Mastodon

Egészen csodálatos magasságokban a történelemhamisító puskas.com

via fb.com/puskas.legenda

A Szöllősi György által főszerkesztett (ügyvezetett) puskas.com hivatalos Facebook-oldalán jelent meg (menet közben törölve) egy amúgy elég aranyos és megható fotósorozat egy thaiföldi srácról. És hogy mi benne a gáz?

“Egészen csodálatos magasságokban a történelemhamisító puskas.com” bővebben

Osztályozókönyv vs. Vasas

Emlékeztek, régen az volt, hogy ide beágyaztam a meccs összefoglalóját videóként, majd a hajtás után lehetett osztályozni. Na, erről le kell szoknunk tartósan, mert az Új Magyar Futballban nincs mozgóképes anyag a meccsekről egészen vasárnap estig, kivéve arról a kettőről, amit egyáltalán közvetítenek. Béna, de ez van. Szidjuk hát teliszájból a szövetséget, majd osztályozzuk le a srácok Vasas ellen nyújtott teljesítményét.
“Osztályozókönyv vs. Vasas” bővebben

Kudarc van, meccsarc nincs

Most nem választunk meccsarcot, ez van. Mondom még egyszer: nincs egy rossz szavam se a srácokra, mentek előre, mint a szólás-modor mérgezett egere, de már a meccs elején látszott: az a bizonyos elkapandó fonál az öltözőben maradt. És a Paks elleni vereséggel szemben most nem tudok egyvalakit, vagy valakiket kiemelni, hogy ő majdnem kirántotta a szekeret a kátyúból. Ez van, egységesen szürkültünk most, így a meccsarc virtuális díja ezúttal  a zsákban marad.

A lendület alábbhagyott (?)

A Vasas itt a képen, és magán a meccsen is felülkerekedett (1909foto.hu)

Két hete nem igazán bánkódtam a tanyaközpont elleni iksz miatt, illetve persze dehogynem, csakhogy azzal tudtam nyugtatni magam: ez van, ez egy ilyen idény lesz, hullámzunk majd, mint a Balaton az első fokú riasztáskor, de hát ez a fiatal keretek velejárója, még mindig jobb így, mint 10 db Alfi Lacalle-lal meg Adewunmival égni 20 néző előtt. Pakson is szívtunk, aztán jött egyből két jobb meccs. Majd leverjük a Vasast.

Nos, a Vasast ma nem vertük le. Nagyon nem. “A lendület alábbhagyott (?)” bővebben

Vissza a dolgos hétköznapokhoz

Szeretem az ilyen válogatott szüneteket, mert csak ilyenkor van igazából ideje kicsit megpihenni annak, aki egy klub bloggerének szegődik. Ezért is tudom extrán szeretni az idei, nyugodt évet, mert meghagyja nekem a válogatott szünetet.

Szeretem az ilyen válogatott szüneteket, mert csak ilyenkor van igazából ideje kicsit megpihenni annak, aki egy klub bloggerének szegődik. Ezért is tudom extrán szeretni az idei, nyugodt évet, mert meghagyja nekem a válogatott szünetet.

Én ilyenkor nem keresek csodacsatárt, nem foglalkozom semmivel, legfeljebb kinézek az nb3-as csapat meccsére, ha otthon játszik, mert meccsen lenni amúgy elég jó dolog, és tudom is csinálni rendületlen.

“Vissza a dolgos hétköznapokhoz” bővebben

A legmélyebb bugyrokból – 5. rész: Vers mindenkinek

Vitray Tamás: A legnagyobb Király

És megy a kapuba a labda

Pisoooont Pisstaaaa

“Ennél tömörebben nem tudom megfogalmazni, miért jó Honvéd szurkolónak lenni” – mondta Öccs, mikor átküldte a coub-ot. Igaza van.

(Mindeközben a tavalyi őszi edzőfenoménunk, a vidin kék mezben térdelve, azt se tudja, merre hány méter…)

A legmélyebb bugyrokból – 3. rész: Csak a szokványos

KryzWarzycha fáradhatatlan, minivideói közül egy újabb klasszikus esett be a héten a postaládánkba. 1998 őszi idényzáróján szegény Csertői Reli brutális lábtörésére ki ne emlékezne a Fradi ellen? Természetesen nem vagyunk aberrált blog, hogy magát a krachot nézegessük végtelenítve, viszont az elkövető magyarázata a meccs végén megér egy misét.

“A legmélyebb bugyrokból – 3. rész: Csak a szokványos” bővebben

Exit mobile version