kipihentük magunkat, egy jó alvás, egy-két kávé, egy hideg zuhany**, egy kis vadászat reggelire, rendes kávéra***, hamar elmúlik a tegnapi sörözés**** minden nyoma.

Este mérkőzés, addig pár megjegyzés, utána egy minimál poszt.

*_ az megvan, hogy litvánul a jó ~~reggelt~~ napot vagy estét így hangzik: labas vakaras.

**_ tipikus szovjet zuhany. Kell pár perc, amíg bemelegszik a legszélsőségesebb meleg állásban, majd jön a pillanat, amikor hirtelen elviselhetlenül forróra vált. Ilyenkor, ugye, elkezdjük egyre hidegebbre tekerni, majd még hidegebbre, és még hidegebbre, és egyszer csak azt látjuk, nincs már hova tovább tekerni, de a víz még mindig forró. Ismerjük ezt, jártunk eleget Ladával, ismerjük a szovjet módit: ha egyszer bedurran, akkor az be van durranva, és tartja a végtelenségig, igaz, egyáltalán nem energiahatékony módon. Na, a szovjet, az szovjet.

***_ tipikus magyar tursták vagyunk, bizalmatlanok az országokkal. Reggel a franc se akar kávéért koslatni, tejet szerezni, én nem is cukorral, hanem pötyivel iszom (vajon hogy mondják litvánul a pötyit?), inkább hozunk magunkkal instant kávét, tejport, pötyit, reggel egy áthidalónak vállalható megoldás. Később majd szerzünk ihatót is.

****_ bakker, nyolc óra pár perckor mentünk le egy boltba, hogy az esti kocsmatúra előtt vegyünk pár üveggel a szállásra, ha visszaérünk, legyen lehetőség a folytatásra, levezetésre. Beszarás, képzeljétek, nyolc után nem adnak el alkoholt a boltban! Érthetetlen. Ha már van egy ilyen hülye szabályuk, akkor azt tessenek kiírni a határon, hogy az ember még az utolsó pillanatban dönthessen úgy, legyen mégis egy másik ország a célpont.

“Krumpliföldjéről jelentjük” bővebben

54.678702825.2851834

Az év első meccsén legalább nyertünk, komolyabb következtetést viszont nem érdemes levonni belőle

Bp. Honvéd – Zalgiris Vilnius 3-1

A meccs előtt mintegy másfél órával nyugodtam meg először, amikor a Hősök terénél felszálltak a vilniusi szurkolók a 105-ös buszra, és legalább hármójukon is ott feszült a zokni-szandál-kombó. Akkor már éreztem, itt nem veszíthetünk, hogy Litvánia annyira menthetetlenül Kelet-Európa, hogy igazolva látszik minden, amit a Hajnal-féle Trieszt-Szentpétervár-tengely beemelt a társadalomtudományokba.

Ha valaki zokniban és szandálban érkezik Budapestre, a zokni és szandál Világfővárosába, az pontosan tudja hova érkezett, az egy a vérünkből, legyen bár átmenetileg szovjet, a valódi énjét képtelen volt bedarálni a rendszer. Ha pedig zokni és szandál, akkor nem veszíthetünk, mert olyan nincs, hogy saját magunk, az egész életfelfogásunk ellen vesztesen jöjjünk ki egy párharcból.

Így is történt, tipikus Moháccsal, nemes elbukással és szép halállal a Vilnius részéről, amolyan magyarosch meccsen.

bővebben

Ez Kispest

Bp. Honvéd – Videoton 1-2

Szomorúan indultam hazafelé. Egy ideig még ücsörögtem a kiürülő lelátón, nem is tudom, bambultam valahová, ezeknek az ünneplését se figyeltem, gondolom, valami volt azért a távolban.

A Liget felé sétálva, át az aluljárón, a négyszázadik állítsukmegabevándorlást plakát mellett elhaladva, sörözgető kispestiek, van minek örülni. A NER bajnokságában még egy utolsót lehelt egy outsider: majdnem megvolt a kupadöntő. Olyan ez az egész, mintha valaki valós pénzzel és valós emberekkel fifázna a magyar futballban, és először vette volna észre a multiplayer menüpontot, ahol rögtön ott talált minket, és nem, az istennek se tudott mit kezdeni velünk. Hagyta inkább a multit, keresett egy csalást az interneten – és bedarált minket is. Ha nem lehet megtörni, akkor a képünkre kell formálni.

Mindegy – mondtam magamnak, felesleges ezredszer is belemenni, mi is része lettünk, ez a kupadöntő ugyan még a múlt volt, valóban, hagyjuk, naponta leírhatnánk, felesleges. Majd lesz másik téma.

bővebben

Európa, gólkirályság, osztályozókönyv, miegymás

MTK – Bp. Honvéd 1-4

Megvan: a Kispest Európát választotta. Nem volt egyszerű, de ahogy 2011/12-ben, valahogy mintha most sem akarta volna nagyon más rajtunk kívül.

Az utolsó öt fordulóban az Újpest 2, a Debrecen 7, mi pedig 9 pontot szereztünk, ami azért is fura mert az előző öt fordulóban az Újpest 9-et, a Debrecen 10-et, mi pedig csak 5-öt, és nem mondanám, hogy parádés volt a sorsolásunk. Igaz, tíz fordulóval ezelőtt még ki mondta volna meg, hogy az MTK ennyire összeomlik.

Mindegy, a lényeg, hogy megvan, és most sajnálhatjuk az elmúlt fordulókat, ahol pontot-pontokat buktunk ilyen-olyan hibákból. Ebben simán benne volt a bronz. Gondoltátok volna tavasz elején? Hiába, a magyar futball egy csodálatos dolog, ahol nem csak bármi, hanem ha létezik, akkor a bármi ellentéte is megtörténhet, sőt, az akármi és annak fordítottja is. Lásd példánkat.

bővebben

Játékszabályok, Gróf, Népi Internet ezredszer, osztályozókönyv

Bp. Honvéd – Diósgyőr 4-4

Ebben a posztban mindenféle hosszabb fejtegetés nélkül szó lesz

a Diósgyőr második góljáról és a hozzá kapcsolódó esetekről a szabálykönyv vonatkozásában,
Grófról és az elcseszett kommunikációról,
valamint a Népi Internet Egyik Legjaváról, a szurkolói megmondóságról,
tovább a poszt végén ott figyel a szokásos osztályozókönyv is.

Sok téma ez egyszerre, egyik sem lesz kifejtve bővebben, mert ma vasárnap, ilyenkor Kamber is megpihen, ráadásul délután enbéhárom.

bővebben