Amúgy Csábi megint jókat mondott, hallgassátok meg.
Címke: Csábi Józsi
▶ Dunaújvárosban vajon a 94. percben kapunk tizit?
Csak közben lassan az egyik fő kiesőjelöltek leszünk ha nem vigyázunk.
“▶ Dunaújvárosban vajon a 94. percben kapunk tizit?” bővebben
▶ “…én nagyon-nagyon nem szeretek veszíteni – pláne Honvéd-színekben!”
Ilyeneket mondott nekünk tegnap a meccset követően Csábi mester, amiért már alapból kijár a vörös-fekete standing ovation, plusz megköszönte a szurkolóknak a felé irányuló sok-sok szeretetet, beszélt az ő alapvetően pozitív hozzáállásáról, és ennek eklatáns részeként arról, hogy jövő pénteken meg kell verni a Fradit. Úgy legyen! Hosszú interjú következik (a honvedfc.hu-s extended versionje).
Szóval: Hajrá Kispest, hajrá Csábi Jocó!!!
- Kapcsolódó: összefoglaló | osztályozókönyv
Megint majdnem – II. rész
Most végülis kábé ugyanez a helyzet, csak sajnos már a 13. fordulónál tartunk, és az elpazarolt, irányzék nélkül letolt első 10 forduló most hiányzik nagyon: mikor már lassan a “nem hibázhatunk” fázisba érünk, nekünk akkor kellene megtanulni nyerni is és gólt lőni, mert a szimpatikus vesztes pozíció az már megvan a bekkelős vagy a balfasz-csapati mivolt helyett, de ebből a játékosoknak, szurkolóknak és szemmel láthatóan szegény Csábinak is már nagyon elege van. “Megint majdnem – II. rész” bővebben
Tét nélküli meccsre utazunk Fehérvárra – azaz dehogy, nagyon is van mit veszíteni
Mondjuk talán ez a fehérvári még igen – de akkor a Fradit és a többi hátralevőt kell ütni. Nem egyszerű a képlet sehogy sem. “Tét nélküli meccsre utazunk Fehérvárra – azaz dehogy, nagyon is van mit veszíteni” bővebben
▶ Csábi türelmet kér, de ígéri: megtaláljuk az utat!
A tegnapi kupaderbit követően Csábi Józsival beszélgettünk, illetve bocsánat: Csábi József vezetőedzővel – most már ez a cím dukál az egykori kedvenc hátvédnek. A beszélgetés egész jó hangulatúra sikeredett a körülményekhez képest, hisz se Csábi, se a riporter sem járt a fellegekben a 11-esekkel való búcsút követően, – de az új edző hozzáállása és tervei, egyáltalában a klubhoz való viszonya rég nem látott hangulatokat idéztek meg a sajtószobában.
Ja, és még egy adalék: negyediknek kerültem sorra, három hosszabb interjút követően, és Józsi, bár szemmel láthatóan iszonyat fáradt volt, a legtermészetesebbnek vette, hogy nekünk is adjon egy n+1. interjút aznap, nem rohant el 2 közhelymondat után zuhanyozni, spagettizni vagy tuttomercatowebet olvasni, mint kiváló elődjei. Hát, így is lehet, ilyen hozzáállással. Riszpekt.
Megint majdnem
De így, hogy kinn voltam és végig is néztem az elhúzott mézesmadzagot a saját orrunk előtt, a minden idők egyik leggyengébb MK nyolcasába kerülésre, és tizikkel kizúgni, mindezt az év első ótvarhideg meccsén, csontig átfagyva, hát így már inkább sírok. Illetve sír az egyik szemem. A másik meg mosolyog, vagy még inkább: reménykedik egy picit. Mindjárt elmondom, miért. “Megint majdnem” bővebben
Sűrű napokat élünk, ráadásul holnap: Fradi!
Egész egyszerűen hihetetlen az idei szezon. Legalábbis az “időzítései”, legalábbis számomra. Akárhányszor pár napig nem vagyok blogközelben, rögvest beindul az esemény-lavina, és az addig heteken át csak kínosan vánszorgó, saját pocsolyájában fetrengő Honvéd-sztori a mozivásznon a tarrbélai ütemből másodpercek alatt vált guyritchie-s szkeccskavalkáddá. A most hétvége is ilyen volt – míg én messze az országtól töltöttem két napot, előbb szokás szerint torkosborzoltunk Kecsón, majd a hollandus visszament az akadémia-igazgatói székbe, és érkezett Csábi Józsi (az előzmények ismeretében hatalmas meglepetésre), majd tegnap a zoknifetisiszta is fel lett ültetve a katapultszékre, a Papa pedig meg is nyomta a gombot. Cordellát alig látni, de ha igen, akkor is lapít mostanság. Mi van itt? – kérdeztem meglepve, miután hazaértem tegnap reggel – közben pedig holnap jön a Fradi MK-derbire. Atya gatya! “Sűrű napokat élünk, ráadásul holnap: Fradi!” bővebben
Újra érzem a bizsergést!!! Csábi Jocó a padon!
Basszus, kispesti a padon. Tudjátok ez mit jelent? Én még nem, de már nagyon akarom tudni, látni, tapasztalni.