Kategória: Beszámoló
Legendát lehet lopni, csak nem érdemes
Ankéttal hangoltunk a falusi vendégjátékra
Van még min javítani, de ez egy csodás szombat volt akkor is
Klasszikus nyitány, rendelésre
Rég volt már ilyen tavaszi nyitányunk, az biztos. Álmainkban klasszikus kora tavaszi napsütést, remek fociidőt és ezek révén szurkolóbarát körülményeket kértünk, a pályán pedig győzedelmeskedő Kispestet, a lelátókon hangulatot, relatíve sok nézővel. Habként a tortán szép jeleneteket. Utóbbi kívánalmat leszámítva minden, de minden teljesült a meccs hajrájáig. Akkor és ott pedig Vécsei rakétájával az utóbbi is. Tökéletes nap volt, még sok ilyet magunknak! “Klasszikus nyitány, rendelésre” bővebben
Egy ismeretlen érzés: elverni a Kecskemétet
EZMIEZ??!??!?! Teltház, hazaküldött szurkolók egy hétközi edzőmeccsen!
A héten volt egy cikk a klubhonlapon, ami fölött a többség nyilván átsiklott. Ugyanúgy sütött róla az áporodott bullshit szaga, ahogy a holtszezonban megszokhattuk, és már a címből sejtettük, semmitmondó, minek egyáltalán megnyitni? Mondom, már a címe is jelzésértékű: “Elszántan készülnek a fiúk” Ugye, hogy minek odabökni az egérrel? Mi lehet mögötte?
“EZMIEZ??!??!?! Teltház, hazaküldött szurkolók egy hétközi edzőmeccsen!” bővebben
A szép őszi zárás nekünk csak álom?
Megmondom nektek őszintén: annyira vágyom már egy jó őszvégi/téli idényzáróra, hogy azt el nem tudom mondani (le nem tudom írni). Főként mióta fut ez a blogunk. Megélni a hangulatos idénybúcsút, 3 pontot zsebre rakni, majd a túráról hazaérve írásba önteni a tapasztaltakat, elkapni a momentumot és megörökíteni saját magunknak, hogy majd legyen miről emlékezni, a forraltbor- és csípős téli hidegszagú estékre valahol vidéken, vagy Pesten vagy a Bozsik korzóján, a korlátnál, majd este/éjszaka a meleg szobában a monitor előtt… de nem, kezdem azt hinni, ez már sose jön össze. Pont, mint egy Kecsó elleni végre-valahára győzelem. Az sem létezik a Bohóc univerzumában, és úgy látszik, az RW-nek kiutalt hangulatos idényzárás sem. Ez egy ilyen játék.
Ilyen márpedig VAN!!!
Tizenkettőből semmi. Nulla, nyista, zéró, lófasz se. Pedig már kezdtem elhinni, hogy most végre. Sőt, Daud már az első percben eldönthette volna az egészet, de nem tette, így a végén Bekőnek volt képe lenyilatkozni, hogy amíg ők tizenöt veszélyes kontrát vezettek, addig nekünk helyzetünk sem volt.
“Ilyen márpedig VAN!!!” bővebben
Így hullámzunk mi
Ez csak egy vereség volt, nincs veszve semmi, viszont a tavaszunkért most kell megküzdeni. Vagyis a következő négy meccsen.