Kommentár

Eddig Del Pipi meg Miccoli, most viszont fiatalítás a misszió. Cordella. Nem normális. Imádom!

A címben idézett hantaizmus oka, hogy Vérfarkas, a Labdabizti blog pikírt szarkazmus-imperátora ma délelőtt bedobta postaládánkba a wannabe-nemzetközi igazgatónkkal készült legfrissebb interjút. (Köszönet érte!) Már a forrásmédia (fibrafootball.blogspot.com) grandiozitása is legalább La Gazetta dello Sport-i magasságokban leledzik, gondolom ez a gianlucadimarzio.com-nak lehet valami ős-testvéroldala. Hát még a derék direttore nyilatkozata, melyben a világ legtermészetesebb dolgaként közli a tényt, hogy Kispesten most fiatalítunk.

Pár hete még Alex számára a 42-es vilire való szezonbérlet beszerzése volt a talján kedvenc témája, illetve a Miccolinak kibérlendő wekerlei sufni, de úgy látszik, most már Lanzáék egykori menedzsermentora is besorolt (szavakban) az új irányvonal mögé. Gazdag Dani az új Puskás, I’d bet on.

Czukk, mondanám, csak nem így gondolom.

Néhány szó a téli, külföldi edzőtáborozáshoz

Fellángolni látszik itt a vita, hogy menni, vagy nem menni törökbe, ha téli edzőtáborról van szó. Részemről csak egy dolgot tennék hozzá, azt is a financialitás oldaláról.

“Néhány szó a téli, külföldi edzőtáborozáshoz” bővebben

2014 szőke nős vicce az “azt írta a Honvédról az olasz sajtó”

de tényleg. én ha meglátom, kényelembe helyezem magam, elernyesztem a nevetéshez használt izmokat, felkészülök. mondjuk alapból nem szeretem a vicceket, mert a legtöbbje úgy kezdődik, hogy “te, figyu, van egy viccem”, és akkor bennem elindul a folyamat, aminek a végén azt a következtetést vonom le, hogy nem fogom megbántani a kedves mesélőt, és képviseljen bármilyen minőséget a csattanó, én bizony legalább kuncogni fogok, és mindent megteszek azért, hogy nevessek.

a honvédon mostanság viszont együtt röhögök kispajtásaimmal. például itt van a legújabb:

“2014 szőke nős vicce az “azt írta a Honvédról az olasz sajtó”” bővebben

És te mennyire vagy D.I.V.A.T.?

Kérem szépen, így egyszerűen nem lehet kommunikálni. Sőt, tovább is megyek, felelős klubvezetőként ez egyszerűen vállalhatatlan. Az Öreg újra blogolt, és elejtett benne egy igen erős mondatot, amire nem véletlenül kaptuk fel többen is a fejünket. Idézem:

Közönségünk egy jó része is részt vett a „rendkívül népszerű” bojkottban. Így szép lassan az összes divatszurkoló elmaradt, és csak az ízig-vérig Honvéd szurkolók látogatták mérkőzéseinket. Természetesen a szereplés és a nézőszám csökkenés miatt a hangulat sem volt jó. – via nb1.hu

“És te mennyire vagy D.I.V.A.T.?” bővebben

Egy nagyon rossz kortünetről – válasz egy meg nem keresésre

Következő posztunk szerkesztői és nem szerkesztőségi vélemény.

Fura dolog lett a magyar futball. Belerúgni még mindig odamondás, szapulni szinte kötelesség, de informálódni tisztességgel róla smafu, miközben a meglévő értékeiről soha egy büdös szó sem esik. Pedig igenis vannak értékei, elég komoly értékei.

“Egy nagyon rossz kortünetről – válasz egy meg nem keresésre” bővebben

Nem kell több spagetti…

…mert kicsit megfeküdte a hasamat. Sőt, annyira nem is kicsit. És a spagetti ez esetben = az elmúlt jópár hónap. És az a rossz ezekkel az egyre gyakoribbá váló “jópárhónap“-okkal, hogy egyre többször és egyre hosszabban jönnek.

Az is megér egy misét, hogy a keresztbe-bereklámozás az valhogy nem jön össze nekünk itt a blogon. Volt már olyan hétvége, amikor én harangoztam be, hogy “Hanta meg mindjárt nyomat nektek sok-sok statisztikát“, aztán szegény kollega arra a hétre úgy eltűnt a civil munkakötelezettségeinek útvesztőjében, hogy abból stat-posztból azóta se lett semmi (igaz, lett azóta a tollából más stat-poszt, egy tonnányi, ezt beismerhetjük). Most meg ő közölte be, hogy RW tolja majd a beszámolót, de RW nem tolt semmit Debrecenről.

Max a saját Honvéd-kínját maga előtt. “Nem kell több spagetti…” bővebben

Gebinben a kirakat

gebin: haszonbérbe végzett vállalkozás, amiben meghatározott összeg fejében szoros elszámolási kötelezettség nélkül gazdálkodhatnak. Eredet [gebin < német: gewinn (nyereség, haszon) < germán: winnan (elnyer, kiérdemel) < szanszkrit: van (kér)]

Vannak dolgok, amiket mostanában erősen újra kell értelmeznünk Kispesten. Például azt, hogy soha nem hittem volna, valaha ilyesmikről kell majd írnom. Pláne nem a 2006-os tulajdonosváltás után, megspékelve az azóta bevezetett TAO-pénzekkel és az akadémiák állami támogatásával.

“Gebinben a kirakat” bővebben

Nyekereg a werkli

Ha van szürke hét, akkor ez az. Míg a többiek a bogácsi habokban és a tárkányi füstben élvezkednek, addig lassan de biztosan megmihályó derékkal ülni a monitor előtt, nem jó dolog. Nihilista hangulatú eszmefuttatásokat olvasni a klubról nem jó dolog. A leírtakat hétről-hétre átélni mégannyira sem jó dolog. A morales-i “nehéz_vele_azonosulni” jellegű keret felé elindulni ismét csak nem nem jó dolog. Mindezek után a hetet megkoronázni a Hali elleni borítékolható unalombafulladással – na ez az ultimatív szürkeség.

Valahogy így.

“Nyekereg a werkli” bővebben

Egyensúlyozzuk ki a mérleg serpenyőit… – még egy vélemény DelPieróról

Pont mikor nem vagyok már megint gépközelben? Dettó, mint júni közepén, az edzőkinevezéskor. És megint forrnak az indulatok, pörögnek a vélemények, ahogy kell, ami a blogunk funkciója, helyes. De mint VW esetében, most is úgy érzem, mivel posztírásilag a CSAKblog egy Hanta-rw tandem egyelőre, hogy a véleményünk kellő (egyen)súllyal essen latba, nem csak kommentelek az előző poszthoz hanem én is okoskodok egy sort. Csak most nem olyan hosszan, mint szoktam. (Illetve persze dehogynem!) “Egyensúlyozzuk ki a mérleg serpenyőit… – még egy vélemény DelPieróról” bővebben

Píár Sándor a legnagyobb király?

Nem tetszik nekem ez a Del Pierós dolog, csak mondom. Kifejteni nagyon nem fogom, de azért néhány aggályomat idekaparom, mert bár legyen bármekkora futballista is a delikvens, azért nekem a Honvéd jóval fontosabb, mint néhány meccsen nézegetni egy nevet.

“Píár Sándor a legnagyobb király?” bővebben