Ahogy az már megszokott a másodosztályból visszajutó éveinkben, hazai kupaelődöntőt játszunk a ZTE-vel.
2004. április 14., Bozsik stadion, 5000 néző.
Vezette: Sápi Csaba.
Kispest: Molnár – Bábik, Vámosi, Budovinszky, Horky – Dobos (Bonchis, 75), Vadócz, Vén – Horváth P., Borgulya (Drobnjak, 45.), Kozarek (Hamar, 84.). Edző: Gálhidi György. [padon: Silhavy, Dancs, Nánási, Schafranek]
ZTE: Bardi – Kocsárdi, Sebők V., Balog Cs., Szamosi – Nagy L. (Gyánó, 45.), Ljubojevic (Vincze O., 55.), Molnár B., Koplárovics – Waltner (Babati, 71.), Sebők J. Edző: Gellei Imre. [padon: Varga Z., Kral, Egressy, Radu Sabo]
gól: Koplárovics (35., 0-1), Drobnjak (52., 1-1), Drobnjak (Vén, 88., 2-1)
Ha nem is a legjobb minőségben, azonban Aldónak hála megőrződött az utókornak a meccs összefoglalója:
A 2002-es bajnokcsapat két évvel később a még mindig nem gyenge nevekből álló keretével, azonban Gellei edzősége alatt egy teljesen stílustalan játékkal alsóházi klubbá vált. A következő idényben is csak azért lettek középcsapat, mert 12-ről 16-ra higították a mezőnyt. Aztán Gellei távozott, Dajkával és Szentessel még rosszabb lett (11/16), míg végül Simon Antal állította meg a zuhanást. A következő évet ugyan már Nagy Tamással fejezik be, azonban a harmadik helyen, ami mindmáig a ZTE utolsó érme az NB I-ben. De mindez mindegy, mert nem a ZTE története ma a lényeg, hanem a miénk.
Másodosztályú csapatként ismét kupaelődöntőt játszhatunk. Eddig egyből egy a mérlegünk, jó lenne tartani a száz százalékot.
címlapkép: kupadöntőn az Üllőin, 2019-ben
✉️ kapcsolat // itt írhatsz egyenesen nekünk.
💳 támogatni // pedig így tudod a munkánkat.
Koplárovics tehát csak nagy meccseken rúgott gólt. De ott aztán…