Hogy készül a Nekünk a Kispest podcast?

Nagyjából három éve két barátommal kitaláltuk, hogy belevágnánk a podcastelésbe. Úgyis egész nap a magyar fociról csevegünk, miért ne csinálhatnánk ugyanazt élőszóban? Ebből lett a végül a később a Tilos Rádión futó Hétvégi Kötekedő, ami jelenleg a mindenki számára jó időpontok összehangolási nehézsége miatt ideiglenesen szünetel. Nincs vége, szigorúan csak szünetel.

Tavaly nyárra aztán megérett a helyzet arra, miután közösségi adakozásból összejött egy csecse kis házi stúdió, hogy egy másik társasággal elindítsuk a tematikusan a Kispesttel/Honvéddal foglalkozó adásfolyamot, a Nekünk a Kispestet.

Egy dologra viszont nem voltunk, nem voltam felkészülve, bár sejtettem, hogy hamar gond lesz: ugyanis egyáltalán nem értek a hanghoz. Világ életemben szöveggel és adatbázisokkal foglalkoztam, hanggal, pláne videóval viszont soha.

Magunktól kellett mindenre rájönni, és menet közben megtanulni az alapokat. A Tilos idején nem volt nagy gond, mert rendes, rádiós cuccon rögzítettünk, hiszen élőben mentek az adások. Ezeket csak le kellett tölteni, majd áttölteni a podcast-megosztóra, megírni hozzá az adásnaplót, felképezni, és már mehetett is ki az éterbe.

Néha, amikor nem jött volna össze az adott idősávhoz kötött élő felvétel, akkor a Tilos infrastruktúráját használva, előre rögzítettük az adásokat. Ezek az adások rendes, zajcsillapított környezetben, profi szerkóval lettek felvéve, így utómunka nagyjából annyi volt vele, hogy intrót kellett elétenni, valamint kivágni az esetleg nem kellő részeket. Keverni, gondozni egyáltalán nem volt szükséges.

A Hétvégi Kötekedő kései, illetve a Nekünk a Kispest adásait viszont egy rádiófelvételre szinte alkalmatlan helyen rögzítjük, így hamar meg kellett tanulni legalább alapfokon az utómunka kötelező lépéseit. Ehhez persze se tudásom, se fülem nem volt. Utóbbi – sajnos – most se nagyon.

Az elmúlt egy évben sikerült a kisipari és abszolúte amatőr módszereimet olyan szintre fejleszteni, hogy a hangminőségre csak elvétve érkezik panasz. Nyilván lehetne jobban, gyorsabban, okosabban, minőségibb módon csinálni, azonban még egyszer: egyáltalán nem értek hozzá, és egyelőre időm és lehetőségem sincs kitanulni. Folyamatosan lépkedek előre (például mostanában kezdünk összeismerkedni egy zajszűrő alkalmazással, amivel a felvétel körülményei miatt adottságként kezelhető visszhangból lehet jelentősen visszavenni), azonban az adásokat visszahallgatva azért érzem, hogy bőven lenne még mit tanulni, lenne hova fejlődni.

Ez a poszt most azt próbálja bemutatni, hogy mennyi, de mennyi lépésből áll egy-egy adás előkészítése, felvétele, utómunkája. Némelyik csak egy kattintás (szelfi), némelyik viszont több órányi folyamatos figyelmet igényel.

Ha ráfordított időben kellene kifejezni egy adást, akkor így lehet számolni:

• előkészületek 1-2 óra.
• felkészülés az adásra 2-3 óra.
• felkészülés a felvételre 1 óra.
• felvétel 1-1,5 óra.
• utómunka felvett óránként nagyjából 2 óra.
• exportálás, képszerkesztés 1 óra.
• adminisztráció 1 óra.
• publikálás 1 óra.

Összesen 10-12,5 óra. Ez sok, nagyon sok.

Persze, minden megoldható valahogy, és mehetne hetente is, viszont ahhoz tök jó lenne, ha könnyen sikerülne beszélgetőtársakat szerezni, azonban az adások megszervezése mostanában egyre nehezebb, és kicsit én is lendületet veszítettem. Pedig téma bőven akad, kedvem is van, csak valahogy a szervezés része nem megy mostanában.

Abban, hogy az utómunkában és a publikálásban segítséget kapjak, egyelőre nem reménykedem, ugyanis annyi fiókot kellene megosztani, annyi nekem rutinszerű apróságot kellene elmagyarázni, ráadásul az adás tartalmi részének összerakását eleve nem adnám ki a kezemből*, hogy szinte lehetetlen megoldani. Az egészből talán az utómunka egyes részei (nevezzük keverésnek), a renderelés (hang- és videófileok legyártása) és a képszerkesztés rész lehetne átadható. Azonban további emberekkel összehangolni a munkát valószínűleg azzal járna, hogy nem a felvételek napján, vagy másnapján, hanem jóval később kerülnének ki az adások, hiszen a magamén túl, mások időbeosztásához is alkalmazkodni kellene. (* Ennek nagyon egyszerű oka van: a tartalomért én/mi felelünk, és így még véletlenül sem maradhat olyan részlet a nyilvános anyagban, ami bármelyik aktív vagy passzív szereplő számára kellemetlen lehet, vagy olyan információt szivárogtat ki, ami egyáltalán nem tartozik a nyilvánosság szélesebb rétegeire. Az utólagos szerkesztés tehát fixen és minden körülmények között marad nálam/nálunk.)

Aztán ott van még a technikánk relatív elavultsága. Jelenleg egy adományként kapott tízplusz éves MacBook Pro gépen csinálunk mindent, ami egyébként tökéletesen és bőven elég ezen a szinten, sőt, még többet is tudna, azonban a sebességén már érezni, hogy nem mai darab. Videós közvetítésről, videós podcastről egyelőre álmodni sem merünk (pedig az előbbi a közeljövő céljai között van, például közönségtalálkozók streamelése a házból), mert a tesztjeink alapján az már erősen feszegetné a gép képességének határait. Arra viszont, hogy az amúgy fasza stúdiócuccal felvett adások utómunkáit megcsináljuk, jelenleg bőven elég.

Idővel talán be tudunk szerezni egy erősebb gépet (egy, a feladatra minimum alkalmas M1-es MacBook használt ára is közel kétszázezer forint, a szintén nem mai darab, azonban jóval időtállóbb M1 pro, M2, pláne M3 még ennél is drágább, a mostanában megjelent Neoról pedig nem tudok semmit), valamint legalább egy kamerát, ami nem csak a „médiavállalkozásunk”, hanem a Futball ház digitalizációs feladatait is képes lehet ellátni. Az egyes számítógépek teljesítményének különbségeiről beteszek ide egy összehasonlító táblázatot a Geekbench mérései alapján, hogy érezzétek, az utómunka egy része miért kávészünet. (Jól látható a különbség: mi az elsőt használjuk. Memóriával (16 Gb) ugyan jól állunk, azonban a nyers számítási teljesítményben már jócskán elmaradunk nemhogy a mai, de a páréves technikától is.)

teljesítmény	Intel i7 2,2	Apple M1	Apple M2
egymagos	992	2347	2588
többmagos	3473	8342	9669

És pontosan hogyan is néz ki egy pontokba szedett lista, amin minden adás előtt, alatt és után végig kell menni? Nagyjából így:

Két adás között

1. Gondolkodni a vendégeken, kit, milyen kombinációban. Ha van ötlet, akkor leszervezni őket. A vendégekkel kapcsolatban van némi egyeztetési kötelezettség is – a nevezzük így – tágabb szerkesztőségen belül, vagyis nem minden ötlet megy át, vagy nem megy át elsőre.
2. Folyamatosan írni a témákat, amikből később lehet szelektálni, hogy miről legyen szó az adásban. Tehát ha történik valami fontosabb a magyar fociban vagy a klubbal, esetleg egy játékossal, vezetővel, edzővel, bármi, akkor arról rövid jegyzet készül, mert hátha téma lesz, mint aktualitás.
3. A leszervezett vendégekkel nyitni egy közös beszélgetést, begyűjteni, hogy őket milyen témák érdeklik, miről beszélnének szívesen. Ugyanitt az adásterv rövid átbeszélése, hogy senki se érkezzen teljesen fogalmatlanul, tudjon magában kicsit készülni.

Adás előtti napon

1. A közel végleges adásterv elkészítése.
   • Gondolattérkép -> Wisemapping. (Itt egy példa: az S01E17 gondolattérképe.)
   • Saját jegyzet -> Bear. (Itt egy példa: az S01E10 adásterve.)
   • Amennyiben szükséges: közösen szerkeszthető jegyzettömb -> Etherpad. (Erre nem mutatunk példát, mert egyrészt nem nyilvánosak, és eleve úgy hozzuk őket létre, hogy egy hónap múlva automatikusan törlődjenek.)
2. Az egyes témák hátterezése, hogy ha megakadna a beszélgetés, be lehessen dobni vagy egy rész-, vagy egy kapcsolódó témát.
3. Elemek feltöltése a diktafonhoz!
4. Powerbank töltése a diktafonhoz! (Menne hálózati tápról is, azonban így kényelmesebb, és kevesebb zajt szed össze a felvétel.)

Adásnapon

1. Frissítők beszerzése, kávéfőzés, hogy a beszélgetők kényelmesen érezzék magukat.
2. A stúdió összeszerelése. Mivel a házat sok mindenre használjuk, a stúdiótechnikát minden egyes alkalomra újra és újra össze kell szerelni.
   • Az asztalra szerelt karos állványok satuja alá kitámasztás, a kitámasztás közé papírtörlő, hogy elnyelje a rezgést.
   • A visszhang és a beszűrődő zajok miatt ideiglenes megoldások: az asztalt leteríteni valami puha anyaggal (ne verje vissza a hangot), az italok alá parafa poháralátétek kikészítése.
3. A diktafon memóriakártyájának ellenőrzése, hogy van-e elég hely rajta egy újabb felvételnek. Mivel függetlenül attól, hogy hány szereplő van, az eszköz mindenkép négy+egy monó sávot valamint egy sztereo sávot (soundpad) rögzít, így minden felvett órát nagyjából 2-2,2 Gb adatmennyiséggel kell számolni.
4. Elemcsere a diktafonban!
5. Adásterv nyomtatása.
6. Rövid, kötetlen csevegés a szereplőkkel, hogy ne hidegen induljunk el.
7. Óra bekészítése, majd felvétel kezdetekor elindítása, hogy lássa mindenki, kb. mennyi nyersanyagnál tartunk.
8. Közben az egyes szereplők mikrofonjainak beállítása, valamint egy rövid próbafelvétel.
9. Amennyiben külső, telefonos bejelentkezés is van, próbahívás kezdeményezése, valamint a felvevő összehangolása a távoli kapcsolattal.

Adás közben

Ez a rész mentálisan talán a legfárasztóbb, mert egyszerre kell figyelni a felvétel minőségére, a témákra, a beszélgetőtársakra és magára a beszélgetésre. Amikor egy adás megakad, vagy elfárad, akkor az a legtöbb esetben annak köszönhető, hogy a rutintalanság és a folyamatosan megosztott figyelem miatt egyszerűen elvesztem a fonalat egy idő után.

1. Figyelni a visszajelző lámpára: elindult a felvétel?
2. Egy kontroll fejhallgatóval folyamatosan figyelni, hogy ki nem a mikrofonba beszél, ki hangos, ki halk, és ki nagyon visszhangos. Amikor lehet, nem állunk meg, nem szakítjuk meg a beszélgetést, viszont kézjelekkel mutogatom, hogy: a „mikrofonba beszélj, kérlek”. Aki láthatóan hosszasan csendben tervez maradni, annak a sávját lekapcsolni, majd amikor a mikrofonhoz közelít, vissza. Ezzel nagyon sok utómunka megspórolható.
3. Szereplők rövid bemutatása az adás elején – és saját magamat is! (utóbbit rendszeresen elfelejtem)
4. Figyelni a beszélgetés megakadására, terelni a témát, beszéltetni az embereket, ha nagyon csöndben vannak.
5. SZELFI a szereplőkkel! (rendszeresen elfelejtem)

Adás után közvetlenül

1. A számítógépre készült – sajnos a technikai korlátok miatt – egysávos, tehát már kevert biztonsági másolat mentése (Audacity estén AUP3 formátum), majd tömörítése, hogy ne foglaljon sok helyet. Itt felmerült, hogy ne a rögzítő alkalmazás AUP3 formátumában készüljön a biztonsági mentés, hanem azonnal exportáljuk ki FLAC formátumban, mert úgy jelentősen kevesebb helyet foglal.
2. A diktafonra készült felvételek sávonkénti átmásolása a számítógépre.
3. Biztonsági mentés azonnal megy a felhőbe, nehogy elvesszen a beszélgetés.

Vágás, keverés

1. A felvett sávok, az intro, illetve az egyéb betoldandó zenék, szövegek importálása a hangszerkesztőbe (jelenleg: Audacity), majd mentés a saját formátumában.
2. Vágás. A fölösleges részek kivágása. Ez valós időben történik, tehát hallgatom a felvételt, és ami nem kell, az repül. Persze arra figyelni kell, hogy a beszéltetés a vágástól függetlenül értelmes maradjon.
3. Utómunka a hanggal:
   • A sávokon külön-külön kompresszor futtatása, hogy ne legyenek kiugró hangok.
   • Zajszűrés, valamint az esetleges visszhang minimalizálása. Itt jelenleg a legjobb lehetőségünk az, hogy sávonként külön-külön alkalmazunk egy többsávos zajkaput, ami az egyes frekvenciatartományokban, ha adott küszöbérték alá esik a jel, akkor kinémítja a sávot. Nem a legjobb megoldás, de most ez van. (Sajnos a diktafonunkban (Zoom PodTrak P4) nincs kompresszor mint például a Zoom PodTrak P8-on, vagy a Rode Rodecaster Pro II-n, ami sokat segítene az ilyen helyzeteken.)
   • De-esser futtatása, hogy az sz-ek és hasonlók jobban szóljanak. (Igen, a fejlettebb keverő-felvevők ezt is tudják. Viszont nálunk minden utómunkában történik.)
   • Az egyes sávok hangszíneinek beállítása. Akinél kell adunk mélyet, akinél kell, ott magasat. Sajnos hiába mentjük el az egyes szereplők ideálisnak vélt személyes beállításait, semmi sem garantálja, hogy legközelebb ugyanott fog ülni, ugyanazok lesznek a körülmények, és ugyanúgy jobban fog szólni ugyanattól a beállítástól a hangja.
   • A szünetek csonkolása. Amennyiben dramaturgiailag nem indokolt, akkor a hosszabb szünetek kivágása, hogy folyamatosnak tűnjön a beszélgetés.
   • Tudom, hogy nem kéne, de én a komolyabb őőőőőzéseket és makogásokat is kis szoktam vágni, hogy természetesebbnek tűnjön a beszélgetés.
   • A teljes anyag normalizálása. Ez azért fontos, hogy a hallgató számára a beszélgetés hangereje nagyjából egyenletes legyen.

Export legyártása

Hang

1. A hang exportálása MP3 formátumban.
2. A szerkesztő munkaállományának mentése, tömörítése, felhőbe archiválása. Az utómunka mennyiségétől függően úgy kell számolni, hogy nagyjából 5 Gb egy órányi anyag a szerkesztő saját formátumában. Ez tömörítve lemegy 2-2,5 környékére. Kidobni viszont sokáig nem érdemes, mert ha utólag letilt valamiért a YouTube, Spotify vagy bármelyik másik disztribútor, akkor ezen az állományon lehet megcsinálni a javítást.
3. Az exportált MP3 állomány felcímkézése MusicBrainz Picard alkalmazásban.

Képszerkesztés

1. A szelfiből egy 1600×900 pixeles a kép készítése (a 16:9 képarány lényeges).
2. RawTherapee alkalmazással a fények és színek rendbetétele.
   • Színek / Film Simulation (a HaldCLUT könyvtárak kellenek!) -> színes és fekete-fehér [például] kép létrehozása
   • fekete-fehér -> YouTube
   • színes -> Csakblog, Facebook
3. Krita alkalmazásban a logó rászerkesztése az adásképekre.
4. Squoosh alkalmazásban a képek kezelhető méretre konvertálása.

Videószerkesztés

1. A fekete-fehér JPG képet összefuttatni az adás MP3 formátumú hanganyagával -> MP4 formátumú videó generálása ffmpeg alkalmazással a YouTube miatt.

Publikálás

1. Kísérőposzt megírása.
   • Figyelni arra, hogy az egyes szereplőket valamennyire bemutassuk, mert nem biztos, hogy mindenki ismeri őket.
   • A használt médiaállományok (háttérzene) pontos hivatkozása, a jogkezelés rendezése.
2. Minden link bit.ly vagy valami hasonló linkrövidítőbe helyezése, ami ad valamennyi mérést, valamint szebben néz ki az adásnaplókban, mint a végtelen hosszú eredeti hivatkozások.
3. Feltöltés Spotifyra.
   • Kísérőposzt megszerkesztése Spotifyhoz.
   • Megvárni a feltöltést és ellenőrzést, hogy minden jó legyen. (Itt néha előfordul, napokkal később küld valami értesítést, hogy valami nem tetszett neki, és javítsam ki 48 órán belül. Volt, hogy nem vettem észre a levelek között, és emiatt törölték az adást.)
   • Frissíteni az Apple Podcasterst, hogy minél előbb olvassa be a Spotifytól kapott feedet. Magyarul, hogy megjelenjen az adás Apple Podcast alatt is.
4. Feltöltés YouTubera.
   • Kísérőposzt megszerkesztése YouTubehoz.
   • Megvárni a feltöltést és ellenőrzést, hogy minden jó legyen.
5. Feltöltés Audio.com-ra.
   • Kísérőposzt megszerkesztése Audio.com-hoz.
6. Blogposzt megírása.

Közösségi média

1. Megosztás a podcast Facebook-oldalán.
2. Megosztás a Kispest-Honvéd Facebook-oldalán.
3. Megosztás a Kispest-Honvéd Viber-csatornáján.
4. Blogposzt publikálása a Csakblogra.
   • A podctast gyűjtőoldalára belinkelni a friss adás posztját.
5. Blogposzt megosztása a blog Facebook-oldalán.

Adminisztrálás

1. Adástervező-követő táblázatok kitöltése:
   • Felvétel és publikálás dátuma.
   • Cím.
   • Szereplők.
   • Az adás elérhetőségének linkjei: poszt, letöltés, Spotify, Apple Podcast, YouTube.

Archiválás

1. Spórolás a tárhellyel!
   • A nyers WAV fileokat FLAC formátumba konvertálni.
   • Az Audacity munkaállományát (AUP3 file) betömöríteni (pl. ZIP).
   • Felhőbe archiválni.
2. Archive.org: archiválni az MP3 adást a hálás utókornak.

---

Használt alkalmazások és eszközök

Amikor csak lehet open source, tehát nyílt forráskódú alkalmazásokat használunk. Viszont néha nem megy máshogy, és szükségünk van pár előfizetésre, illetve egyszeri vásárlásra. A leggyakrabban használt alkalmazásaink listáját itt találjátok:

• Audacity – rögzítés, vágás, keverés, exportálás (Főleg helytakarékossági okokból felmerült a Reaper alkalmazásra történő átállás, azonban még az ismerkedés fázisánál tartunk. Egyelőre egy projektet nem tudnék az elejétől a végéig megcsinálni benne.)
• Audacity pluginok:
  • Focusrite Red 2 EQ – hangszínszabályozó (fizetős, azonban szerencsére az adományként kapott hangkártyához nem használták fel korábban a lehetőséget, hogy a vásárláshoz jár egy szoftvercsomag, így le tudtuk tölteni legálisan.)
  • Focusrite Red 3 Compressor – kompresszor (dinamikaszabályozás vagy hangtömörítés, ahogy tetszik) (fizetős, de l. az előbb)
  • Bertom Denoiser Classic – zajkapu, zajszűrés, visszhang javítása (itt megvesszük a pro verziót hamarosan, amint belejövök a használatába)
  • MuseFX De-esser – a sziszegés csökkentése (s, sz hangok)
  • MuseFX Compressor és Pro EQ – kompresszor és hangszínszabályozó: ha nem akarunk sokat bajlódni a hanggal
  • Bertom Vocal Compressor – kompresszor: ha csak egy sávval kell gyorsan végezni, akkor nem bajlódunk a finomabb megoldásokkal
• Levelator – néha ezzel oldjuk meg az utómunka végén a normalizálást
• ffmpeg – parancssoros videó- és hangkonvertáló
• Krita – képszerkesztés
• RawTherapee – fotószerkesztés
• Squoosh – képkonvertálás
• MusicBrainz Picard – az MP3 fileok metaadatinak gondozása
• Wisemapping – gondolattérkép készítése
• Bear – jegyzetelés (fizetős, havidíjas)
• Etherpad – csoportmunka
• Google Drive – a táblázatkezelője miatt kell, mert az megosztható és abban tervezzük az adásokat előre, valamit itt végezzük az adminisztráció jelentős részét. Másra nem igazán használjuk.
• iCloud – mivel Macet használunk és nagyobb fileokkal dolgozunk, a biztonság, valamint a gépek közötti mozgatás miatt kell a nagyobb felhőtárhely. A biztonsági másolatokat azonban már nem itt, hanem egy szerverfarmon elhelyezett Synology NAS-on tároljuk. (fizetős, havidíjas)
• Audio.com – amíg az Audacityt használjuk, addig előfizetünk az Audio.com-ra, ami azért jó, mert így ugyanott tudjuk folyatni a munkát, bármelyik gép elé ülünk le (magyarán: hazavihetem és csinálhatom tovább otthon), valamint ad szöveges átiratot az adásokról, ami nagyban segíti a posztok megírását. (fizetős, havidíjas)

A felvételhez használt eszközök pontos listája megtalálható ezen az oldalon.

---

Hogyan tovább?

Ahogy írtam a poszt elején, vannak terveink, ötleteink. A technikánk megvan szinte mindenhez, évekig el tudnánk ketyegni ezen a nívón, azonban nem lennénk kispestiek, ha nem akarnák jóval többet.

Egy jobb keverő jó lenne. (A mostanival se az a baj, hogy kinőttük volna, sőt, kimondottan imádjuk, azonban egy jobb jelentős időt spórolna az utómunka terén.) Egy jobb számítógép is jó lenne. (A mostanival se az a baj, hogy kinőttük volna, sőt, kimondottan imádjuk, bár az angol billentyűzete miatt vagy a 0, vagy az í betű nem elérhető rajta, és így az egyiknek folyamatosan a vágólapon kell lennie, azonban egy jobb jelentős időt spórolna az utómunka terén.) Segítség a munkában jó lenne. Egy rendes kamera jó lenne. Többet tudni a hangszerkesztésről jó lenne. Annyi minden jó lenne.

Viszont minden idő és energia kérdése, ami nem mindig áll rendelkezésre. Tök jó lenne egy váltótárs a szerkesztésben, aki szintén szervezi és elviszi az adásokat (az utómunkát vállalom), hogy ha már Nekünk a Kispest a podcast neve, akkor még többet mutasson belőlünk. Van ötletem, hogy kit baszogassak és baszogatok is ezzel, azonban egyelőre nem akar kötélnek állni.

A többi csupán pénz kérdése, és általában az a könnyebben megoldható rész.

A közösség

Nem tudjuk elégszer megköszönni a közösség adományait, ami nélkül most nem beszélhetnénk podcastről.

És nem tudjuk elégszer megköszönni a hallgatói visszajelzéseket sem, legyenek azok akár pozitívak, akár negatívak. Szerencsére azért többnyire pozitívak.

---

címlapkép: az első adások egyikének felvételére készülve

✉️ kapcsolat // itt írhatsz egyenesen nekünk.
💳 támogatni // pedig így tudod a munkánkat.

---

---