Mastodon

Csak remélni tudom, hogy nem egyedül Pisonttal vitetik el a balhét

Napközben terjedni kezdett az információ, hogy az Pisont a Budafok ellen ült utoljára a padon. Pár perce az NSO is lehozta, vagyis lehet benne valami.

“Csak remélni tudom, hogy nem egyedül Pisonttal vitetik el a balhét” bővebben

Elfogyott a türelem: ahogy feltételezem a szurkolók jelentős része, úgy én is neveket, felelősöket és vért akarok!

Bp. Honvéd – Budafok 2-3

Egy normális világban a Honvéd-Budafok 2-3 másnapján, amikor huszonegy fordulót követően, a bajnokság kétharmadánál kieső helyen áll a Honvéd, a szurkolók vért akarnának, és bár a Facebook/Instagramvalóságot inkább nem szeretném valódi valóságnak tekinteni, feltételezem, a felböfögött, odavetett vélemények ott is nagyjából hasonlóak lehetnek. Felelőst, bűnbakot, kirúgást, leváltást, megszégyenítést – vagyis vért.

A szurkolóknak elegük lett az eredménytelenségből, és elegük lett a hamis őszinteségből. A szurkolók nem akarnak több olyan interjút látni, posztot olvasni, ahol Jóska Pista középpályás lenyilatkozza: érezzük a felelősséget, még egyszer nem játszhatunk ilyen rosszul, a következő mérkőzésen javítanunk kell és javítani fogunk. Megértjük a szurkolóinkat.

Jóska Pista a nyilatkozat után három nappal pályára lép a Budafok ellen, és megmutatja, mennyire gondolta komolyan. Kiderül, kár volt minden karakterért. Jóska Pista még a látszatra sem ad, a budafoki ellentámadást szemmel, esetleg könnyített sétával kíséri, majd a gólt követően látványosan összeomlik: én mindent megtettem. A szurkoló ekkor kurvaanyázik.

Ilyenkor senkit sem érdekel, hogy az első félidőben lefociztuk az ellenfelet, sőt, eddig szinte az összes ellenfelünket, ha a mérkőzések végeredményébe beleszámítanak második félidők is.

“Elfogyott a türelem: ahogy feltételezem a szurkolók jelentős része, úgy én is neveket, felelősöket és vért akarok!” bővebben

A huszonegyedik fordulóig tartott, azonban mostantól kénytelenek vagyunk könyörgőre venni, hogy hátha

Bp. Honvéd – Budafok @ Hungária krt., 19:30

Nem megsértve a Budafokot, mert szerintem nagy dolog, hogy idáig eljutottak, azonban valakinek ki kell jelenteni végre, hogy nekünk baromira kellemetlen érzés kiesési rangadót játszani egy kvázi másodosztályú csapat ellen. Szimpatikus jelenség a Budafok, játékra, a stadion hangulata, a közeg, a büfé, az egészből süt egyfajta báj, amiben jó elmerülni néha-néha, azonban az NB I. nem szabad, hogy erről szóljon. Alkalomadtán persze, nincs ezzel semmi baj. Ahogy a Tiszakécskével se volt.

“A huszonegyedik fordulóig tartott, azonban mostantól kénytelenek vagyunk könyörgőre venni, hogy hátha” bővebben

Szurkolók, attitűdök

Tornyai János: Bús magyar sors

Ősszel azon siránkoztam, hogy hova süllyed a kommentszekció színvonala, egymás és a posztszerzők cseszegetésével, néhol gyalázásával, mindenbe politikát belelátó újonnan kihangosított élharcosokkal, stb. Akkor a Stécés posztra érkező reakciók még visszaadták a hitemet, hogy az utóbbi hetekben ismét lelombozódjak, pedig most nem Fanta kapta az ívet, nem is én (mire kapnám mondjuk, alig jön már tőlem poszt). Kapja Pisont, Gazdag, Lovrics, Kamber, Urbányi, de még a portás és a Temesvár utcai kóbor kutya is. Ki jogosan, ki kevésbé, de egyre többet gondolkozom azon, olvasva ezeket a csodálatos fröcsögéseket némelyektől – és sajnos egyre többektől, hogy hova süllyedt – nem, most nem a klub, hanem a tábora, 2017 dicső és vállt vállnak vető együttállásából egy frusztrált genggé. Nem túl szívderítő.

“Szurkolók, attitűdök” bővebben

Sosem értettem, miért jó, ha az emlékezés csak addig tart, amíg az átadón elkészül pár fotó

Az ausztrál és a magyar sajtót is bejárták a mindössze pár éve, 2017 februárjában átadott Melbourne-i Puskás-szobor friss képei. A szobor elszíneződött, környezetét belepte a gaz, a talapzat burkolata töredezett, és a tájékoztató tábla is hiányzik róla.

Apró, bár annyira talán nem meglepő érdekesség, hogy a Nemzeti Sport nem hozta le az anyagot, miközben az avatóünnepségen jelen lévő magyarországi küldöttség tagja volt a lap főszerkesztője, Magyarország későbbi Puskás-ügyi nagykövete is.

“Sosem értettem, miért jó, ha az emlékezés csak addig tart, amíg az átadón elkészül pár fotó” bővebben

Nemhogy odaszögeltek minket a 10-11. helyekre ebben a bajnokságban, de oda is ragasztottak, körbedákttépeztek, és kéjes vigyorral keverni kezdték a betont

A tegnapi pótlásokkal (Kisvárda-Videoton 2-1, Budafok-Fradi 0-3) teljessé vált a tabella, amiről így elmondhatjuk, hogy 17 forduló alapján:

  • dobogón legtöbbször a Fradi (14), a Kisvárda (13!!!) és a Videoton (11) állt;
  • kieső helyen legtöbbször a Honvéd (9), a Mezőkövesd (7) és a Diósgyőr (5).
  • a Honvéd az egyetlen csapat, amelyiknek a 9. helyezésnél jobbat egyetlen alkalommal se dobott a gép, sőt, sorozatban háromnál több fordulót képtelenek voltunk egyáltalán a vonal fölött tölteni.
  • csak a Fradi, a Felcsút és a Videoton nem állt kieső helyen, miközben
  • csak a Honvéd (legjobb hely: 9), a Mezőkövesd (4) és a ZTE (5) nem állt egyszer sem a dobogón.
“Nemhogy odaszögeltek minket a 10-11. helyekre ebben a bajnokságban, de oda is ragasztottak, körbedákttépeztek, és kéjes vigyorral keverni kezdték a betont” bővebben

Amikor még be sem jelentettük Bardeát és Klemenzt, ti már akkor is az ötödik helyre vártátok a csapatot

Rég rettegtem ennyire egy semmiből feltűnő banánhéjtól, mint az idei tavasz előtt.

Nézegetem a keretünket a klubhonlapon, és nézegetem a keretünket nálunk. Nem gyenge, na. Igaz, tavaly nyáron is ugyanezt mondtuk, amikor sorra jelentették be a jobbnál jobb(nak tűnő) neveket – komoly mérkőzéshiánnyal. Kellett pár hónap, mire összekapták magukat páran, mégsem jöttek az eredmények csapatszinten.

Télen újabb játékosokat igazoltunk, sőt, egyeseket egyenesen vásároltunk, azonban kivétel nélkül mindannyian meccshiányosak. Pedig hiányposztra érkeztek, esetleg olyan posztra, ami nemhogy hosszú-, netán közép-, hanem lassan rövidtávon megoldásra, frissítésre szorul. Egyedül talán sajnálom, hogy egyedül Klemenz tűnik többposztos spílernek, aki talán kényelmesen tud mozogni a játékrendszerek között.

Négy ismerten minőségi, vagy a lekáderezése alapján annak tűnő játékos érkezett Kispestre a télen, és bár instant csak neccesen bevethetőek, ezekre az igazolásokra – ahogy a nyáriakra is – illik egy hangosat csettinteni: így kell csinálni!

Az egy másik kérdés, hogy mit tudunk kihozni a nevekből.

“Amikor még be sem jelentettük Bardeát és Klemenzt, ti már akkor is az ötödik helyre vártátok a csapatot” bővebben

Ahogy egy kedves cimborám mondotta: kezdődik a folytatódás

Holnaptól újra dübörög az enbéegy!!!

Január 22., péntek van, holnap, január 23-án, szombaton a 17. fordulóval bedurran a tavaszi szezon. Végre. A karácsonyi zárás óta csaknem egy hónap telt el minőségi labdarúgás nélkül, szóval ránk fér végre egy kis kikapcsolódás. Sajnos továbbra is csak a tévé képernyőjén keresztül.

Új szezon, új remények. A felvezető műsor (Fradi-Diósgyőr) például egyáltalán nem tartalmazott szpojlereket, vagy akár utalásokat a fő attrakcióra. A Fradi egyszerűen nem mutatott semmit, álmosan játszadozott, és kicsit olyan volt, mintha úgy akarnának eladni egy John Wick filmet, hogy az előzetesbe csak tájképeket vágunk be. A Diósgyőr pedig meg sem próbálkozott a futballal, mégis nyert. Egyik félről sem tudtunk meg semmit.

“Ahogy egy kedves cimborám mondotta: kezdődik a folytatódás” bővebben

Hova érzitek idény végén a Kispestet? (tél)

Játék és kattintgatás két percben.

Eredeti terveink szerint a háromkörös bajnoksághoz igazodva, az első, a tizenkettedik és a huszonkettedik fordulók előtt kérdeztük volna meg a véleményeteket, hogy idény végén hova várjátok a Honvédkát a tabellán? A téli történések miatt azonban indokoltnak tűnik egy köztes forduló beiktatása. Ráadásul ingyenkontent, mert nincs semmi dolgom vele azon kívül, hogy összerakom a formot.

A korábbi idénytippeket itt találjátok.

“Hova érzitek idény végén a Kispestet? (tél)” bővebben
Exit mobile version