Hátha ezzel most megindul valami… “A katarzis most elmaradt – a győzelem nem” bővebben
Címke: Felcsút
Osztályozókönyv: Nálam Kriszti volt a meccs embere, és nálatok?
Gyula, Gyula, Gyula és Szabi után vajon kit láttunk legjobbnak a Felcsút ellen? Osztályozókönyv a szokott módon, 1-től 10-ig, és ezentúl már a mesterről is elmondhatod a véleményed.
Ha nem lesz addig más poszt, akkor itt lehet majd trécselni a Kispest-Felcsútról
De például aktuálszöllősizni nem ér, mert a zsíros nyelvű kommunikációs mágust még júniusban lepattintották az akadémiáról (vö. felfelé buktatták). Vélhetően nem kicsit lett kínos személye a tavaszi ámokfutását egészen közelről végignéző szomszédos hobbitelek gazdájának. (Az meg hogy a gazda most kinek a gazdája, vagy ki fogja fel gazdájaként az legyen a pszichodokik feladata. Komoly mennyiségű óraszámot fognak ezért kiszámlázni majd egyszer.)
“Ha nem lesz addig más poszt, akkor itt lehet majd trécselni a Kispest-Felcsútról” bővebben
Nem gondoltam volna, hogy ilyen lesz elsőre
Régen esett csak úgy le az állam. Például ha így hirtelenjében az elmúlt éveket vizsgálom, akkor keményen gondolkodnom kell, hogy egyáltalán min és mikor. Például az Utopia című angol sorozat pilotján, egy ksamili (Albánia) tengerparti szirt tetejére épült étteremben kispajtásaimmal ücsörögve és nézve a naplementét, egy másik kedves barátom esküvőjén állva, az igen kimondásakor (miközben épp akkor is az MTK-val játszunk, és Kanta újfent gólt lő nekünk) (szegény Szabi), netán amikor a velünk élő Bogyópapagáj végre felbátorodott, és odaállt mellénk a kanapéra tévét nézni.
Szóval ritka volt a minő pillanat, ami úgy egészében jellemezte a szombati felcsúti meccset.
MTK @ Felcsút (próbálom értelmezni)
Legalább nem a helyiekkel, hanem egy számunkra is értelmezhető ellenféllel szemben avatjuk fel idegenben azt a valamit, ami amúgy akár lehetne fontos, szép, hasznos meg minden, de nekünk csak egy förmedvény, egy gnóm, egy arcátlanság marad mindig is. És azt is hallani, már hullik a vakolat, a díszburkolat, hogy silány a minőség, a legszebb öröm meg a káröröm, csak éppen nem.
Tisztelet a hősöknek – II. – A szolidaritás
Az MTK már egy nappal korábban elérte célját, a felcsúti Puskás Akadémia elleni 2-1-es hazai győzelemmel ugyanis biztosította bent maradását az NB I-ben. Pedig Torghelle Sándor öltözködés közben(!) megsérült, így nem játszhatott.
A meccs egyik legfurcsább epizódja mégis az volt, amikor a hazai klubvezetők a biztonságiakkal üzenték meg a szurkolóknak, hogy ne „bántsák” a felcsútiakat. A kék-fehér keménymag azt énekelte ugyanis, hogy „Nem a tiétek, nem a tiétek, a Puskás név az nem a tiétek!”.
A nóta valószínűleg a díszpáholyban helyet foglaló felcsútiaknál verte ki a biztosítékot.
via Vasárnapi Hírek
Kihagyhatatlan ziccer a !444!! játékában
Sajátot itt gyárthattok, kommenthez csatolni pedig szabad.
Világirodalmi fejtágító egy percben felcsúti kommunikátoroknak
Kedves felcsútiak, majd ha jöttök ravendzsolni a Bozsikba, és mindent elvinni amin Puskás neve szerepel, akkor majd üljetek le kicsit, és érezzétek, kismiskák vagytok. Mi nagyobb nevet találtunk magunknak: Hemingway a kispestieké! Az első portrékat már el is kezdtük kihelyezni az irodákba.
Természetesen elvárjuk, hogy a birtokotokban lévő összes kötet Búcsú a fegyverektőlt, Öreg halász és a tengert, valamint szerzőnk további műveit beszolgáltassátok Budapesten, a Puskás Fernec Újtemető utca 1-3. szám alatt, félfogadási időben. Legalább mi, felkapaszkodók tartsunk össze a tisztesség jegyében.
(Nyilvánvaló, hogy viccesnek szánt kis pamfletünket úgy küldték be szerkesztőségünkbe, névtelenséget kérve, bla-bla-bla, etc.)
Korrektség. Nagyvonalúság. Sportszerűség.
Félidőben hívott az origo, a lefújás körül már címlaposak voltunk, estére a szombati nap legjobban pörgő cikke lettünk a portálon. Hamarosan rácuppant az esetre a 444, és Erdélyi Peti egy igazán vicces anyaggal köszöntötte a felcsútiakat, majd jött sorra az index, rangadó, Nemzeti Sport és a franc tudja még ki. Kedd reggel pedig a Digisporton nyilatkozik majd valaki a táborból. Egyedül Felcsútról nem szólalt még meg senki.
Foglaljuk össze a dolgokat.
Szeretnék bemutatni egy szerb srácot, aki nagyon érezte miről szólt ez a szombat
Igen, pont azt: megmutatja, hogy hol az igazi Puskás.
Nem kell csodálkozni, kedves felcsútiak, még egy cacaki szerb gyerek is tudja, hogy mi a világ rendje, pedig ő aztán tényleg sohasem írt életrajzi köteteket Öcsibácsiról. Egyszerűen így nevelték.